Spanyolország földrajza
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
| Spanyolország | |
 | |
 é. sz. 40° 12′, ny. h. 3° 30′ | |
| Kontinens | Európa |
| Szubrégió | Dél-Európa Ibériai-félsziget |
| Főbb területi jellemzők | |
| Területi helyezés | 51. |
| Teljes terület | 504782 km² |
| Szárazföldi határ | Összesen: 1917.8 km Portugália: 1214 km Franciaország: 623 km Andorra: 63.7 km Marokkó: 15.9 km Egyesült Királyság: 1.2 km |
| Környező országok | |
| Extrém területi jellemzők | |
| Legmagasabb pont | Teide (Kanári-szigetek) 3718 m Mulhacén (Ibériai-félsziget) 3477 m |
| Legalacsonyabb pont | Atlanti-óceán, Földközi-tenger (Tengerszint) 0 m |
| Leghosszabb folyó | Tajo 1007 km |
| Legnagyobb szárazföldi vízfelület | Lago de Sanabria, 1.42 km² |
| Használatban levő terület | |
| Megművelhető terület | ? % |
| Egyéb jellemzők | |
| Éghajlat | mediterrán és óceáni |
| Domborzat | Nincs megadva |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Spanyolország témájú médiaállományokat. | |
Spanyolország az Ibériai-félsziget legnagyobb részét (körülbelül 82 százalékát) foglalja el Délnyugat-Európában. Számos exklávéja van a világban.
A spanyol szárazföld déli és keleti részét szinte teljes egészében a Földközi-tenger határolja (kivéve Gibraltár brit területét), északról Franciaország, Andorra és a Vizcayai-öböl, és nyugatról az Atlanti-óceán és Portugália. 504 782 km2-el[1] Spanyolország Dél-Európa legnagyobb országa, Nyugat-Európa második legnagyobb országa (Franciaország mögött), az európai kontinens negyedik legnagyobb országa (Oroszország, Ukrajna és Franciaország mögött) és a világ 51. legnagyobb országa. Átlagos tengerszint feletti magassága 650 m.
Teljes területe a szigetekkel együtt 505 370 km2, ebből 499 542 km2 földi, és 5240 km2 vízi.[2] Spanyolország az északi szélesség 27. és 44. foka között fekszik, és a nyugati hosszúság 19. fokától a keleti hosszúság 5. fokáig tart. Atlanti-óceáni partszakasza 710 km hosszú. A Pireneusok 435 km-t tesznek ki Spanyolországban a Földközi-tengertől a Vizcayai-öbölig. Spanyolország déli részén található a Gibraltári-szoros, ami elválasztja az Ibériai-félszigetet és Európa többi részét az észak-afrikai Ceutától és Marokkótól.
Határok és természeti régiók[szerkesztés]
Határok[szerkesztés]
Spanyolország határainak nagy része vízi: a Földközi-tengertől, keletről, a francia határtól egészen Gibraltárig és a Gibraltári-szorosig, amely az északi szakasz mentén felosztható a Baleár-tengerre, a déli szakasznál az Alborán-tengerre, valamint az Atlanti-óceán északnyugattól egészen délnyugatig (délen a Cádizi-öböl, északon pedig a Vizcayai-öböl). A spanyol autonóm városok, Ceuta és Melilla spanyol enklávék, amik Afrikában találhatók, Marokkó által igényelt területen, az Alborán-tenger partján helyezkednek el. Ceuta a Gibraltári-szoros kapuinál, Melilla pedig közelebb Algéria határához. Afrika földrajzi és geológiai részét képező Kanári-szigeteket az Atlanti-óceán veszi körbe.
Spanyolország szárazföldi határaiban osztozik Franciaországgal és Andorrával az északkeleti Pireneusok mentén, nyugaton Portugáliával, a legdélebbi hegynél Gibraltár kis brit gyarmati területével, valamint Marokkóval Ceuta és Melilla autonóm városainál, és még más országokkal számos kicsi, de lakatlan enklávék és kis szigetek miatt. Gibraltár csatlakozása továbbra is vitatott kérdés Spanyolország és Nagy-Britannia között, míg Marokkó Spanyolország enklávéinak helyzetét vitatja vagy a plaza de soberanía szuverenitását Marokkó földközi-tengeri partján.
Spanyolországnak van egy kis exklávéja Llívia néven, Franciaország belsejében, amely egy hegyvidéki falu Cerdanya történelmi tájegységében, amely Katalónia történelmi területének részét is képezi.
Félszigeti régió[szerkesztés]
Spanyolország félszigeti régiójának nagy részét a Mezeta teszi ki, amely egy röghegységek által szabdalt hegyvidéki fennsík. A talajformák közé tartozik a keskeny parti síkság és néhány alföldi folyóvölgy, amelyek közül a legjelentősebb a délnyugati Andalúziai-síkság. Az ország tíz természetes régióra vagy alrégióra osztható: a legjelentősebb Mezeta, a Kantábriai-hegység és az északnyugati régió, az Ibériai-hegység, a Pireneusok, a délkeleti Cordilleras Béticas régió, az Andalúziai-síkság, az Ebro-medence, a parti síkság, a Baleár-szigetek és a Kanári-szigetek. Ezeket általában négy típusba sorolják: a Mezeta és a hozzá kapcsolódó hegyek, más hegyvidéki régiók, alföldi régiók és szigetek.
Folyások, áradások és vízhiány[szerkesztés]
Spanyolország körülbelül 1800 folyójából és patakjából csak a Tajo haladja meg 960 kilométert. 90 kivételével mindegyik kevesebb, mint 96 kilométer. Ezek a rövidebb folyók kis mennyiségű vizet szállítanak szabálytalanul, és időszakosan száraz folyómedencékkel rendelkeznek. A legtöbb nagy folyónak a hegyekben van a forrása, amik a Mezetát szabdalják, és nyugatra haladnak (kivéve az Ebro) a fennsíkon keresztül, Portugálián át, hogy az Atlanti-óceánba torkolljanak. Az északnyugati partvidéket a fjordokhoz hasonló víztestek vagdalják.[3]
Áradások és erózió[szerkesztés]
Egyes spanyol régiók veszélyeztettebbeknek tekinthetők mind az áradások, mind az erózió szempontjából.[4]
Vízhiány[szerkesztés]
A vízhiány jelenti a legnagyobb veszélyt Spanyolországban. Ez számos régióban jelentős kérdés, és az éghajlatváltozás tovább súlyosbíthatja a problémát, hosszabb száraz időszakokat előidézve. Vízellátási problémák rendszeresen előfordulnak a Júcar-medencében nyáron. A Segura-medencében a vízhiány miatt a víz ára 30%-kal emelkedett. Tehát a Spanyolország délkeleti részén fekvő régiók különösen veszélyeztetettek a vízhiányra.
Éghajlat[szerkesztés]
Három fő éghajlati zónát lehet megkülönböztetni földrajzi helyzete és domborzati körülményei szerint:[5][6][7][8]
- A mediterrán éghajlat, amelyet száraz és meleg nyarak jellemeznek.
- A mediterrán sivatagi éghajlat, amire jellemző, hogy a mediterrán éghajlattal ellentétben a száraz évszak nyáron túl is tart.
- Az óceáni éghajlat, a mediterrán éghajlattal ellentétben a téli és a nyári hőmérsékleteket az óceán befolyásolja.
Népesség[szerkesztés]
A legnagyobb városok népesség szerint[szerkesztés]
- Madrid 3 300 000
- Barcelona 1 582 000
- Valencia 798 000 [1]
- Sevilla 710 000
- Zaragoza 626 081
- Málaga 547 000
- Murcia 447 000
- Las Palmas 378 000
- Palma 367 000
- Bilbao 354 000
- Córdoba 326 000
- Valladolid 321 000
- Alicante 306 000
- Vigo 293 000
- Gijón 271 000
- L'Hospitalet de Llobregat 246 000
- A Coruña 244 000
- Granada 238 000
- Vitoria-Gasteiz 223 000
- Santa Cruz de Tenerife 220 000
- Badalona 214 000
- Oviedo 208 000
- Elche 207 000
- Móstoles 202 000
- Terrassa 200 000
- Pamplona 199 000
A legnépesebb városias területek[szerkesztés]
A 2007-es népesség alapján a legnépesebb városias területek:[9]
- Madrid 5 603 000
- Barcelona 4 667 000
- Valencia 1 671 000
- Sevilla 1 294 000
- Bilbao 951 000
- Málaga 898 000
- Asztúria (Gijón-Oviedo) 857 000
- Alicante-Elche 749 000
- Zaragoza 732 000
- Vigo 669 412
- Las Palmas de Gran Canaria 617 000
- Cádizi-öböl (Cádiz-Jerez de la Frontera) 615 000
- Santa Cruz de Tenerife 574 000
- Murcia 563 000
- Palma 474 000
- Granada 473 000
- Donastia-San Sebastián 402 000
- Tarragona 406 000
- A Coruña 403 000
- Valladolid 400 000
- Santander 391 000
- Córdoba 324 000
- Pamplona 309 631
Szigetek[szerkesztés]
Szigetek lakossága:
- Tenerife 886 033
- Mallorca 846 210
- Gran Canaria 829 597
- Lanzarote 132 366
- Ibiza 113 908
- Fuerteventura 94 386
- Menorca 86 697
- La Palma 85 933
- La Gomera 22 259
- El Hierro 10 558
- Formentera 7 957
- Arousa 4 889
- La Graciosa 658
- Tabarca 105
- Ons 61
Természeti erőforrások és földhasználat[szerkesztés]
Természeti erőforrások: szén, barnakőszén, vasérc, urán, higany, pirit, fluorit, gipsz, cink, ólom, volfrám, réz, kaolinit, hamuzsír, szepiolit, vízenergia, szántóföld
Földhasználat:
- Szántóföld: 27,18%
- Állandó növények: 9,85%
- Egyéb: 62,97% (2005)
Öntözött földterület: 38 000 km2 (2003)
Összes megújuló vízkészlet: 111,1 m3 (2005)
Édesvízhasználat (háztartási/ipari/mezőgazdasági):
- összesen: 37,22 km3/év (13%/19%/68%)
- egy főre jutó: 864 m3/év (2002)
Környezeti problémák[szerkesztés]
Természeti veszélyek: időszakos aszályok, időszakos árvizek
Aktuális környezeti problémák:
- A Földközi-tenger szennyezése szennyvízzel és a kőolaj tengeri termelésével; a vízminőség és mennyiség országszerte; levegőszennyezés; erdőirtás; elsivatagosodás.
Képek[szerkesztés]
-
Spanyolország és Portugália térképe 1810-ben. -
Spanyolország vízgyűjtői -
Spanyolország területi metszete -
Spanyolország exklávéi Észak-Afrikában -
Spanyolország mediterrán partja
Lásd még[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Eur. Western Europe 2003. Psychology Press, 559. o. (2002. november 30.). ISBN 978-1-85743-152-0
- ↑ Spain. The World Factbook. Central Intelligence Agency, 2008. [2009. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 9.)
- ↑ Spain - Rivers. countrystudies.us. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
- ↑ http://ec.europa.eu/maritimeaffairs/documentation/studies/documents/spain_en.pdf
- ↑ Atlas Climático Ibérico – Iberian Climate Atlas., 2011. (Hozzáférés: 2011. október 18.) Agencia Estatal de Meteorología © (Espana). Ministerio de Medio Ambiente y Medio Rural y Marino © (Espana). Instituto de Meteorologia de Portugal ©.
- ↑ World Map of the Köppen-Geiger climate classification updated – (see p.3). (Hozzáférés: 2011. április 30.)
- ↑ http://www.city-data.com/forum/attachments/weather/56180d1263187925-ultimate-climate-poll-koppen-climate-classification-kottek_et_al_2006.gif
- ↑ Archived copy. [2011. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 1.)
- ↑ Ruiz: Población de las áreas urbanas y metropolitanas (spanyol nyelven) (xls). Población de España – datos y mapas. Alarcos Research Group, 2007. [2009. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 10.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Loyd: IberiaNature: A guide to the environment, climate, wildlife, geography and nature of Spain, 2007. (Hozzáférés: 2008. december 4.)
- Data Spain: Satellite relief maps, aerial photography, outline maps, travel maps and useful themed maps of Spain
- Virtual Cadastral: Lookup official Spanish property (catastro) deeds and other Spanish property information: exact map location, altitude, land area, and distances.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Geography of Spain című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
