A Coruña

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Coruña
Paseo Marítimo
Paseo Marítimo
A Coruña címere
A Coruña címere
Becenév: Coruñés, coruñesa
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségGalicia
Tartomány A Coruña
Rang önkormányzat Galiciában
Székhely A Coruña
Alapítás éve1208
Polgármester Xulio Ferreiro (Marea Atlántica)
Irányítószám 15001 - 15011
Körzethívószám +34-981
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség247 376 fő (2023)[1]
Népsűrűség6613 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság13 m
Terület37,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 22′, ny. h. 8° 23′Koordináták: é. sz. 43° 22′, ny. h. 8° 23′
A Coruña weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz A Coruña témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Coruña (galiciai nyelven, kiejtése: [akoˈruɲa]; spanyolul: La Coruña, kiejtése: [lakoˈruɲa]) város Északnyugat-Spanyolországban, Galiciában. A Coruña járás székhelye. Az Atlanti-óceán egyik legforgalmasabb kikötője, ipari és kereskedelmi központ.

Nevének eredete[szerkesztés]

A város neve a római Caronium névre vezethető vissza. Ennek Crunia változata először a 12. században II. Ferdinánd leóni király uralkodása alatt tűnik fel. A Crunia alakban 1262-ben említik először. Ebből a 18. századra alakul ki fokozatosan a név mai változata. A város nevét ma hol a spanyol, hol a galiciai alakban használják.

Története[szerkesztés]

A város már a középkorban fontos kikötő és a textilgyártás központja volt. 1588-ban a spanyol armada Ferrol kikötőjéből indult az Anglia elleni hadjáratra. 1598-ban a Francis Drake vezette angol kalózflotta rabolta ki a várost. 1809. január 16-án is csata zajlott itt, melyben brit csapatok visszavonuló egységeik behajózását fedezték. A 19. században a város a monarchiaellenes mozgalom központja volt.

A térség ipara főként a hajógyártásban és a szomszédos Ferrol fémiparában nyilvánul meg, de a városnak kőolajfinomítója is van. Az élelmiszeripar főként a halászaton és a környező települések mezőgazdasági termékein alapszik.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A város fő nevezetessége a Herkules-torony (Torre de Hércules), egy 2000 éves világítótorony, mely ma is működik.
  • A város jellegzetes üvegezett balkonjairól, a galériákról is híres.
  • Itt áll az Endesa Termeic, Európa legmagasabb kéménye.
  • Városháza (Palacio Municipal)
  • Tartományi Szépművészeti Múzeum (Museo Provincial de Belas Artes)
  • Kapucinusok temploma (Igrexa dos Capuchinos)
  • Tudományok háza (Casa das ciencias)
  • Szent Jakab-templom (Igrexa de Santiago)
  • Kormányzósági Palota (Capitanía Xeral)
  • Mező Szűz Mária-templom (Igrexa de Santa Maria del Campo)
  • Szent Barbara-zárda (Mosteiro de Santa Bárbara)
  • Szent Domonkos-templom (Igrexa de Santo Domingo)
  • Szent Károly-park (Xardín de San Carlos)
  • Szent Antal-vár (Castelo de San Antón)
  • a Paseo de Langar barokk patríciusházai

Képek[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 2001 és 2023 között
Lakosok száma
239 434
243 902
243 320
245 164
246 028
245 923
243 978
244 850
245 468
247 376
2001200320062008201120132016201820212023
Adatok: Wikidata

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Municipal Register of Spain of 2023

Források[szerkesztés]

  • Szentirmai József – Szentirmainé Bánlaky Cecília: Spanyolország. Panoráma útikönyvek sorozat (Medicina, 1995) ISBN 963-243-838-8

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:A Coruña
A Wikimédia Commons tartalmaz A Coruña témájú médiaállományokat.