Svájc földrajza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Svájc Közép-Európában elhelyezkedő hegyes, tengerpart nélküli ország, területe 41 277 km², lakosainak száma 7 544 661 fő. Öt országgal határos: Németországgal északon, Liechtensteinnel és Ausztriával keleten, Olaszországgal délen és Franciaországgal nyugaton. Az ország kelet-nyugati irányú hossza 350 kilométer, észak-déli irányban 220 kilométer.

Az Alpok nagy része Svájc területére esik, az ország nagy területét elfoglalva. A hegységtől északra található a Svájci-fennsík, ahol az ország lakosságának nagy része él. Ettől keletre található a kisebb Jura-hegység. Svájcnak három nagyobb tava van, a Genfi-tó, a Neuchâteli-tó és a Boden-tó, melyen Németországgal és Ausztriával osztozik. Nagyobb folyók forrásai, mint a Rajna, a Rhône vagy az Inn mind az Alpokban vannak.

Svájc közigazgatásilag 26 kantonra oszlik, hivatalos nyelve pedig négy van: német, olasz, francia és rétoromán.

Svájc domborzati térképe
A három fő földrajzi régió Svájcban

██ Jura

██ Svájci-fennsík (Mittelland)

██ Alpok

Vízgyűjtő területek Svájcban

██ Rajna

██ Aare (→Rajna)

██ Rhône

██ 

██ Duna

██ Etsch

Domborzata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország domborzatilag tagolt. Három nagyobb tájegységre osztható:

  • Tájképét az ország déli felén, kelet felé egyre nagyobb területen emelkedő és területének mintegy 60%-át elfoglaló Alpok határozza meg. Láncai a Gotthard-masszívumban futnak össze. Legmagasabb pontja a 4634 m-es Monte Rosa-csoportban található Dufourspitze. Itt találhatók Európa leghosszabb gleccserei is, mint az Aletsch-gleccser, mely eléri a 24 km-t.
  • Jura-hegység: a hegyvidék mészkőláncai illetve táblái a francia határ mentén sorakoznak.
  • Svájci-fennsík: a Jura és az Alpok között kb. 300 km hosszú hullámos dombvidék, az ország gazdasági centruma.

Lásd még: Svájc hágóinak listája

A Riffelseeben tükröződő Matterhorn

Vízrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alpokban ered a forrása számos európai folyamnak, köztük a Rajna, a Rhône, az Inn, az Aare és a Ticino folyónak, amelyek a Genfi-tó, Zürichi-tó, Boden-tó, Neuchateli-tó vizét is táplálják.

Lásd még: Svájc tavainak listája, Svájc folyóinak listája

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az északi, sűrűbben lakott országrész nyitottabb, de még így is meglehetősen hegyes-völgyes, az északnyugaton elterülő Jura-hegység mészkővonulataival. Svájc klímája általában mérsékelt, helyenként nagy ingadozásokat mutatva, a magashegységi zord klímától a Svájc déli csücskénél előforduló kellemes mediterrán éghajlatig.

Növény- és állatvilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legismertebb növénye a védett havasi gyopár. Ez egy kis fehér szirmú virág, ami alpesi területeken fordul elő.

Legismertebb kutyafajtái a bernáthegyi és a berni pásztor. Mindkettő főleg mentőkutyaként ismert.

Luganoi panoráma

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]