Szlovákia földrajza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
térkép szerkesztése

Szlovákia közép-európai ország, területe 49036 négyzetkilométer. Határa északról Lengyelország, északnyugatról Csehország, nyugatról Ausztria, délről Magyarország és keletről Ukrajna. Nem rendelkezik tengerrel. Az ország alakja kelet-nyugati irányban elnyúló. Fővárosa Pozsony.

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szlovákia domborzati térképe

Szlovákia legnagyobb részét az Északnyugati-Kárpátok fiatal, gyűrt láncai teszik ki. Üledékes övezetének mészkőhegységeire a karsztosodás jellemző. Legbelső övezete, a vulkáni vonulat is Szlovákiában található. [1] Itt emelkedik a Kárpátok kisebb kiterjedésű, de legmagasabb része, a Magas-Tátra, ez a kristályos övezet tagja. Kőzetanyaga leginkább gránit. Természeti értékei miatt egész területe védett nemzeti park. A legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-csúcs, ez 2655 méter magas. A Magas-Tátra déli lábánál fekszik a Csorba-tó, ami a hegység legnagyobb tava.

Szintén a kristályos vonulat része a Magas-Tátrától délre fekvő Alacsony-Tátra, amely párhuzamos a Magas-Tátrával, de alacsonyabban fekszik és hosszabb. Formái gömbölyűbbek és hegyhátai szélesebbek, mivel kevésbé volt eljegesedve.

Az Alacsony-Tátrához hasonló kiterjedésű a Gömör-Szepesi-érchegység, vagy más néven Szlovák-érchegység. Ezt szintén kristályos kőzetek alkotják. Viszont idősebb a Kárpátoknál, a Variszkuszi-hegységrendszer maradványa. [2]

A Szlovák-érchegységtől délre található mészkőhegység a Szlovák-karszt. A Magyarország területén található Aggteleki-karszttal együtt alkotja Közép-Európa egyik legkiterjedettebb karsztvidékét. Barlangjai a világörökség részei. [3]

A Duna és mellékfolyói által feltöltött magyarországi Kisalföld Szlovákia területén folytatódik. A neve Dunamenti-alföld. Ez az ország legmelegebb éghajlatú, legtermékenyebb tája, fő termőterülete többek közt a búzának, a kukoricának és a cukorrépának. [4]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szlovákia a mérsékelt éghajlati övezetben fekszik, Európa atlanti és kontinentális zónájának a határán. Az éghajlati körülmények a különböző helyeken nagy mértékben különböznek.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jónás, Kovács, Vízvári 2010: Jónás Ilona, Dr. Kovács Lászlóné, Vízvári Albertné: Földrajz 8. Szeged, Mozaik Kiadó, 2010.
  • Éghajlat