Szlovákia földrajza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szlovákia
Szlovákia domborzati térképe
Szlovákia domborzati térképe
é. sz. 48° 40′, k. h. 19° 30′
KontinensEurópa
SzubrégióKözép-Európa
Főbb területi jellemzők
Területi helyezés130.
Teljes terület49 036 km²
Partvonal0 km
Szárazföldi határ1 672 km
Környező országok Csehország,  Lengyelország,  Ukrajna,  Magyarország,  Ausztria
Tengeri terület0 km
Extrém területi jellemzők
Legmagasabb pontGerlachfalvi-csúcs, 2655 m
Legalacsonyabb ponta Bodrognál, a magyar határ közelében, 94 m
Leghosszabb folyóVág, 403 km
Használatban levő terület
Megművelhető terület31 %
Állandó legelő17 %
Erdő, erdős terület41 %
Egyéb jellemzők
Éghajlatmérsékelt öv
Domborzathegyvidék
A Wikimédia Commons tartalmaz Szlovákia témájú médiaállományokat.

Szlovákia földrajzának meghatározó elemei az Északnyugati-Kárpátok hegyvonulatai, az ezek között elterülő völgyek, medencék, illetve az azok előterében található kisebb alföldi jellegű területek, mint a Duna menti alföld, illetve a Kassai-medence, amelyek tulajdonképpen a magyarországi Kisalföld és Alföld északi nyúlványai. Az ország legkeletibb részének hegyei már az Északkeleti-Kárpátokhoz tartoznak.

Általános adatok[szerkesztés]

Szlovákia Közép-Európában fekvő állam. Nem rendelkezik tengerparttal. Az ország alakja kelet-nyugati irányban elnyúló. Fővárosa Pozsony, mely az ország nyugati szélén található.

Területe 49 036 km², ebből:

  • szárazföld: 98,4%,
  • vízfelszín: 1,6%.

Határok[szerkesztés]

Északról Lengyelország, keletről Ukrajna, délről Magyarország, nyugatról Ausztria, északnyugatról pedig Csehország a szomszédja.

Határainak hossza 1672 km, ebből

  • Magyarországgal 679 km,
  • Lengyelországgal 547 km,
  • Csehországgal 252 km,
  • Ausztriával 106 km,
  • Ukrajnával 98 km a közös.

Extremális pontok[szerkesztés]

Legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m) a Magas-Tátrában, egyben ez a Kárpátok legmagasabb csúcsa.

A legalacsonyabb pont Bodrogszög község területén van (94 m), a magyar határon, ott, ahol a Bodrog folyó elhagyja az országot.

Átlagos tengerszint feletti magassága 392 m.

Domborzat[szerkesztés]

Szlovákia legnagyobb részét az Északnyugati-Kárpátok fiatal, gyűrt láncai teszik ki. Üledékes övezetének mészkőhegységeire a karsztosodás jellemző. Legbelső övezete, a vulkáni vonulat is Szlovákiában található. [1] Itt emelkedik a Kárpátok kisebb kiterjedésű, de legmagasabb része, a Magas-Tátra, ez a kristályos övezet tagja. Kőzetanyaga leginkább gránit. Természeti értékei miatt egész területe védett nemzeti park. A legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-csúcs, ez 2655 méter magas. A Magas-Tátra déli lábánál fekszik a Csorba-tó, ami a hegység legnagyobb tava.

Szintén a kristályos vonulat része a Magas-Tátrától délre fekvő Alacsony-Tátra, amely párhuzamos a Magas-Tátrával, de alacsonyabban fekszik és hosszabb. Formái gömbölyűbbek és hegyhátai szélesebbek.

Az Alacsony-Tátrához hasonló kiterjedésű a Gömör–Szepesi-érchegység, vagy más néven Szlovák-érchegység. Ezt szintén kristályos kőzetek alkotják. Viszont idősebb a Kárpátoknál, a Variszkuszi-hegységrendszer maradványa. [2]

A Szlovák-érchegységtől délre található mészkőhegység a Szlovák-karszt. A Magyarország területén található Aggteleki-karszttal együtt alkotja Közép-Európa egyik legkiterjedettebb karsztvidékét. Barlangjai a világörökség részei. [3]

A Duna és mellékfolyói által feltöltött magyarországi Kisalföld Szlovákia területén folytatódik. Ennek a résznek a neve Duna menti alföld (Podunajská nížina). Ez az ország legmelegebb éghajlatú, legtermékenyebb tája, fő termőterülete többek közt a búzának, a kukoricának és a cukorrépának. [4]

Éghajlat[szerkesztés]

Szlovákia a mérsékelt éghajlati övezetben fekszik, Európa atlanti és kontinentális zónájának a határán. Az éghajlati körülmények a különböző helyeken nagy mértékben különböznek.

Tájegységek[szerkesztés]

Szlovákia tájegységei
Szlovákia tájegységei
  • (1) Szlovákia felszíne túlnyomó részt hegyvidéki jellegű: a Kárpátok foglalja el az ország északi és középső kétharmadát.

Három nagy síkság van az országban:

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Jónás, Kovács, Vízvári 2010: Jónás Ilona, Dr. Kovács Lászlóné, Vízvári Albertné: Földrajz 8. Szeged, Mozaik Kiadó, 2010.
  • Éghajlat
  • Eurföldr: Nemerkényi–Móga: Gábris Gyula – Horváth Erzsébet – Horváth Gergely – Kéri András – Móga János – Nagy Balázs – Nemerkényi Antal – Pavlics Károlyné – Simon Dénes, Telbisz Tamás: Európa regionális földrajza - természetföldrajz. www.tankonyvtar.hu. ELTE Eötvös Kiadó (2014) (Hozzáférés: 2016. április 1.) (pdf)
  • Szombathy: Szombathy Viktor: Csehszlovákia (nagyútikönyv). Budapest: Panoráma. 1976. = Panoráma nagyútikönyvek, ISBN 963-243-076-X