Neuchâteli-tó

Neuchâteli-tó (Lac de Neuchâtel Neuenburgersee)
A tó látképe
Országok	Svájc
Elsődleges források	Thielle, Arnon, Areuse, Seyon, Sauge csatorna, Mentue
Elsődleges lefolyások	Thielle csatorna
Hosszúság	38.3 km
Szélesség	8.2 km
Felszíni terület	218.3 km2
Átlagos mélység	64.2 m
Legnagyobb mélység	152 m
Víztérfogat	13.77 km3
Tszf. magasság	429 m
Települések	Neuchâtel, Yverdon, Estavayer-le-Lac
Elhelyezkedése
Neuchâteli-tó Pozíció Svájc térképén
é. sz. 46° 54′, k. h. 6° 51′46.9, 6.85

A Neuchâteli-tó (németül: Neuenburgersee) 218.3 km²-es területével a legnagyobb, teljes kiterjedésében svájci tó.

Földrajza

Vaud, Neuchâtel, Berne és Fribourg kantonok szegélyezik a Svájcban elhelyezkedő festői szépségű tavat.

218.3 km²-es felszínével Svájc legnagyobb tava, mivel a nálánál nagyobb Genfi-tó átnyúlik Franciaországba, a Konstanzi-tó pedig Németországba és Ausztriába. A tó 38 km hosszú, átlagosan 8 km széles (legszélesebb pontján 12 km). A 152 m-es legmélyebb ponttal büszkélkedő tó felszíne a tengerszint feletti 429 m-es magasságban található. Teljes térfogata 14 km³, míg vízgyűjtője hozzávetőleg 2670 km².

A Neuchâteli-tavat az Orbe (a tóba már Thièle néven ömlik), az Arnon, az Areuse (amely átszeli a Travers völgyet), a Ruz völgyön áthaladó Seyon és a Mentue (Yvonand-nál) folyók, valamint a Sauge csatorna (amely a Murten tavat csapolja és Broye folyóból táplálkozik) táplálják. A Seeland övezet folyóiból álló rendszer részét képező Neuchâteli-tó vizét a Thielle (németül Zihl) csatorna a Biel/Bienne-i tóba csapolja.

Mind földtanilag mind ősrégészetileg jelentős terület. Több földtörténeti szakaszt neveztek el környékbeli kőzetelőfordulások után (hauterivi, valangini), a tóparton pedig már cro-magnoni emberek is éltek (monruzi vénusz).