Rétoromán dialektusok
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Rétoromán (Furlan/ladin/rumantsch) | |
|---|---|
| Beszélik: | Olaszország, Svájc |
| Terület: | Friuli, Belluno, Bolzano (Bozen), Trento (Olaszország), Graubünden kanton (Svájc) |
| Beszélők száma: | ~900 000 |
| Besorolás: | Indoeurópai nyelvcsalád → itáliai ág → újlatin nyelvek → nyugati csoport → gallo–ibér ág → galloromán csoport → gallo-rhaetiai alcsoport → rétoromán |
| Írás: | Latin ábécé |
| Hivatalos státusz | |
| Hivatalos nyelv: | Friuli-Venezia Giulia (Olaszország), Svájc |
| Szabályozza: | lásd a sztenderd változatoknál. |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | rm (romans) |
| ISO 639-2 | fur (friuli) roa (ladin) roh (romans) |
| SIL-kód: | fur (friuli) lld (ladin) roh (romans) |
A rétoromán összefoglaló elnevezés a Svájc keleti felében (a rómaiak által Rhaetiának nevezett vidék, innen származik a név is), Észak-Olaszországban (Dél-Tirolban, főként a Dolomitok völgyeiben), valamint az Északkelet-Olaszország Friuli régiójában beszélt, egymással közeli rokonságban álló, de nyelvtörténetileg elkülönülő nyugati újlatin – egész pontosan galloromán – dialektusokra. Beszélőik száma nem éri el az egymilliót sem, a legtöbben a friuli nyelvet használják, közel 800 000-en. Nyelvészeti szempontból az okcitán és a francia nyelvekhez állnak leginkább közel. A rétoromán nyelv megnevezést újabban gyakran csak a Svájcban beszélt sztenderdizált nyelvváltozatra, a romans nyelvre értik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A sztenderd nyelvváltozatok
A rétorománnak három sztenderdizált változata van, ezek a friuli, a ladin és a romans, amelyek további aldialektusokra oszlanak. (A ladin nem tévesztendő össze a spanyol nyelv ladino változatával.) Közülük a friuli Olaszországban regionálisan hivatalos státusszal rendelkezik a Friuli-Venezia Giulia autonóm régióban, a romans pedig a francia, a német és az olasz mellett Svájc negyedik hivatalos nyelve. Szűkebb értelemben a rétoromán megnevezés csak a romans nyelvváltozatokra utal. (A nyelvváltozatokról szóló szócikkekben a sztenderd változatokat részletesen ismertetjük.)
[szerkesztés] Általános jellemzők
A rétoromán hangtanilag és nyelvtanilag alapvetően nem tér el a nyugati újlatin nyelvektől. Akárcsak a franciában és a katalánban, jellemző rá a szavak erős redukciója, az utolsó magánhangzó vagy szótag lekopása. Szintén a nyugati újlatin nyelvek hangtani fejlődését követi a szóközi /p, t, k/ zöngésülése (ún. leníció), valamint a többes szám -s hozzáadásával történő képzése. A főnevek hím- és nőneműek lehetnek: az előbbiek általában mássalhangzóra, az utóbbiak a friuli sztenderd változatban legtöbbször -e-re, a ladin és a romans sztenderd változatokban pedig -a-ra végződnek. A határozott névelő a latin ille, illa, illos, illas alakokból fejlődött, mint az újlatin nyelvekben általában. A mondattant illetően a friuli sajátossága, hogy a kijelentő állító/kérdő/óhajtó mondatokban az alanyt a személyes névmás hangsúlytalan alakjával megismétlik, ami talán a velencei nyelv hatása lehet.
[szerkesztés] A dialektusok összehasonlítása
[szerkesztés] Gyakori szavak
Az alábbi összehasonlító táblázatban néhány mindennapi szó látható a hét különböző dialektusban és latinul:
| Magyar | Romans dialektusok | Friuli nyelv | Latin | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| sursilvan | sutsilvan | surmiran | puter | vallader | grischun | |||
| arany | aur | or | or | or | or, aur, ar | aur | aur | < AURUM |
| kemény | dir | dir | deir | dür | dür | dir | dûr | < DURUS |
| szem | egl | îl | îgl | ögl | ögl | egl | voli | < OCULUS |
| könnyű | lev | leav | lev | liger | leiv | lev | lizêr | < LEVIS |
| három | treis | tres | treis | trais | trais | trais | trê | < TRES |
| hó | neiv | nev | neiv | naiv | naiv | naiv | nêf | < NIX (NIVE) |
| kerék | roda | roda | roda | rouda | rouda | roda | ruede | < ROTA |
| sajt | caschiel | caschiel | caschiel | chaschöl | chaschöl | chaschiel | formadi | < CASEOLUS (FORMATICUS) |
| ház | casa | tgeasa | tgesa | chesa | chasa | chasa | cjase | < CASA |
| kutya | tgaun | tgàn | tgang | chaun | chan | chaun | cjan | < CANIS |
| láb | comba | tgomba | tgomma | chamma | chomma | chomma | gjambe | < GAMBA |
| tyúk | gaglina | gagliegna | gagligna | gillina | giallina | giaglina | gjaline | < GALLINA |
| macska | gat | giat | giat | giat | giat | giat | gjat | < CAT(T)US |
| minden, egész | tut | tut | tot | tuot | tuot | tut | dut | < TOTUS |
| alak, forma | fuorma | furma | furma | fuorma | fuorma | furma | forme | < FORMA |
| én | jeu | jou | ja | eau | eu | jau | jo | < EGO (EO) |
[szerkesztés] Számok
A tőszámnevek 1-től 10-ig a három sztenderd rétoromán nyelvváltozatban, valamint francia, spanyol és latin nyelven:
| Nyelv | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Friuli | un, une | doi, dôs | trê | cuatri | cinc | sîs | siet | vot | nûf | dîs |
| Ladin | un, na | doi | trei | cater | cinch | sie | set | ot | nef | diesc |
| Romans | in, ina | dus, duas | trais | quatter | tschintg | sis | set | otg | nov | diesch |
| Francia | un, une | deux | trois | quatre | cinq | six | sept | huit | neuf | dix |
| Spanyol | uno (un), una | dos | tres | cuatro | cinco | seis | siete | ocho | nueve | diez |
| Latin | UNUS, UNA | DUO, DUAE (DUOS, DUAS) |
TRES | QUATTUOR | QUINQUE (CINQUE) |
SEX | SEPTEM | OCTO | NOVEM | DECEM |
[szerkesztés] Felhasznált irodalom
- A világ nyelvei, Fodor István főszerk., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999. ISBN 9630575973.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Ethnologue – a rétoromán dialektusok tudományos besorolása
- Ethnologue adatjelentés a friuli nyelvről
- Ethnologue adatjelentés a ladin nyelvről
- Ethnologue adatjelentés a romans nyelvről
- Omniglot – Romans ábécé és kiejtés
| LATIN NYELV | LINGUÆ ROMANICÆ • LINGUE ROMANZE • LANGUES ROMANES • LENGUAS ROMANCES • LÍNGUAS ROMÂNICAS LLENGÜES ROMÀNIQUES • LENGAS ROMANICAS • LINGUAS ROMANAS • LIMBAS ROMANZAS • LIMBILE ROMANICE |
| Keleti újlatin nyelvek |
román (moldáv, beás) • aromun (aromán) • meglenoromán • isztroromán |
| Italo–dalmát nyelvek |
dalmát † • olasz • korzikai (gallurai) • nápolyi • sassari • szicíliai |
| Nyugati újlatin nyelvek |
Galloromán nyelvek • rétoromán (friuli, ladin, romans) • velencei • emilián–romanyol • lombard • ligur • piemontèis • francia (vallon, pikárd) • frankoprovanszál (arpitán) |
| Déli újlatin nyelvek | szárd (campidanói, logudorói) |
