Szlovénia földrajza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szlovénia térképe

Szlovénia Közép-Európában fekszik, területének nagysága 20 273 km². Északról Ausztria (330 km), északkeletről Magyarország (102 km), keletről és délről Horvátország (670 km), míg nyugatról Olaszország (232 km) határolja.

Szlovénia nyugati és északi területét az Alpok völgyei és hegyláncai alkotják, így az Isonzó völgye, a Júliai-Alpok, a Kamniki-Alpok és a Karavankák hegyláncai, valamint a Pohorje. Az ország középső része, a Felső-Száva dombvidék, míg északkeleti része, a Felső-Dráva mente és a Muravidék dombos és sík terület. Szlovénia déli részét a Dinári-hegység fennsíkja és vonulatai alkotják: a Macelj és a Žumberačka-hegység, a horvát határon található Kolpa folyóval. Az ország délnyugaton az Adriai-tengerrel határos, mintegy 50 kilométeres partszakaszon.

Az ország tájegységei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szlovénia domborzati térképe

Szlovénia 4 nagy európai földrajzi régió találkozásánál foglal helyet: az Alpok, a Dinári-hegység, a Kárpát-medence és a Földközi-tengeri térség (Mediterráneum) vidéke. Az ország 557 méter átlagmagasságban fekszik a tengerszint fölött. Rendkívül magas az erdők aránya az országban, Európában a területével arányosan a 3. legerdősebb ország, Finnország és Svédország után.

Szlovénia déli részén nagy területet foglal el a szlovén Karszt-fennsík (szlovénül: (Slovenski) Kras, németül: Karst Plateau), amely mészkőből épül föl, számos barlang, dolina, polje és búvópatak található itt.

Az ország északnyugati részén emelkedik a Júliai-Alpok, amely Szlovénia legmagasabban fekvő területe, itt található az ország legmagasabb hegycsúcsa, a Triglav (2862 m) is.

Szlovéniának csak az északkeleti részén vannak sík területek, az ország nagy része (90%) a hegyvidék és dombság csoportjába tartozik.

Földrajzi koordináták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország

A leghosszabb kiterjedése észak-déli irányban: 1°28' vagyis 163 km. A legszélesebb kiterjedése kelet-nyugati irányban: 3°13' vagyis 248 km.

Régiók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelmi régiók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szlovénia történelmi régiói.

Az Enciklopedija Slovenije a következő hagyományos, történelmi régiókat különbözteti meg Szlovéniában az egykori osztrák és magyar uralom alatti területek alapján:

Szlovén Isztriát és Goriškát gyakran ma is „Partvidéknek” (Obala) hívják, ahogyan az Osztrák–Magyar Monarchia idején nevezték a területet.

Természeti régiók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anton Melik készítette Szlovénia első természeti-regionális térképét 1936-ban. A következő régiókra osztotta Szlovéniát:

  • Alpok (visokogorske Alpe)
  • Előalpok középhegység (predalpsko hribovje)
  • Ljubljanai-medence (Ljubljanska kotlina)
  • Szubmediterrán Szlovénia (submediteranska – primorska Slovenija)
  • Dinári-Karszt-fennsík (dinarski kras notranje Slovenije)
  • Pannon-síksági Szlovénia (subpanonska Slovenija)

Napjainkban 4 nagy földrajzi régiót különböztetnek meg Szlovéniában:

  • Alpok-Előalpok
  • Mediterrán tengerpart
  • Dinári-hegység – Karszt-fennsík
  • Pannon-síkság

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tengerparton mediterrán éghajlat, míg az ország belsejében nedves kontinentális éghajlat az uralkodó. Az Isonzó-völgyben, a Júliai-Alpoknál és a Karavankáknál pedig a hegyvidéki éghajlat határozza meg az időjárást. Az átlaghőmérséklet januárban -2 °C és 21 °C júliusban. Az átlag csapadékmennyiség 1,000 mm a tengerpartnál, míg az Alpokban 3,500 mm évente, ami Európában is kivételesen magas. 800 mm az átlag csapadékmennyiség délkeleten és 1,400 mm Szlovénia középső részén.

Ásványkincsek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Termőföld használat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megművelt földterület: 12% Szántóföld: 3% Legelő: 24% Erdők és hegyvidék: 54% Egyéb: 7% (1996 est.) Öntözött földterület: 20 km² (1993.)

Környezeti ártalmak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Száva folyó erősen szennyezett házi és ipari szennyvízzel; a tengerpart menti vízek nehézfémekkel és kémiai anyagokkal szenyezettek, Koper közelében gyakori a levegőszennyezés és a savas eső.