Ukrajna földrajza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ukrajna (ukránul Україна) Kelet-Európa egyik állama.

Ukrajna domborzata

Földrajzi fekvés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrajna Európa keleti részén helyezkedik el. Területét tekintve Oroszország után a második legnagyobb területű állam Európában. Területe: 603 700 km².

Az ország határainak hossza 6500 km. Délen a partjait a Fekete-tenger és az Azovi-tenger mossa. Ukrajna hét országgal határos: Oroszország, Fehéroroszország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Moldova.

Ukrajna legnyugatibb és legkeletibb pontja között a távolság 1316 km, legnyugatibb pontjának koordinátája KH 22°08′ (Csap, Kárpátalja), legkeletibb pont koordinátája KH 40°13′ (Cservona Zirka, Luhanszki terület). A legészakibb és legdélibb pont közötti távolság 893 km, legészakibb pont koordinátája ÉSz 52°22′ (Gremjacs, Csernyihivi terület), a legdélibb pont koordinátája ÉSz 44°23′ (Szarics-fok, Krím-félsziget). Ukrajna földrajzi középpontja Dobrovelicsivka mellett található (Kirovográdi terület), koordinátái ÉSz 48°23′ KH 31°11′.

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrajna domborzata eléggé változatos. Területénak 95%-a síksági, 5%-a hegyvidéki fekvésű (alföld 70%, hátság 25%, hegység 5%). Ukrajna síksági részén a Kelet-európai-síkság található. A síkságok átlagos magassága a tengerszínttől számítva az alföldeknél 175–180 m, a hátságoknál 300–400 m. A hegységek átlagos magassága 1500–2000 m.

Alföldek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország területének 70%-át foglalják el az alföldek:

Hátságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrajna területének 25%-át foglalják el a hátságok.

Hegységek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrajna területének 5%-át foglalják el a hegységek. Az országban két hegységrendszer található: az Ukrán Kárpátok nyugaton és a Krími-hegység délen.

  • Ukrán-Kárpátok – az ország legnagyobb hegysége, amely a Kárpátok-hegységrendszer részét képezi (Északkeleti-Kárpátok) Több hegyvonulatból áll: Keleti-Beszkidek, Gorgánok, Elő-Kárpátok, Pokutya-Bukovinai-Kárpátok, Vizválasztói-Verhovinai-vonulat, Poloninai-vonulat, Csornahora (Hoverla, 2061 m, Brebeneszkul, 2035 m, Pip-Iván, 2026 m, Pietrosz, 2022 m), Rahói-hegyek, Vulkanikus-vonulat.Több fontos hágó is található itt: Uzsoki-hágó, Vereckei-hágó, Tatár-hágó.
  • Krími-hegység – a Krím-félsziget déli részén helyezkedik el, három hegyvonulatból áll: Fő-vonulat (Roman Kos, 1545 m, Aj-Petri, 1234 m), Belső-vonulat, Külső-vonulat.

Tektonikai felépítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrajna területének nagy része a Kelet-európai-táblához tartozik. Ukrán-pajzs prekambriumi eredetű, a tábla megemelkedett része, domborzatban Dnyepermelléki- és az Azovmelléki-hátság kötődik hozzá. Volhíniai-podóliai-lemez és Galíciai-volhíniai-medence prekambriumi eredetű, domborzatformái a Volhíniai- és a Podóliai-hátságok. Dnyeperi-Donyeci-medence területén a Dnyepermelléki- és a Poltavai-alföldek találhatóak. A Donyeci gyűrődéses terület domborzatformája a Donyeci-hátság. A Voronyezsi-kristályos-masszívum prekambriumi eredetű, a domborzatban ez a Közép-orosz-hátság. A Fekete-tenger melléki-medence prekambriumi eredetű és főleg a Fekete-tengermelléki-alföld területe kapcsolódik hozzá. Nyugat-európai-tábla a Kelet-európai-tábla és a Kárpátok között helyezkedik el. Szkíta-tábla a hercini hegységképződés során alakult ki (~350-285 millió éve) és főleg a Krím síksági része tartozik ide. Ukrán-Kárpátok gyűrődéses struktúrái az alpesi hegységképződés során alakultak ki (~1 millió évtől), domborzatformái az Elő-kárpáti-hátság, a Kárpátok hegysége és a Kárpátaljai-alföld. Krími-hegység gyűrődéses struktúrái az alpesi hegységképződés során alakultak ki, egy része a Fekete-tengerbe süllyedt.

Geológiai felépítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrajna területén különböző korokból származó kőzeteket találunk a legősibbektől (archaikumtól) a legfiatalabbakig (negyedidőszakig). A legősibb kőzetekre az Ukrán-pajzs területén bukkantak: gránit, gneisz, kvarcit, pala, homokkő stb. Volhíniában, a Dnyeperi-donyeci-medencében és a donyeci gyűrődéses területen paleozoikumból (~310-385 millió év) származó homok, homokkő, mészkő, dolomit, kőszén, agyag található. A Volhíniai-Podóliai-lemezen, a Voronyezsi-kristályos masszívumban, az Ukrán-Kárpátokban, a Krími előhegyeiben mezozoikumból (~230-65 millió éve) származó homok, homokkő, agyag, márga található. Kainozoikum ideji (~65-70 millió évtől) üledékes kőzetek (gleccser-, eolikus- és folyami üledékek) az egész ország területén megtalálhatóak: mészkő, homok, agyag stb.

Ukrajna ásványkincsei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrajna területe gazdag különböző ásványkincsekben. Több mint 90 féle ásványkincset tártak fel és kb. 8000 lelőhelyen folyik a kitermelés.

Tüzelésre használt ásványkincsek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrajna területén a következő tüzelőanyag-energetikai ásványkincsek találhatóak:

  • kőszén: donyeci-kőszénmedence, lvivi-volinyi-kőszénmedence
  • barnaszén: dnyeperi-medence, Elő-Kárpátok területe, Kárpátalja területe
  • kőolaj és földgáz: kárpáti kőolaj és földgázrégió, dnyeperi-donyeci kőolaj- és földgázrégió, Fekete-tengeri-krími földgázrégió
  • tőzeg: főleg a Polisszja területén található.

Érces ásványkincsek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrajna jelentős mennyiségű érces ásványkinccsel rendelkezik világviszonylatban:

Nemérces ásványkincsek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrajna jelentős mennyiségű nemérces ásványkinccsel rendelkezik világviszonylatban: ozokerit, terméskén, kősó, kálisó, foszforit, tűzálló agyag, grafit, kaolin, csillám, földpát, homok, gránit, gabro, labradorit, kréta, márvány stb., ásványvíz.

Paleográfiai feltételek Ukrajnában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrajna területe különböző korokban más-más felszínformákkal rendelkezet.

  • Archaikum (~2,5 milliárd éve) – hegységképződési folyamatok mentek végbe ekkor főleg.
  • Paleozoikum (310-385 millió év) – Ukrajna területének legnagyobb részét tengerek borították. Az éghajlat nagy mértékben kedvezett a kősó, kőszén, kőolaj, földgáz képződésének.
  • Mezozoikum (~230-60 millió éve) – a tengerek területe a kor végére visszahúzódnak részben. Az éghajlat következtében főleg kréta keletkezett.
  • Kainozoikum (~70-65 millió éve) – ekkor kezdődik az alpi orogenezis, a tengerek visszahúzódnak, a neogén korban mérsékelt éghajlat dominált, az antropogén korban 10 000 évvel ezelőtt végetért az utolsó eljegesedés, kialakult a mai természeti viszonyok alapja.

Talajok, talajtakaró, talajkészlet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrajna talajára jellemző a szélességi zonális tagolódás a síksági területeken, míg a hegységekben magassági övezetesség figyelhető meg. A különböző talajok az országban nem azonos nagyságú területeket foglalnak el. Fontosabb talajtípusok:

Az Ukrán-Kárpátok talajai: barna erdei talaj, barna podzolos glejes talaj, barna podzolos talaj, barna réti talaj, hegyi réti talaj és tőzeges talaj.

A Krími-hegység talajai: déli csernozjom, karbonátos gyeptalaj, barnatalaj, vörös talaj, hegyi csernozjomtalaj.

A talajkészletekhez azok a földek tartoznak, amelyeket a mezőgazdasái, erdészeti, építészeti, ipari stb. célra használnak vagy használhatnak. Ukrajnában a földek ~70%-a mezőgazdasági haszonföld.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Folyók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrajna területén több nagy folyórendszer is található.

  • Dnyeper – Ukrajna leghosszabb folyója, az oroszországi Valdaj-hátságon ered. Összhosza 2201 km, hossza Ukrajnában 981 km, vízgyűjtő területe 504 ezer km². legnagyobb mellékfolyói: jobb oldaliak: Pripjaty, Uzs, Tyetyeriv, Rosz, Ingulec, bal oldaliak: Deszna, Trubizs, Szula, Pszel, Orjol, Szamara.
  • Dnyeszter – az Ukrán-Kárpátok északkeleti részén ered, összhosza 1362 km, Ukrajnában 705 km, vízgyűjtő területe 72,1 ezer km². legnagyobb mellékfolyói: Szeret, Zbrucs, Sztrij.
  • Déli-Bug – a Podóliai-hátságon ered, 806 km hosszú, vízgyűjtő területe 63,7 ezer km². legnagyobb mellékfolyója az Ingul.
  • Sziverszkij Donyec – a Don mellékfolyója, hossza 1053 km, Ukrajnában 672 km, vízgyűjtő területe 98,9 ezer km².
  • Nyugati-Bug – a Visztula mellékfolyója, hossza 772 km, Ukrajnában 401 km, vízgyűjtő területe 73,5 ezer km².
  • Duna – Európa legnagyobb folyója, összhosza 2858 km, Ukrajnában 174 km (a folyó alsó szakasza), vízgyűjtő területe 817,0 ezer km². Legnagyobb ukrajnai mellékfolyói: Tisza, Prut, Szeret.
  • Szalhír – a Krím-félsziget legnagyobb folyója.

Tavak, víztározók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrajna területén közel 20 ezer tó található, melyek nagysága változó. A volinyi terület északi részén találhatóak a Sacki-tavak: Szvityáz-tó, Pulemecke-tó, Piscsanszki-tó, Ljucimir-tó, Luki-tó. A Sacki-tavak gazdagok halban, vízimadarakban, a tavakat tűlevelű és lomblevelű erdők veszik körül. Itt alakították ki a Sacki Nemzeti Parkot.

Ukrajna területén sok az ártéri tó. Ezek a folyómeder változása illetve a folyószabályozások során jöttek létre. Ezek a tavak különböző méretűek és formájúak (patkó alakuak, hosszúak, kerekek stb.). Többségük nem mély. Az ártéri tavak gazdagok halban, vízimadarakban és kiváló pihenőhelyek. A Duna alsó folyásánál 26 nagy tó alakult ki. Legnagyobbak: Jalpug-tó, Kahul-tó, Szaszik (Kunduk)-tó, Katlabuh-tó, Kitaj-tó.

A Fekete-tenger partvidékén 22 limán található. Legnagyobb limánok: Dnyeszter-limán, Bugi-limán, Dnyeper-limán, Kujalanickij-limán, Hadzsibej-limán.

Ukrajna területén több sóstó is található: Perekopi-sóstavak, Szivas-öböltó, Szaszik-tó. Az Ukrán-Kárpátok területén is sok tó található. Legnagyobb a Szinevéri-tó, a legmagasabban a Brebeneszkul-tó található.

Ukrajna több nagy folyóján is építettek víztározókat. Ezek megváltoztatjék a folyók tulajdonságait. A víztározóban lelassúl a folyó sebessége, csökken a vízcsere és az átfolyó víz mennyisége, felhalmozódik benne az iszap. Víztározók:

  • Dnyeperen – Kijevi-víztározó, Kanyivi-víztározó, Kremencsuki-víztározó, Dnyiprodzerzsinszki-víztározó, Dnyeperi-víztározó, Kahovkai-víztározó.
  • Dnyeszteren – Dnyeszteri-víztározó
  • Déli-Bugon – Ladizsini-víztározó

Ukrajna területén a legnagyobb mocsarakat az Ukrán-Polisszja területén találjuk, mivel a területnek nagy a folyósűrűsége, ugyanakkor ezek a folyók nagyon lassúak.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrajna éghajlata mérsékelt-szárazföldi, de a Krím déli részén szubtrópusi hatás érvényesül.

Ukrajna területén az időjárás változékony, ami annak köszönhető, területét éves átlagban 45 ciklon és 39 anticiklon érinti. Átlagosan évente 230-235 napon tiszta, napos idő van Ukrajna területe fölött.

A januári középhőmérséklet az ország északi-északkeleti részén −8 °C, délen és a Krímben +4 °C. A júliusi középhőmérséklet +19 °C és +24 °C között alakul. A hegyi régiókban a hőmérséklet az átlagnál jóval alacsonyabb. A fagymentes napok száma az ország nagy részén 150–160 nap, délen 200–210 nap, míg a Krím déli részén akár a 260 napot is elérheti.

A jellemző szélirány évszakonként változik. Télen Ukrajna részén a magas nedvességtartalmú nyugati szél a jellemző, míg az ország déli részén keleti-északkeleti, alacsony nedvességtartalmú szél fúj. Nyáron az ország nagy részére az északkeleti szél jellemző, de délen előfordulhatnak keleti-északkeleti szelek is. A Kárpátok és a Krím hegyei mögötti területek védve vannak a hideg északi-északkeleti légtömegektől.

Az éves csapadékmenyiség nyugat-északnyugat felől kelet-délkeleti irányba haladva fokozatosan csökken. A nyugati és északnyugati régióban az éves csapadékmennyiség 600–650 mm, keleten és délkeleten 300 mm. A hegyi régiókban az országos átlagnál lényegesen több csapadék esik. A Krím hegyeiben évi 1000–1200 mm, a Kárpátokban 1500 mm körül. A déli, sztyeppés vidéken a csapadék kevés, az év nagy részében szárazság van. A legcsapadékosabbak a nyári hónapok, a legszárazabb a február.

Növény- és állatvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Növényvilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrajna növényzete változatos. Jelenleg több mint 25 ezer növényfajt tartanak számon az ország területén. Ukrajnában az erdők összterülete meghaladja a 10 millió hektárt. A legtöbb erdő az Ukrán-Kárpátokban, a Krími-hegységben és a Polisszjában található.

Az erdőkben az erdeifenyő, lucfenyő, bükk, tölgy, hárs, juhar, jegenye, nyírfa, égerfa a legelterjedtebb.

A sztyeppen pusztai csenkesz, árvalányhaj, üröm, zsálya, bogáncs, sóvirág, lóhere stb. nő.

A különböző réteken más-más a növényvilág:

Ukrajna területének 2%-a mocsár, ahol sás, káka, gyékény, nád, zsurló stb. a legelterjedtebb növények.

Állatvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrajna állatvilága változatos; emlősök (100 faj), madarak (360 faj), halak (200 faj), hüllők (20 faj), kétéltűek (17 faj) honosak. Minden természeti komplexumnak megvan a maga állatvilága. Sok prémes állatot – például nutria, nyérc, ezüstróka, pézsmapocok – más területekről hoztak be és itt meghonosodott.

A vizekhez kapcsolódó állatok: sirály, jégmadár, vörösfejű réce, vadkacsa, gém, vadlúd, hattyú, pelikán, bölömbika; tokhal, viza, makréla, hering, delfin, fóka, sügér, keszeg, ponty, harcsa, pisztráng stb.

Környezetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrajna geoökológiai helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrajnában a légkörbe különböző káros anyagok kerülnek. Legsúlyosabb helyzet a nagyvárosokban. A legszennyezettebb a levegő a Donyec-medencében. A légköri szennyezés következtében a csapadék is szennyezett.

Ukrajna folyói nagyon szennyezettek (nehézfémek, vegyületek, kőolajszármazékok stb.). A gazdasági tevékenység hatására veszélybe kerültek a felszín alatti vízkészletek is. Romlik a talajok minősége is a túlzott műtrágyázástól, öntözéstől valamint az ipari hulladékoktól.

Nagy károkat okozott a környezetben a Csernobili AEM katasztrófája. Az ország nagy területei sugárszennyezettek, így hosszú időre használhatatlanokká váltak.

Természetvédelmi területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrajna védett természeti területeihez kb. 6500 objektum tartozik, melyek az ország területének 3%-át jelentik. 2002 elején ezen területekhez 5 védett bioszféra, 18 természetvédelmi terület, 10 nemzeti park, több mint 20 tájvédelmi körzet, kb. 2300 rezervátum, 3000 természeti emlék, 29 arborétum, 449 park és védett kistáj tartozott. Az országban a legnagyobb szintű védettséggel a természetvédelmi területek, a védett bioszférák és nemzeti parkok rendelkeznek. Ezek területén rengeteg ritka és kihalófélben lévő növény- és állatfaj található. A legfontosabb Ukrajnai természetvédelmi területek: Sacki Nemzeti Park, Rivnei Természetvédelmi Terület, Poliszjai Természetvédelmi Terület, Cseremi Természetvédelmi Terület, Roztoccsa Természetvédelmi Terület, Javorovi Nemzeti Park, Medobori Természetvédelmi Terület, Luhanszki Természetvédelmi Terület, Ukrán Sztyeppi Természevédelmi Terület, Aszkanyija-Nova Védett Bioszféra, Opuki Természetvédelmi Terület, Kárpáti Nemzeti Park, Szinevéri Nemzeti Park, Krími Természetvédelmi Terület.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]