Ukrán-pajzs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ukrán-pajzs (ukránul: Український щит vagy Український кристалічний щит) a Kelet-Európai-ősmasszívum legősibb földszerkezeti egysége.

Az Ukrán-pajzs, amelynek területe 180 ezer km², Ukrajna középső részén, északnyugat–délkeleti irányban (Klesziv, Ovrucs, Azovi-tenger) húzódik. Hossza – több mint 1000 km, legnagyobb szélessége – 250 km (Bohuszláv–Jampil). Az Ukrán-pajzs – a Kelet-Európai-ősmasszívum rögös kiemelkedése.

A pajzs területén, a kambrium előtti kristályos kőzetek többnyire a folyók völgyében bukkannak a felszínre. Északnyugaton (Zsitomiri és Rivnei terület) és az Azovmelléken kiemelkednek a felszínre vagy vékony negyedidőszaki üledéktakaróval fedődnek. Az Ukrán-pajzs különböző korú prekambriumi üledékes-metamorf és magmás kőzetekből tevődik össze. A pajzs területéhez sorolják azokat a területeket, ahol a metamorf kőzetek a felszínre emelkednek, vagy a kristályos kőzeteken elhelyezkedő mezozoikumi és kainozoikumi üledéktakaró vastagsága nem haladja meg a 300 métert. A kristályos alap fejlődését két fő időszaka lehet osztani: geoszinklinális időszak (archaikum és korai proterozoikum), és ősmasszívum időszak.

Az Ukrán-pajzsot tektonikus törések tagolták több nagyméretű blokkra (Voliny-Podóliai, Ovrucsi, Dnyepermelléki, Azovmelléki, Kirovográdi, Zsitomiri, Bilocerkvai, Umányi, Vinnyica-Mohiljevi), amelyek között törésmenti övezetek jöttek létre. A nagyobb blokkok kisebb részekre tagolódtak. A gyűrt szerkezetek között többségben vannak a gránit-gnejsz boltozatok, amelyeket szinklinálisok öveznek. A legrégibb kőzetek (ultrabazitok és tonalitok az Azovmelléken) kora meghaladja a 3,5 milliárd évet. A felső-archaikumi vulkanogén kőzetek (plagiogranitoidok és granodioritok) kora 3–3,5 milliárd év. Nagy területet foglal el a gránittakaró, amelynek a kora 1,75 milliárd év. Rajta helyezkednek el a felső-proterozoikumi kvarcitok és vulkanitok (diabáz és porfiritek) főleg a pajzs délnyugati részén (1,65–1,2 milliárd év). Az Ukrán-pajzs legfelső részét a mállási kéreg alkotja. A felszíni üledéktakaró egyenetlenségeit mezozoikumi és kainozoikumi üledékek különböző erodálású kőzetei alakították ki, amelyen az antropogén löszszerű takarója fekszik. A kristályos fundamentum kiemelkedéseinek a felszínen megfelelnek a Dnyepermelléki- és az Azovmelléki-hátságok.