Pala (kőzet)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pala

A pala a metamorf kőzetek egy csoportját alkotja. Jellegzetessége a lemezes megjelenés, amit lemezes ásványok (csillám, klorit, talk, amfibol, grafit) okoznak. A kvarc és földpát is gyakori ásványa a palás kőzeteknek, valamint a gránátcsoport ásványai is gyakoriak benne.

Keletkezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy nyomás hozza létre a palás kőzetek külsőre szabad szemmel is megfigyelhető lemezes szövetét. Gyakran jönnek létre palák agyagkőzetekből, amelyek a metamorfózis során számos átalakulási fokozaton mennek át. Más palakőzetek aprószemcsés magmás kőzetekből keletkeznek (pl. bazaltból vagy tufakőzetből). A legtöbb palakőzet csillámpala, de a grafitos és a kloritpalák is gyakoriak.

Gyakran a palák elnevezésében egy fontos kísérő ásvány is szerepel: például: gránátos pala, turmalinos pala, glaukofánpala.

Alkalmazása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel a palák jól hasadnak a síklapok mentén, ezért tetőfedő anyagként, vagy útburkoló anyagként is gyakran használták régebben. Később műpalával (eternittel) váltották ki a természetes palakőzeteket a tetőfedésnél.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kubovics I. (2000): Kőzetmikroszkópia. I. II. Egyetemi jegyzet
  • Kubovics I. (2008): Földövek kőzettana. Mundus kiadó, Budapest