Klorit

A klorition halogenit, képlete OClO⁻. A klorit ilyen csoportot tartalmazó vegyület, ahol a klór oxidációs száma +3. A kloritok a klórossav sói és észterei.

Vegyületek[szerkesztés]

A szabad sav, a klórossav (HOClO) a legkevésbé stabil klór-oxosav, és csak kis koncentrációjú vizes oldatban észlelték. Mivel nem koncentrálható, nem forgalmazzák. Az alkálifém- és alkáliföldfémsók színtelenek vagy halványsárgák, csak a nátrium-klorit (NaOClO) kapható nagyobb mennyiségben. A nehézfém- (Ag⁺, Hg⁺, Tl⁺, Pb²⁺, Cu²⁺) és ammónium-kloritok instabilak, és hő vagy ütés hatásra robbanásszerűen bomlanak.^[1]

A nátrium-kloritot nátrium-klorátból nyerik. Először a robbanékony klór-dioxid keletkezik nátrium-klorát megfelelő redukálószerrel (például metanol, hidrogén-peroxid, sósav vagy kén-dioxid) való redukálásakor.

Szerkezete, tulajdonságai[szerkesztés]

A klorition V alakú a klóron lévő nem kötő párok miatt, az O–Cl–O kötésszög 111°, a Cl–O kötéshossz 156 pm.^[1] A klór-oxoanionok közt a klorit a legerősebb oxidálószer standard félcella-potenciálok alapján.^[2]

Ion	Savas reakció	E° (V)	Semleges/lúgos reakció	E° (V)
Hipoklorit	${\ce {2 H+ + 2 HOCl + 2 e- -> Cl2(g) + H2O}}$	1,63	${\ce {ClO- + H2O + 2 e- -> Cl- + 2 OH-}}$	0,89
Klorit	${\ce {6 H+ + 2 HOClO + 6 e- -> Cl2(g) + 4 H2O}}$	1,64	${\ce {OClO- + 2 H2O + 4 e- -> Cl- + 4 OH-}}$	0,78
Klorát	${\ce {12 H+ + 2 ClO3- + 10 e- -> Cl2(g) + 6 H2O}}$	1,47	${\ce {ClO3- + 3 H2O + 6 e- ->Cl- + 6 OH-}}$	0,63
Perklorát	${\ce {16 H+ +2 ClO4- + 14 e- -> Cl2(g) + 4 H2O}}$	1,42	${\ce {ClO4- + 4 H2O + 8 e- -> Cl- + 8 OH-}}$	0,56

Használat[szerkesztés]

A legfontosabb klorit a nátrium-klorit (NaOClO), melyet textilek, papír és pép fehérítésére használnak. Ezt, bár erős oxidálószer, gyakran nem közvetlenül használják, hanem klór-dioxid előállítására, általában HCl-dal való reakcióban:

{\ce {5 NaOClO +4 HCl ->5 NaCl +4 ClO2 +2 H2O}}

Egészségi kockázatok[szerkesztés]

2009-ben a Kaliforniai Környezeti Egészségügyi Vizsgálati Hivatal (OEHHA) 50 ppb-os határértéket írt elő a kloritkoncentrációra az ivóvízben,^[3] miután kutatók kiderítették, hogy nagyobb mennyiségű klorit befolyásolja a sperma- és a pajzsmirigyfunkciót, gyomorfekélyt és vörösvérsejt-károsodást okoz laboratóriumi állatokban.^[4] Egyes tanulmányok szerint bizonyos mennyiségű klorit karcinogén is lehet.^[5]

Az Amerikai Egyesült Államokban az országosan megengedett maximális kloritkoncentráció a kaliforniai egészségügyi határérték 20-szorosa, 1000 ppb.^[6]

Kloritot használó élőlények[szerkesztés]

Bővebben: Klorit-dizmutáz

A klorit-dizmutáz a klorátlégzést használó egysejtűek kloritból kloridot és oxigént előállító enzime.^[7] Ez jellemzően perklorát- vagy klorát-reduktázzal együtt van jelen a baktériumokban.

Egyéb oxoanionok[szerkesztés]

4 klór-oxoanion van, ahol a klór oxidációs száma +1, +3, +5 vagy +7 a megfelelő ClO⁻, ClO−2, ClO−3 vagy ClO−4 (hipoklorit, klorit, klorát és perklorát) ionokban. Ezek a klór-oxidok közé tartoznak.

oxidációs szám	+1	+3	+5	+7
anion neve	hipoklorit	klorit	klorát	perklorát
képlet	ClO⁻	ClO−2	ClO−3	ClO−4
szerkezet

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Chemistry of the elements, 2nd, Oxford: Butterworth-Heinemann, 861. o. (2006. április 25.). ISBN 0750633654
↑ Sablon:Cotton&Wilkinson5th
↑ Final Public Health Goal for Chlorite. oehha.ca.gov . (Hozzáférés: 2023. augusztus 8.)
↑ EWG's Tap Water Database: Contaminants in Your Water (angol nyelven). www.ewg.org . Environmental Working Group. (Hozzáférés: 2023. augusztus 8.)
↑ Public Health Goal for Chlorite in Drinking Water. oehha.ca.gov . (Hozzáférés: 2023. augusztus 8.)
↑ Stage 1 and Stage 2 Disinfectants and Disinfection Byproducts Rules (angol nyelven). www.epa.gov . OW US EPA, 2015. október 13. (Hozzáférés: 2023. augusztus 8.)
↑ J. L. DuBois, S. Ojha.szerk.: P. M. Kroneck, M. E. Torres: Chapter 3: Production of Dioxygen in the Dark: Dismutases of Oxyanions, Sustaining Life on Planet Earth: Metalloenzymes Mastering Dioxygen and Other Chewy Gases, Metal Ions in Life Sciences. Springer, 45–87. o.. DOI: 10.1007/978-3-319-12415-5_3 (2015)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Chlorite című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

Kirk-Othmer Concise Encyclopedia of Chemistry, Martin Grayson, Editor, John Wiley & Sons, Inc., 1985

[Greenwood-1] Chemistry of the elements, 2nd, Oxford: Butterworth-Heinemann, 861. o. (2006. április 25.). ISBN 0750633654

[2] Sablon:Cotton&Wilkinson5th

[3] Final Public Health Goal for Chlorite. oehha.ca.gov . (Hozzáférés: 2023. augusztus 8.)

[4] EWG's Tap Water Database: Contaminants in Your Water (angol nyelven). www.ewg.org . Environmental Working Group. (Hozzáférés: 2023. augusztus 8.)

[5] Public Health Goal for Chlorite in Drinking Water. oehha.ca.gov . (Hozzáférés: 2023. augusztus 8.)

[6] Stage 1 and Stage 2 Disinfectants and Disinfection Byproducts Rules (angol nyelven). www.epa.gov . OW US EPA, 2015. október 13. (Hozzáférés: 2023. augusztus 8.)

[7] J. L. DuBois, S. Ojha.szerk.: P. M. Kroneck, M. E. Torres: Chapter 3: Production of Dioxygen in the Dark: Dismutases of Oxyanions, Sustaining Life on Planet Earth: Metalloenzymes Mastering Dioxygen and Other Chewy Gases, Metal Ions in Life Sciences. Springer, 45–87. o.. DOI: 10.1007/978-3-319-12415-5_3 (2015)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]