Klórossav

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
klórossav
Chlorous-acid-2D.png
A klórossav szerkezeti képlete
Chlorous-acid-3D-vdW.png
A klórossav kalottamodellje
IUPAC-név klórossav
Kémiai azonosítók
CAS-szám 13898-47-0
PubChem 24453
ChemSpider 22861
KEGG C01486
ChEBI 29219
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet HClO2
Moláris tömeg 68,46 g/mol
Savasság (pKa) 1,96
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A klórossav gyenge szervetlen sav, képlete HClO2. A tiszta klórossav instabil, benne a klór oxidációs száma +3. Diszproporcióval hipoklórossavra és klórsavra bomlik (ezekben a klór oxidációs száma rendre +1, illetve +5):

2 HClO2 → HClO + HClO3

Nehéz tisztán előállítani, de konjugált bázisa, a klorition ClO2 stabil, egyik ismert sója a nátrium-klorit. A nátrium-kloritot és hasonló sókat néha felhasználják klór-dioxid előállítására.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előállítható bárium-klorit és hígított kénsav reakciójával:

Ba(ClO2)2 + H2SO4 → BaSO4 + 2HClO2

Tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A klórossav erős oxidálószer, bár ezt a tulajdonságát némileg ellensúlyozza diszproporcióra való hajlama.

A klór az egyetlen halogén, mely HXO2 összegképletű izolálható savat alkot.[1] A fluor, mivel nem oxidálható, csak hipofluorossavat képez. A brómossavat és a jódossavat nem izolálták. A brómossav sói (a bromitok) ismertek, a jódossav sói (a joditok) azonban ismeretlenek.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Egon Wiberg, Arnold Frederick Holleman (2001) Inorganic Chemistry, Elsevier ISBN 0-12-352651-5

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Chlorous acid című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.