Jódsav

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jódsav
Iodic-acid-2D.png Iodic-acid-3D-vdW.png
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7782-68-5
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet HIO3
Moláris tömeg 175,91 g/mol
Megjelenés fehér színű, szilárd
Sűrűség 4,63 g/cm3, szilárd
Olvadáspont 110 °C
Oldhatóság (vízben) nagyon jó
Savasság (pKa) 0,78[1]
Veszélyek
EU osztályozás Maró (C), Oxidáló (O)[2]
R mondatok R8, R34[2]
S mondatok S17, S26, S36/37/39, S45[2]
Rokon vegyületek
Azonos kation hidrogén-jodid
perjódsav
Azonos anion Kálium-jodát
Rokon oxosavak klórsav
brómsav
Rokon vegyületek jód-pentoxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A jódsav egy szervetlen sav, a képlete HIO3 A szerkezete a klórsavéval és a brómsavéval analóg. Stabilabb, mint a klórsav vagy a brómsav. Szobahőmérsékleten színtelen, kristályos vegyület, vízben jól oldódik. Higroszkópos. A sói a jodátok. A jódsav lehet hidrogénkötéssel összekapcsolódó dimer is, ennek képlete H2I2O6.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jódsav pKs-ének értéke 0,78, tehát a jódsav erős sav. Oxidáló tulajdonságú. A hidrogén-jodiddal reakcióba lép, elemi jód képződik.

\mathrm{HIO_3 + 5 \ HI \rightarrow 3 \ I_2 + 3 \ H_2O}

Hevítés hatására 200 °C-on elbomlik, ekkor dijód-pentoxid (I2O5) keletkezik.

\mathrm{2 \ HIO_3 \rightarrow I_2O_5 + H_2O}

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jódsav elemi jódból állítható elő erős oxidálószerek (például salétromsav, klór) segítségével.

\mathrm{3 \ I_2 + 10 \ HNO_3 \rightarrow 6 \ HIO_3 + 10 \ NO + 2 \ H_2O}
\mathrm{I_2 + 5 \ Cl_2 + 6 \ H_2O \rightarrow 2 \ HIO_3 + 10 \ HCl}

A dijód-pentoxidnak, a jódsav savanhidridjének a vízben oldásakor is jódsav keletkezik.

A jodátok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jodátok a jódsav sói. Közülük az alkálifémek jodátjai vízben jól, az alkáliföldfémek jodátjai és az ezüst-jodát vízben rosszul oldódik. A jodátok középerős oxidálószerek. A jódsavnak léteznek savanyú sói is, ilyen például a kálium-hidrogén-jodát (KH(IO3)2). A hidrogén-jodátok létezése arra utal, hogy a jódsav dimer jellegű is lehet. Az alkálifémek jodátjait a laboratóriumokban használják oxidálóanyagként.

Brómsav[3][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyázisú sav; szerkezete analóg a jódsavéval. A bróm egyik oxisava. Általában színtelen (ritkábban sárgás) színű folyadék, melynek sóit bromátoknak nevezzük, hevítve oxigént fejlesztenek. Oxidálószerként használják. Könnyen bomlik, ezért csak vizes oldatban stabil. Korrozív hatású (C).

Klórsav [4][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Molekulaképlete HClO3. Jellemzői a sósavhoz hasonlóak, de a klórsav gyengébb.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nyilasi János: Szervetlen kémia. Gondolat kiadó, 1975.
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1983.
  • kampf.index.hu/compounds.htm
  • vilaglex.hu/Kemia/Html/Bromsav.htm

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Négyjegyű függvénytáblázatok, összefüggések és adatok. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006.
  2. ^ a b c A jódsav (Sigma-aldrich)
  3. vilaglex.hu: brómsav
  4. kampf.index.hu: Néhány vegyület neve