Brómsav

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brómsav
Bromic acid.svg
A brómsav szerkezeti képlete
Bromic-acid-3D-vdW.png
A brómsav kalotta-modellje
IUPAC-név brómsav
Más nevek bróm(V)-sav
hidrogén-bromát
Kémiai azonosítók
CAS-szám 10035-10-6
PubChem 24445
ChemSpider 22853
EINECS-szám 232-158-3
MeSH Bromic+acid
ChEBI 49382
RTECS szám TP8580000
Gmelin 25861
ChEMBL 1161635
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet HBrO3
Moláris tömeg 128,91 g/mol
Savasság (pKa) −2
Rokon vegyületek
Azonos anion nátrium-bromát
kálium-bromát
kalcium-bromát
Rokon vegyületek hipobrómossav
brómossav
perbrómsav
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A brómsav halogén oxosav, képlete HBrO3. Szerkezete trigonális piramis. Csak vizes oldatban létezik,[1][2] mely színtelen oldat, de állás során – a keletkező bróm miatt – megsárgul.[1][3] A brómsav és sói, a bromátok erős oxidálószerek, a Belouszov–Zsabotyinszkij-reakció egyik reaktánsa.[3][4] A Belouszov–Zsabotyinszkij-reakció a nem egyensúlyi termodinamika egyik klasszikus példája.

Alacsony koncentrációban teljesen disszociál. 50%-os koncentráció felett bomlik:[5]

\mathrm{4 \ HBrO_3 \longrightarrow 2 \ Br_2 + 5 \ O_2 + 2 \ H_2O}

Szerkezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A brómsavnak több különböző izomerje van.[6][7] A számított kötéshosszak a következő elméleteken alapulnak: G2MP2, CCSD(T) és QCISD(T).

HOOOBr HOOBrO HOBrO2 HBrO3
hídhelyzetű Br−O kötéshossz (nm) 186,7 191,9 184,4 -----
terminális Br−O kötéshossz (nm) ----- 163,5 159,8 158,6

A különböző szerkezetek közötti nagy energiagát miatt az izomerek nem tudnak egymásba átalakulni. A legstabilabb izomer az HOBrO2.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A brómsavat bárium-bromát és kénsav reakciójával lehet előállítani:[1]

Ba(BrO3)2 + H2SO4HBrO3 + BaSO4

A bárium-szulfát vízben oldhatatlan, így csapadékként kiválik, a vizes brómsav dekantálással választható el.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bromic acid című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bromsäure című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c The Merck Index: An Encyclopedia of Chemicals, Drugs, and Biologicals. 14th Edition. 2006.
  2. Van Nostrand's Scientific Encyclopedia. Glenn D. Considine. Ninth Edition. Volume 1. p 554
  3. ^ a b Recipes for Belousov-Zhabotinsky reagents. J. Chem. Educ., 1991, 68 (4), 320. DOI: 10.1021/ed068p320
  4. The Source of the Carbon Monoxide in the Classical Belousov-Zhabotinsky Reaction. J. Phys. Chem. A., 2007, 111 (32), 7805-12 DOI: 10.1021/jp073512+
  5. Universität Kiel: Vorlesungsskript Brom und Bromverbindungen (PDF; 87 kB).
  6. Theoretical investigation of halogen-oxygen bonding and its implications in halogen chemistry and reactivity. Bioinorganic Chemistry and Applications, 2007, 1, 11/1-11/9
  7. A Theoretical Examination of the Isomerization Pathways for HBrO3 Isomers. J. Phys. Chem. A, 2000, 104 (41), 9321-27. DOI: 10.1021/jp001604s