Perklórsav
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Perklórsav | |
|---|---|
| IUPAC név | Perklórsav |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [] |
| EINECS szám | |
| RTECS szám | SC7500000 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | HClO4 |
| Moláris tömeg | 100,46 g/mol |
| Megjelenés | színtelen folyadék |
| Sűrűség | 1,77 g/cm3 (20 °C)[1] |
| Olvadáspont |
‒112 °C[1] |
| Forráspont |
39 °C (75 mbar)[1] |
| Oldhatóság (vízben) | korlátlanul elegyedik[1] |
| Veszélyek | |
| EU oszályozás | Oxidáló (O) Maró (C)[1] |
| EU Index | 017-006-00-4 |
| NFPA 704 |
|
| R-mondatok | R5, R8, R35[1] |
| S-mondatok | S1/2, S23, S26, S36, S45[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Rokon vegyületek | Sósav Hipoklórossav Klórossav Klórsav |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A perklórsav (HOClO3) egyike a legerősebb egyértékű savaknak, vízben gyakorlatilag teljes a protolízise. Savmaradékionja a perklorátion (ClO−4), amely szabályos tetraéder alakú és delokalizált pi-elektronokat tartalmaz. A molekulában, illetve a savmaradékionban a Cl oxidációs száma +7. A perklórsavat a fémek nem redukálják, hanem hidrogénfejlődés közben oldódnak benne. Sói, a perklorátok állandóak és vízben jól oldódnak.
[szerkesztés] Előállítása
A sóiból, a perklorátokból (például a kálium-perklorátból) perklórsav szabadítható fel:
Előállítható a klorátok (a klórsav sóinak) vizes oldatából elektrolízissel is. Ekkor a klorátionok és a hidroxidionok egyszerre semlegesítődnek, és így perklórsav keletkezik.
[szerkesztés] Forrás
- A Dunaújvárosi Gimnázium Matematika – Fizika Tagozat Kémiai Munkacsoportja Halogénelemek és vegyületeik című emelt szintű érettségi tétel kidolgozásából
- Nyilasi János: Szervetlen kémia. Gondolat kiadó, 1975. 170-171. oldal

