Kálium-perklorát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálium-perklorát
Potassium perchlorate.png
Potassium-perchlorate-unit-cell-3D-balls-perspective.png
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7778-74-7
PubChem 516900
EINECS-szám 231-912-9
RTECS szám SC9700000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet KClO4
Moláris tömeg 138,55 g/mol
Megjelenés fehér színű por
Sűrűség 2,52 g/cm3[1]
Olvadáspont 400 °C fölött bomlik[1]
Forráspont 600 °C (bomlik)
Oldhatóság (vízben) Rosszul oldódik, 17 g/l (20 °C)[1]
Oldhatóság alkoholban elhanyagolható mértékben oldódik
éterben oldhatatlan
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet romboéderes
Veszélyek
EU osztályozás Oxidáló (O)
Ártalmas (Xn)[1]
NFPA 704
NFPA 704.svg
0
2
2
OX
R mondatok R9, R22[1]
S mondatok (S2), S13, S22, S27[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation kálium-klorid
kálium-klorát
kálium-perjodát
Azonos anion ammónium-perklorát
nátrium-perklorát
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A kálium-perklorát (képlete: KClO4) a kálium perklórsavval alkotott sója. Színtelen, kristályos vegyület. Kristályai rombos szerkezetűek. Vízben kevéssé oldódik, 100 g vízben 25 °C-on 1,8 g, 100 °C-on 22 g oldódik fel. Erős oxidálószer, emiatt a pirotechnikában alkalmazzák.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Levegőn állandó vegyület, viszont ha hevítik, oxigén fejlődése közben elbomlik. Erős oxidálószer, ha könnyen éghető anyagokkal keverik össze, azokat melegítés vagy dörzsölés hatására oxidálja. Ez gyakran robbanásszerű hevességgel játszódik le. Klórt fejleszt a sósavból. Ha kénnel keverik össze, felrobbanhat.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kálium-perklorát kálium-klorát hevítésével állítható elő.

\mathrm{2 \ KClO_3 \rightarrow KClO_4 + KCl + O_2}
\mathrm{4 \ KClO_3 \rightarrow 3 \ KClO_4 + KCl}

Ha a kálium-klorát oldatát platinaelektródon hűtés közben elektrolizálják, az anódon szintén kálium-perklorát képződik.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel erős oxidálószer, a pirotechnikában, tűzijátékok készítésére használják. Felhasználható a kálium kimutatására is, mert rosszabbul oldódik vízben, mint más káliumvegyületek.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f A kálium-perklorát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 20. (JavaScript szükséges) (németül)