Glaukofán
| Glaukofán | |
 | |
| Glaukofán | |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Alosztály | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Glaukofán témájú médiaállományokat. | |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A glaukofán a szilikátok osztálya amfibolok csoportjába tartozó ásványfaj. Elnevezésének eredete: glaukosz = kék, phanesz = megjelenő (phainein = mutat, phaneszthain = megjelenik); görög.
Kémiai és fizikai tulajdonságai[szerkesztés]
- Képlete: Na2(Mg,Fe²)3Al2[Si8O22(OH)2]
- Szimmetriája: monoklin (prizmás)
- Sűrűsége: 3,08-3,22 g/cm³ (a Fe-tartalom függvényében)
- Keménysége: 6 (a Mohs-féle keménységi skála alapján)
- Hasadása: kiváló (110 szerint)
- Színe: sötétkék, fekete, kékesszürke
- Fénye: üveg- illetve gyöngyházfényű
Szerkezete[szerkesztés]
Kristályrácsa végtelen, két SiO4-tetraéder lánc összekapcsolódásából kialakuló "szalagokat" tartalmaz, melyeknek alapegysége az Si4O116-csoport. Az inoszilikátok alosztályába tartozó ásvány.
Megjelenési formái, genetikája[szerkesztés]
Oszlopos, szálas vagy tűs megjelenésű, ritkán sugaras halmazokat alkot.
Jellegzetes metamorf ásvány. A glaukofánpala, illetve az ún. kékpala jellegzetes elegyrésze. Nagynyomású metamorf környezetben (szubdukciós övekben) lawsonittal, jadeittel és pumpellyittel társul. Egyes amfibolitokban, gneiszben, eklogitban is megtalálható. Bizonyos körülmények között diallágból keletkezik másodlagos folyamatok révén.
Változatai[szerkesztés]
- crossit = átmeneti tag a glaukofán és a riebeckit között