Ukrajna ásványkincsei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ukrajna területe gazdag különböző ásványkincsekben. Több mint 200 féle ásványkincset tártak fel és kb. 8000 lelőhelyen folyik a kitermelés.

Tartalomjegyzék

Általános jellemzés [szerkesztés]

Az ásványi kincsek lelőhelyeinek elhelyezkedése, különböző ásványi kincsek együttléte, lelőhelyeik mélysége, a készletek nagysága, függ a terület geológiai felépítésétől és a paleogeográfiai feltételektől. A prekambriumi ősmasszívum jelenléte, paleozoikumi tektonikus mélyedések, alpi előhegységi süllyedékek és az alpi hegyvidéki övezet, amelyek felépítésében részt vesznek különböző geológiai szerkezetek kőzetei – megalapozzák Ukrajna ásványkincseinek sokféleségét. Az ország értékes ásványi-alapanyagok nagy készleteivel rendelkezik.

Ukrajna területén több mint 200 féle ásványi kincset találtak, amelyeket több mint 8000 lelőhelyen bányásznak. Azonban az ásványkincsek kutatási munkálatai még nem fejeződtek be. A mélységi szerkezetek tanulmányozása még nem minden lehetőséget merített ki. A legnagyobb, eredményes kutatások területei – Ukrajna északnyugati, központi és délkeleti része, ahol a kristályos pajzs a felszínre bukkan, vagy közel helyezkedik el a felszínhez. Szintén nagy jövője van a kutatásoknak a Fekete- és Azovi-tengerek kontinentális selfjén, ahol jelentős, ipari kitermelésre felhasználható ásványi-alapanyag készletek (kőolaj, földgáz, vasérc, színesfémek stb.) összpontosulnak.

Ukrajna ásványi-alapanyagbázisainak jellemző vonása az ásványi kincsek három csoportja: tüzelőanyagok (szén, kőolaj, gáz, égőpala, tőzeg), érces (vasérc, mangánérc, nikkel, titán, króm) és nemérces (konyhasó, kaolin, tűzálló agyag, mészkő, cementalapanyagok, építési kő). Mindez fedezi a gazdasági ágazatok többségének fejlődését.

Ukrajna ásványi kincsei három szerkezeti szinten helyezkednek el:

A paleogeográfiai feltételek egyes geológiai időkben elősegítették különböző ásványi kincsek felhalmozódását: a prekambriumban – a vasérc, a devonban – kőolaj és sók; a karbonbanszén; a paleogénben és neogénbenkőolaj, földgáz és barnaszén.

Tüzelőanyag ásványi kincsek [szerkesztés]

Ukrajnában a tüzelőanyag ásványi kincseknek jelentős készleteit tárták fel, amelyek megtalálhatók mindegyik földszerkezeti területen. Közöttük vezető helyet foglalnak el és nagy gazdasági jelentőséggel bírnak a Doneci- és Lviv-Volinyi-kőszénmedencék, a barnaszénmedencék.

Kőszén [szerkesztés]

Doneci-kőszénmedence [szerkesztés]

A Doneci-kőszénmedence Ukrajna keleti részén található. Területe, Ukrajnában (kisebbik része Oroszországhoz tartozik, 10 ezer km²), több mint 50 ezer km². A kőszénmedence Donecki , Luhanszki , Dnyipropertovszki és részben Harkivi területeken helyezkedik el. A Doneci szén keletkezése kapcsolatban van a karbon idei üledékekkel, amelyekben több mint 300 szénhordozó réteg húzódik. Az első kőszénlelőhelyet 1721-ben tárták fel. Az első kőszénbányát 1795-ben nyitották meg. A szénhordozó rétegek előfordulási mélysége eléri az 1800 métert. Egyes bányák legmélyebben működő kitermelése eléri az 1000 métert. A széntartalmú rétegek többségének vastagsága nem haladja meg az 1,0–1,2 m-t, egyes helyeken azonban eléri az 1,8–2,5 m-t. Itt különböző minőségű kőszenet találtak. Bányásznak koszolható szenet (a medence nyugati és északnyugati része), zsírszenet, antracitot (a medence keleti és délkeleti része), barnaszenet stb. Az itt bányászott szén átlagos energetikai hője – 21–26 MJ/kg. A jelenkorban kitermelhető ipari készleteket – több mint 50 milliárd tonnára (az összkészletek – 109 milliárd t) becsülik. A Donec-medencében évente csaknem 200 millió tonna szenet bányásznak. A Doneci kőszén – magas hamuzatú, közepes kéntartalmú és kevés foszfortartalmú, azonban metánt is tartalmaz, ami gyakran okoz bányarobbanásokat. A szén több mint 70%-át enyhén lejtős rétegekből bányásszák. A szénbányászat legnagyobb központjai: Doneck, Thorez, Jenakijeve, Makijivka, Horlivka, Sahtarszk, Dimitrov stb. A geológiai feltárások során, a Donec-medence nyugati részén, újabb kőszénkészleteket (a készleteket 9 milliárd tonnára becsülik) találtak Pavlográd és Novomoszkovszk környékén Dnyipropetrovszki területen, ahol a mai követelményeknek megfelelő bányákat nyitottak meg. A Donec-medence kőszenét a vaskohászatban, vegyiparban, energetikában használják fel.

Lviv-Volinyi-kőszénmedence [szerkesztés]

A Lviv-Volinyi-kőszénmedencét, amely a Halics-Volinyi-mélyedésben helyezkedik el Lvivi és Volinyi területen, és teljes mértékben csak a második világháború utáni időkben tanulmányozták ki (nagyobbik része Lengyelország területén helyezkedik el). A kőszénmedence területe Ukrajnában közel 10 ezer km². Az első szénbányát 1954-ben nyitották meg. A szén többnyire a kora- és középső karbon idején keletkezett rétegekben található 0,5–1,5 m vastagságban, 250–750 méter mélységben, de szénhordozó rétegek 900 méter mélységig találhatók. A szénrétegek csaknem vízszintesen helyezkednek el, vagy enyhén nyugati irányban dőltek. A szén zsíros, nagylángú, középhamuzatú. Az itt található ipari készleteket 1,75 milliárd tonnára becsülik. Legfontosabb bányászati központok: Novovolinszk és Cservonohrad. A Lviv-Volinyi-kőszénmedencében bányászott szenet Nyugat-Ukrajna energetikájában hasznosítják.

Barnaszén [szerkesztés]

Dnyepermelléki-barnaszénmedence [szerkesztés]

Ukrajna fő barnaszénmedencéje – a Dnyepermelléki-barnaszénmedence, amely kb. 150 ezer km² területet foglal el főleg a Dnyeper folyó jobbparti részén, Zsitomiri, Cserkaszi, Kirovohrádi területeken. A barnaszén kitermelésének lehetőségét még a 19. században felismerték. A szénhordozó rétegek az Ukrán-pajzs Bucsacsi üledékeihez kapcsolódnak. A szén az eocén előtti domborzat mélyedéseiben rakódott le a felszíntől 20–50 méteres mélységben. A szénhordozó rétegek átlagos vastagsága – 15–25 méter, a maximális vastagság eléri a 30–40 métert. Az itt bányászott barnaszén fűtőértéke alacsony (7–10 MJ/kg, magas a hamutartalma és kéntartalma. A geológiai készleteket 6 milliárd tonnára becsülik, amelyből kb. 1 milliárd tonnát külszíni fejtéssel lehet kitermelni. A medencében évente kb. 10 millió tonna szenet bányásznak. A barnaszén kitermeléásének központjai: Andrusivszk, Mironyiv, Orihiv, Pavlove és Olekszandriv. A barnaszenet többnyire külszíni fejtéssel bányásszák, de vannak bányák is. A Dnyepermelléki-medence szenét a vegyipar és az energetika hasznosítja.

Kisebb barnaszénmedencék [szerkesztés]

Ukrajna nyugati részén három barnaszénhordozó vidék ismert: a Dnyesztermellék, az Előkárpátok és Kárpátalja (Ilonca), ahol több tíz, helyi jelentőségű szénkitermelés folyik.

Kőolaj és földgáz [szerkesztés]

Ukrajna területén három kőolaj és földgáz lelőhely régió ismeretes: a Nyugat-Ukrajnai (Előkárpátok), a Kelet-Ukrajnai (Dnyeper-Doneci) és a Dél-Ukrajnai (Fekete-tengermelléki-Krími). Ukrajna tetemes fölgáz készletekkel rendelkezik, amelyek mennyisége (a becslések szerint) eléri a 4100 milliárd köbmétert.

Nyugat-Ukrajnai kőolaj- és földgázmezők [szerkesztés]

A Nyugat-Ukrajnai kőolaj- és földgázmezőkhöz tartoznak az Előkárpátok-süllyedék, a Kárpátok-gyűrt-területe és a Kárpátaljai-mélyedés. A kőolaj és földgáz készletek döntő többsége az Előkárpátokban, devon, jura, kréta, paleogén és neogén üledékrétegekben található. A kőolaj kitermelése az Előkárpátokban már a 17. században elkezdődött és jelentőségét csak a Kelet-Ukrajnai kőolaj- és földgázmezők feltárása után vesztette el. Ipari kitermelése a 19. században kutakból történt (Boriszláv), az első furatokat a 20. század elején végezték. A jelenkorra a készleteket csaknem teljesen kiaknázták. A földgáz kitermelése 1924-ben kezdődött a Dasavai lelőhelyen. Az Előkárpátok kőolaj és földgáz mezőinek területe 15 ezer km². A kőolaj- és földgázhordozó kőzetek 100––150 m mélységtől 5000 méter mélységig találhatók. Az itt található kőolaj sűrűsége 750––900 kg/m³, de egyes lelőhelyeken eléri a 980 kg/m³-t. A földgáz összetételében a metántartalom meghaladja a 90%-t. Ipari jelentőségű kőolaj lelőhelyek az Előkárpátok-süllyedék belső részén találhatók: Dolina, Boriszlav, Szhidnica, Tanyova, Ripnyani, Sztaroszambirszk, Sztrilbiscse. A földgázt inkább a süllyedék külső részén bányásszák: Ugerszke, Rudkiv, Dasava, Boriv, Bilcse-Bolick, Kalus, Szvidnick. A jövőben perspektívikusak lehetnek a 3–7 kilométer mély furatok, amelyek (Pokuttya-Bukovinai-Kárpátok) jelentős földgázkészleteket hozhatnak a felszínre.

Kelet-Ukrajnai kőolaj- és földgázmezők [szerkesztés]

A Kelet-Ukrajnai kőolaj- és földgázmezőkhöz (Dnyeper-Doneci) tartozik a Dnyeper-Doneci-mélyedés és a Donec-medence északnyugati része. A kőolaj- és földgázmező 650–700 km hosszú és 80–150 km széles sávban húzódik a Dnyepertől keletre. A kőolaj és földgázhordozó rétegek mélysége eléri a 360–6000 métert. Az első kőolaj lelőhelyet 1937-ben nyitották meg (Romni), az első földgázlelőhelyet pedig 1950-ben (Radcsenkiv és Sebelinka). Itt több mint 140 kőolaj, földgáz és kőolaj-földgáz lelőhely működik Poltava, Harkiv, Szumi, Csernyihiv, Dnyipropetrovszk, Donecki és Luhanszki területen. A kőolaj átlagos sűrűsége 700–800 kg/m³. A földgáz magas metántartalmú (több mint 95%). A legfontosabb kőolajlelőhelyek: Radcsenkiv, Kacsanyiv, Hnyidinciv, Leljakiv, Priluki, Hlinszko-Rozbisiv stb. A legnagyobb földgázkitermelő központok: Sebelinka, Nyugat-Hresztiscsinszk, Jefremivszk, Kehicsev, Kacsanyiv stb. A kőolaj és földgáz tartalmú rétegek a devon, karbon, perm, triász, jura üledékekben rakódtak le. A nagyszámú kőolajhordozó szintek, az üledékes kőzetek nagy vastagsága (2,5–10 km) és a különböző geológiai szerkezet arról tanúskodik, hogy újabb lelőhelyeket lehet feltárni. A Dnyeper-Doneci-mélyedésben több mint 200 földszerkezeti egység ismert, amelyekből kőolaj- és földgázkitermelés lehetséges. Jelenleg a Kelet-Ukrajnai kőolaj- és földgázmezők adják Ukrajna kőolajkitermelésének 57%-át, földgázkitermelésének pedig 90%-át.

Dél-Ukrajnai kőolaj és földgázmezők [szerkesztés]

A Dél-Ukrajnai kőolaj és földgázmezőkhöz tartozik a Fekete-tengermelléki és az Elő-Dobrudzsai-mélyedés, az Azovi- és a Fekete-tenger partvidéke és selfje. A kőolaj- és földgázmezők területe meghaladja a 25 ezer km²-t, amelyből a szárazföldön 12 ezer km² található. Itt ipari földgázmezőket tártak fel (Dzsankoj, Hlibiv, Sztrilkiv) és kőolaj-földgáz mezőt a Sztyeppei-Krímen. Ezek a lelőhelyek a kréta, paleogén és részben neogén lerakódásokhoz kapcsolódnak, mélységük eléri a 4500 métert. Kőolajlelőhelyek ismertek a Kercsi (Fontanyiv) és Tarhankuti-félszigeten is. A geológiai kutatásokat 1954-ben kezdték el, az első földgázlelőhelyet pedig 1960-ban nyitották meg.

Égőpala [szerkesztés]

Égőpala lelőhelyek ismertek a Kárpátokban, Podólián és a hegyvidéki Krímen. Nagy égőpala lelőhely (2 milliárd tonna) található Kirovográd területen, az Ukrán-pajzs Baltai mélyedésében. Zsitomír területen pirofilit pala (a kerámiagyártásban használják) lelőhelyet tártak fel.

Tőzeg [szerkesztés]

Tőzeg készletek, főleg Poliszja jelenlegi és ősi folyóvölgyeiben találhatók és részben az erdőssztyeppe egyes vidékein. Ukrajnában a tőzeg energetikai felhasználásának lehetőségeit a 19. századtól tanulmányozzák. Az ország tőzegkészleteit 3,5 milliárd tonnára becsülik, területileg 2,2 millió hektárt foglal el, amelynek 65%-a Poliszján, 35%-a az erdőssztyeppén található. A tőzeg kitermelése 1647 lelőhelyen folyik, amelynek területe meghaladja az 500 ezer hektárt. Évente Ukrajnában 21–22 millió tonna tőzeget termelnek ki, amelyet szervestrágya előállítására, tüzelőanyagnak és gyógyiszapnak használják. A tőzeg legnagyobb ipari lelőhelyei az Ozerjani és MorocsneRivnei terület; BucsániKijevi terület; Zamglaj és NedancsiciCsernyihivi terület; IzdimCserkaszi terület; Radehiv és Brjuhovicsi – Lvivi terület.

Érces ásványi kincsek [szerkesztés]

Ukrajnában az érces ásványi kincsek közül a következők találhatók: vasérc, mangánérc, titánérc, krómérc, nikkelérc, alumíniumhordozók, higanyérc, polimetalikus (vegyesfémű) érc és mások. A legtöbb érc kapcsolatban van az Ukrán-pajzs magmás és metamorf kőzeteivel.

Vasérc [szerkesztés]

Ukrajna vasérc készleteit 27 milliárd tonnára becsülik (83 lelőhely), amelyek nagy része (60 lelőhely) a Krivij-Rihi és az Azovi-Fekete-tengermelléki vidéken összpontosul. Különösen nagy jelentősége van a Krivij-Rihi érces vidéknek (a világ egyik legnagyobb lelőhelye), amely keskeny (2–7 km) és 100 km hosszú sávban húzódik az Ingulec, Szakszagán és Sárga folyók völgyében. Ez része az ősi érces övnek, amely átszeli a Kelet-Európai-ősmasszívumot.

Krivij-Rihi vasérc medence [szerkesztés]

A Krivij-Rihi vidék legfontosabb része a Krivij-Rihi vasérc medence, ahol a 35–40%-os vastartalmú érc készleteit 17 milliárd tonnára, a 60%-os vastartalmú érc készleteit pedig 2 milliárd tonnára becsülik. A medence szinklinális szerkezetű rendszert alkot, amely az Ingulec, Szakszagán és Sárga folyók mentén húzódik. Az érc a prekambriumi vastartalmú kvarcitok, szarufények rétegében találhatók a felszíntől 2 kilométer mélységig. A vasércet a Krivij-Rihi medencében kűlszíni és felszínalatti módszerekkel bányásszák. A kitermelés kezdetétől kb. 6 milliárd tonna vasércet bányásztak ki.

Kremencsugi vasérckörzet [szerkesztés]

A második legjelentősebb vasérclelőhely, a Krivij-Rihi medence északi folytatása –– a Kremencsugi vasérckörzet a Dnyeper bal partján, amely meridionálisan húzódik 1–4 kilométer szélességben és 45 kilométer hosszan. Az itt található vasérckészleteket (amelyet öt lelőhelyen bányásznak) 4,5 milliárd tonnára becsülik. A vasérc vastartalma egyes lelőhelyeken eléri a 70%-t.

Bilozeri vasércmedence [szerkesztés]

A Zaporizsjai területen található a Bilozeri vasércmedence (szélessége 20 km, hossza – 65 km), amelyet 1955-ben nyitottak meg. Az érctestek itt prekambriumi kvarcitokba ékelődtek. Az érc vastartalma eléri a 60–70%-ot, az érctartalmú rétegek vastagsága pedig a 60–260 métert. A vasérc készleteket 1,4 milliárd tonnára becsülik.

Az Ukrán-pajzson több vasércövet is találtak (Bazavluki, Orihovo-Pavlográdi, Korszak-Huljajpili stb.), amelyek tanulmányozása jelenleg is tart.

Kercsi vasérc medence [szerkesztés]

Az Azov-Feketetengermelléki vasérckörzet (Kercsi vasérc medence) főleg az Azov-Kubányi-mélyedéshez kötődik, ahol a pliocén időszakban a Kimériai-tengerben adódtak feltételek vasérc üledékek keletkezéséhez. A helyi oolitos barna-vasérckészleteket 3,8 milliárd tonnára becsülik. A Kercsi vasérc vastartalma 30–40% és 1,1% foszfort tartalmaz. Az érc tartalmaz még ásványi keverék kőzeteket is, amelyek mangánt és vanádiumot tartalmaznak. Kercsi típusú vasércet tártak fel az Azovi-tenger északi partvidékén, a Szivas-öböl környékén.

A geológiai kutatások a jövőben további vasérclelőhelyek feltárását prognosztizálják Dnyipropetrovszki (10 milliárd t), Poltavai (3,6 milliárd t), Odesszai (2,2 milliárd t), Zaporizzsjai (1,8 milliárd t), Kirovohrádi (09 milliárd t) és Vinnyicai (0,8 milliárd t) területeken.

Mangánérc [szerkesztés]

Az Ukrán-pajzs déli lejtőin található a világ egyik legnagyobb mangánérc lelőhelye, a Dnyepermelléki mangánérc vidék (Nyikopoli mangánérc medence). A mangánérc a vaskohászat fontos alapanyaga. Fő lelőhelyei: a Nyikopoli és Inguleci – Dnyipropetrovszki területen és a Velikotokmaki – Zaporizsjat területen. Az érces 0,5–4 méteres vastagságú rétegek, közel a felszínhez húzódnak az oligocén üledékekben. A nyikopoli érc 30%-os mangán tartalmú. A mangánérc készleteket 2,2 milliárd tonnára becsülik. Az érc kitermelése külszíni fejtéssel folyik.

Mangánérc lelőhely található az Ukrán-Kárpátokban, a Csivcsini-hegység nehezen megközelíthető részén és Burstin közelében (Ivano-Frankivszki terület), amelynek készleteit 9,1–30 millió tonnára becsülik.

Egyéb érces ásványkincsek [szerkesztés]

Az Ukrán-pajzson titánérc (ilmenit) lelőhelyek találhatók, amelyek Zsitomiri területen, az Irsa folyó medencéjében, az Irsanszk város közelében helyezkednek el. Az ilmenit lelőhelyek jura, kréta, paleogén és neogén rétegekben vannak, amelyek kitöltik az ősi domborzati mélyedéseket. Az érchordozó réteg vastagsága helyenként meghaladja a 10 métert, az ilmenit tartalma eléri a 300 kg/m³-t. Titánérc lelőhely található Dnyipropetrovszki területen is, a Szamotkan folyó medencéjében.

Ukrajnában a nikkelérc ipari kitermelése 1937-ben kezdődött Dnyipropetrovszki területen. Hat lelőhelyet Kirovográdi területen (Kapitányiv, Lipovenykiv, Derenyusz, stb.) tártak fel, négyet Dnyipropetrovszki területen (Szuhoj-Hutyir, Devlagyiv, stb.) ahol 70–80 méteres mélységben kisebb készletek találhatók. Az ércek nikkel tartalma eléri a 2,5%-t. Jelentéktelen lelőhelyeket Kárpátalján is találtak.

A Volinyi-Polisszján (Rafaliv) ismertek rézérc lelőhelyek, amelyek készletei jelentéktelenek.

Az alumíniumipar alapanyagául szolgálnak Dnyipropetrovszki terület területén a Viszokopili bauxitok, nefelin készletek az Azovmelléken (Kalinyino-Sevcsenkivszk) és alunitok Kárpátalján (Beregszász).

Higanyérc lelőhelyet tártak fel a Donec-medencében (Mikitivka) és Kárpátalján (Visk). A Donec-medence lelőhelyein többnyire hidrotermális keletkezésű higanyérc található, Kárpátalján pedig kontakt-vulkanogén keletkezésű. A kitermelés és higanygyártás Mikitivkán folyik, ahol az érc higanytartalma 0,3%. A higanyérc geológiai készletei alapján Ukrajna második helyet foglalja el a világon.

Ukrajna területén jelentős uránérc készletek találhatók, amelyek között a legjelentősebbek Kirovográdi területenLeljakiv, Micsurinszk, Kompanyijivszk, Dnyipropetrovszki területen pedig Zsovtorecsenszk (1951-től bányásszák).

Az ország területén több mint tíz arany lelőhelyet (és ezüst lelőhelyet) tártak fel az Ukrán-pajzson Kirovográdi területen (Klinciv), Dnyipropetrovszki területen (Krivij-Rih, Jurjiv, Szerhijiv), Kárpátalján (Nagymuzsaly, Nagybocskó), Odesszai területen (Majszk), Luhanszki és Donecki területen. A legnagyobb mértékű feltártsággal a Kárpátaljai aranylelőhelyek rendelkeznek, mivelhogy az aranyhordozó ércek a földfelszín közelében helyezkednek el. Kárpátalján az aranykitermelést a 13. században kezdték, amiről a fennmaradt aranybányák maradványai tanúskodnak. A 19. században és a 20. század elején a helyi lakosság a Tisza üledékeiből (Visk, Tiszaborkút, Láposmező, Ilkó) mosta az aranyat. A háború utáni években (1944) megszervezett Kárpátaljai geológiai expedíció tárta fel a Nagymuzsalyi aranylelőhelyet, ahol becslések szerint több tíz tonna aranykészlet van (1 t érc aranytartalma 6–7 g). Nagy jövője van az aranybányászatnak az Ukrán-pajzs Dnyipropetrovszki és Kirovográdi területének részén, ahol a kristályos kőzetekben, aránylag nem nagy mélységben tártak fel aranyhordozó rétegeket. Sok országban az aranybányászat nagy mélységekben (2000–2500 m) folyik a felszíntől. Ukrajnában, az Ukrán-pajzs érckészleteinek kutatásait ilyen mélységben még nem teljesen végezték el.

Az Ukrán-pajzs kristályos kőzeteiben krómércet is találtak (Pobugi).

Értékes alapanyagok a magnézium előállításához a Szivas-öböl vize és az Előkárpátok sói. Ólomércet tártak fel a Donec-medencében, Kárpátalján (Beregszász) és az Előkárpátokban (Truszkavec).

Nemérces ásványok.

A grafit lelőhelyek az Ukrán-pajzs gnejszeivel kötődnek össze. A fő grafitlelőhelyek: a Pobugi (Zavallja), a Krivij Rihi (Petriv), az Azovmelléki (Mariupol, Troick) lelőhelyeken.

A háború utáni időkben különleges kén lelőhelyeket nyitottak meg a Kelet-Európai-ősmasszívum és az Előkárpátok-süllyedék találkozásánál a Dnyesztermelléken (Javoriv, Rozdol). A kén a neogén lerakódásokban találhatók közel a felszínhez, 10 méteres vastagságban.

Ukrajna területén hatalmas lelőhelyek találhatók, a devon, perm és neogén lerakódásokban. Kálisót az Előkárpátokban bányásznak (Kalus, Sztebnyik). Előzetes értékelések szerint az itt lévő sókészleteket 30–40 milliárd tonnára becsülik. Kálisó lelőhelyeket találtak a Dnyeper-Doneci-mélyedésben is. A legnagyobb kősó lelőhelyeket a perm üledékekben találták a Donec-medencében (Szlovjanszk, Artemivszk) és a neogén kőzetekben Kárpátalján (Aknaszlatina). Sok só összpontosul a devon és perm rétegekben a Dnyeper-Doneci-mélyedésben. Óriási só készleteket találtak a jelenkori sós tavakban és limánokban az Azovi- és a Fekete-tenger partvidéken (Szivas). Gipsz és anhidrid elterjedt a Donec-medencében (Artemivszki, Mikitivi, Nirkovi) és a Dnyesztermelléken (Zaliscsiki).

Foszforitok ismertek a kambrium és kréta üledékekben a Podóliai Dnyesztermelléken, a kréta üledékekben Csernyihivi területen (Krolevec-Szlobidszki) és Harkivi területen (Izjum). Az apatit nagy koncentrációját tárták fel Zsitomiri területen.

Az Ukrán-pajzs határain belül nagy kaolin vidéket tártak fel. Több mint 100 lelőhelyen magas minőségű kaolinkészletek vannak: Dubrov, Satriscsen, Dobrin – a Zsitomiri terület; Velikohadomcin, Hluhovec és TurbivVinnyicai terület; Majdan-Vilszk és KupinHmelnicki terület; Novoszelick és HorodiscsenCserkaszi terület; Proszjan és SzlavhorodDnyipropetrovszki terület.

Tűzálló agyagot bányásznak Ukrajna több vidékén. Az egyik legnagyobb lelőhely a Doneci Csaszivjari lelőhely. Bentonit agyagot bányásznak a neogén üledékekből. A legnagyobbak közöttük – a Cserkaszi, a Horboki (Kárpátalja) és a Pocsajevi (Ternopili terület).

Dolomitot bányásznak a Donec-medencében (Olenyivszk, Novotroick, Mikitiv), Krivij Rih környékén és a Rahói hegyekben.

Üveg- és formázóhomok lelőhelyek találhatók Zsitomiri, Kijevi, Csernyihivi, Poltavai, Dnyipropetrovszki, Kirovográdi és Donecki területen.

Cement alapanyagot bányásznak Donecki, Luhanszki, Harkivi, Lvivi, Rivnei területen.

Nagy mennyiségű különféle kő-építőanyagot tártak fel Ukrajnában. Fontos jelentőséggel bírnak a gránitlelőhelyek (Liznikiv, Korisztisiv, Kornyinszk – Kirovográdi terület stb.)

Labradoritok és gabronitokHolivin, Turcsin, Horbuliv, Kamjanobrid – Zsitomiri terület.

Bazalt és andezitKárpátalja és Rivnei terület.

MárványDovhorun, GyiloveKárpátalja; KozivZsitomiri terület; Balaklav, Marmurov – Krím.

Mészkő – szarmata, pontuszi – Odesszai, Mikolajivi terület, Krím. Neogén előtti mészkövek – Donec-medence, Voliny, Podólia, Krím.

Kréta – Voliny-Podóliai üledékes takarón, Donec-medence (Amvroszijivka), Krím (Bahcsiszaraj).

Az Ukrán-pajzson ismertek kvarc, földpát, topáz, ametiszt stb. lelőhelyek.

Ásványi festékek, opokaKrivij Rih, Kárpátalja, Poliszja, Donec-medence, Krím.

Fontos, gyógyító jelentősége van az ásványvízforrásoknak. Közöttük Truszkavecen (Naftuszja – különleges minőségű ásványvíz), Morsin, Velikij Ljubiny, NemirivLvivi terület; Poljána, Luzsánka, SzolyvaKárpátalján; radioaktív ásványvíz – Hmilnik –– Vinnyicai terület. Ásványvízforrásokat tártak fel Csernyivci, Ivano-Frankovszki, Hmelnyickiji területen és Ukrajna több más vidékén is.

Forrás [szerkesztés]

  • Географічна енціклопедія України. Том 1–3. УРЕ, Київ, 1989.
  • Maszljak P. O., Siscsenko P. H. (2000): Ukrajna földrajza. Kísérleti tankönyv a középiskolák 8–9. osztálya számára. Szvit, Lviv.
  • Zasztavnij F. D. (2004): Ukrajna természeti földrajza. Tankönyv a 8. osztály számára. „Szvit”, Lviv.