Kősó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Üvegfényű kősókristály

A kősó az üledékes kőzetek közé tartozik, az evaporitok gyűjtőcsoportjában. A régi üledékes rendszertan szerint vegyi üledék, a mai besorolása alapján intrabazinális üledékes kőzet. Természetes eredetű, kémiailag egyetlen képlettel leírható, vagyis ásványként is meghatározható.

Általános jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kősó a vízmentes halogenidek halitos csoportjába tartozik, képlete NaCl, kémiai neve nátrium-klorid. A konyhasótól jelentősen különbözik abban, hogy mindig szennyeződik más evaporitokkal, illetve törmelékes vagy szerves üledékkel.

Kristályszerkezete szabályos (tesszerális, vagy köbös), hexaéderes vagy oktaéderes kristályokat alkot, hasadása kiváló. Átlátszó, áttetsző vagy üvegfényű, karcszíne fehér. Nedvszívó képessége kicsi, de magnézium-szennyeződés esetén higroszkópiája megnő. Mohs-skála szerinti keménysége 2.

Keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kősó tengervízből vagy sós tavak vizéből jön létre bepárlódással vagy permetképződéssel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miskolci egyetem segédlete