Polisszjai-alföld
| Polisszjai-alföld | |
 | |
| Ivan Ivanovics Siskin Poleszje című festménye | |
| Közigazgatás | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | kelet-európai-síkvidék |
| Típus | alföld |
| Terület | 270 km² |
| Legmagasabb pont | Szlovecsán-Ovrucsi-hátság, 316 m |
| Elhelyezkedése | |
 Polisszjai-alföld
Pozíció Fehéroroszország térképén
| |
 é. sz. 52° 00′, k. h. 28° 30′Koordináták: é. sz. 52° 00′, k. h. 28° 30′ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Polisszjai-alföld témájú médiaállományokat. | |
A Polisszjai-alföld (ukránul: Поліська низовина, Poliszka nizovina; oroszul: Полесская низменность, Polesszkaja nyizmennoszty; belaruszul: Пале́ская нізі́на, Paleszkaja nyizina) nagyobb részt Fehéroroszország és Ukrajna, kisebb részt Oroszország és Lengyelország területén húzódó alföld, mely a Kelet-európai-síkvidék része, a Pripjaty, a Dnyeper és a Gyeszna vízgyűjtő területén található. Átlagosan 50–60 méter magas, legnagyobb magasságát a Szlovecsán-Ovrucsi-hátságban éri el 316 méterrel. Nyugatról kelet felé enyhén lejt. Délen a Podóliai-hátság és a Dnyepermelléki-hátság, keleten a Dnyepermelléki-alföld határolja. Ukrajnában három részre tagolódik: Volinyi-, Rivnei- és Kijevi-Polisszja. Fehéroroszországban a Breszti terület, a Homeli terület és a Mahiljovi terület tartozik az úgynevezett Belarusz Polisszjához. Oroszországban a Brjanszki terület fekszik a Brjanszko-Zsidrinszki Polisszján, míg Lengyelországban Podlasie határáig tart az alföld.[1][2][3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Izsák Tibor. Ukrajna természeti földrajza (pdf) (magyar nyelven), II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 26-27. o. (2007). Hozzáférés ideje: 2019. április 23.
- ↑ NÉVJEGYZÉK-SZÓTÁR az UKRAJNA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA tantárgyhoz (pdf). II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. [2019. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 23.)
- ↑ Полесская низменность (orosz nyelven). Большая Советская Энциклопедия. (Hozzáférés: 2019. április 23.)
