Ukrajna gazdasága

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ukrajna gazdasága

Ukrajna (ukránul Україна) Kelet-Európa egyik állama.

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szovjetunióban Ukrajna fontos mezőgazdasági és ipari övezet volt. Nagyobb gazdasági rendszerváltás hiányában azonban még mindig jelentősen függ Oroszországtól. Energiatermelése az orosz földgázon és kőolajon alapszik. A nagy külgazdasági függőség kiszolgáltatottá teszi az országot a nemzetközi változásoknak. 1993-ban nagy infláció, 1999-ben nagy gazdasági recesszió jellemezte az országot.

2000-et követően az ország gazdasága óriási lendülettel fejlődni kezdett. GDP-je évi 8–12%-kal nő.

Szovjetunió összeomlását követően a termelési érték több mint 60%-kal esett vissza.A nehézipar privatizációja és az ipari szerkezet átalakítása még csak napjainkban kezdődött el.

Ukrajna adta egykor a teljes szovjet mezőgazdasági termelés 1/4-ét,s a természeti adottságai révén jelenleg is Európa vezető élelmiszer-szállítója lehetne, de a magángazdaságok kialakítása még csak folyamatban van.

Az energiaszükséglet 85%-a importból származik. 2001-től kezdődött meg az ukrán gazdaság kisebb fellendülése a világpiaci árnál alacsonyabb fémipari és gépipari termékek exportjának növekedése következtében.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ukrán gazdaság ágazati struktúrája a következő (százalékban megadva):

  • elektroenergetika 6,3%
  • tüzelőanyag-ipar 12,3%
  • vaskohászat 12,4%
  • színesfémkohászat 1,1%
  • gépgyártás 31,2%
  • vegyipar és kőolaj-feldolgozás 5,5%
  • faipar 3,2%
  • építőanyag-ipar 5,8%
  • könnyűipar 6,5%
  • élelmiszeripar 12,8%
  • egyéb iparág 2,9%

Tüzelőanyag-ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szénipar – jellemző rá, hogy főleg a Donyec-medencében összpontosul; a termelés többnyire föld alatt történik és több kőszenet bányásznak, mint barnaszenet. (Donyeci kőszénmedence, Lvivi–Volinyi kőszénmedence, Dnyeperi-barnaszénmedence)
  • Kőolaj- és földgázipar – a kitermelt mennyiség nem fedezi az ország szükségleteit, ezért behozatalra szorul (Oroszországból importálják). Kárpáti kőolaj és földgázrégió, dnyeperi–donyeci kőolaj és földgázrégió, fekete-tengeri–krími földgázrégió.
  • Tőzegipar – a tőzegnek, mint tűzelőanyagnak Ukrajnában a mezőgazdaság, az üveg-, a porcelán-, az élelmiszer- és a helyi ipar a legfontosabb felhasználója.

Energetikai komplexum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrajnában villamos energiát a hőerőművekben, atomerőművekben és vízerőművekben állítanak elő. Az előállított villamosenergia mennyisége 171,4 milliárd kWh-t tesz ki, melynek 48,2%-át hőerőművek, 45,1%-át atomerőművek és 6,7%-át vízerőművek adják.

  • Ukrajnában 15 hőerőmű működik. Ezek az ország azon területein helyezkednek el, ahol tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz, pakura) vagy kőolaj- és földgázvezetékek találhatóak.
  • Az atomenergetika a villamos áram előállításának ökológiailag legtisztább technológiáját kínálja. Előnyei közzé tartozik a stabil teljesítmény is. Atomerőműveket olyan helyeken telepítenek, ahol fűtőanyaghiány van.
  • A vízerőművek teljesítménye Ukrajnában elmarad a hőerőművek és az atomerőművek mögött. Vízerőművek a Dnyeperen, a Dnyeszteren és Kárpátalja több folyóján találhatóak.

Ukrajnában hozzáláttak a megújuló energiaforrások – nap, szél stb. – hasznosításához is.

Vaskohászat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrajna vaskohászati komplexuma összetett ágazat. Az ipari vállalatok a nyersanyagtermelő vidékeken vagy ahhoz közel helyezkednek el. Ukrajna jelentős mennyiségű vasérc, mangánérc és kőszén készletekkel rendelkezik. Ukrajna területén három vaskohászati központ található:

Színesfémkohászat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrajnában a színesfémkohászat a 19. század végén indult fejlődésnek, napjainkban gyengén fejlett. A vállalatok elhelyezkedését két tényező befolyásolja: a nyersanyag és az energia. Az országban a színesfémkohászat számára korlátlan természeti erőforrásokkal rendelkezik (bauxit, nefelin, arany, réz, ólom, cink, higany, kobalt, platina stb.). Ukrajna területén két színesfémkohászati régió van:

  • Donecki régió – Kosztyantinyivka, Artemivszk, Torez, Szverdlovszk tartozik ide (cink, sárgaréz)
  • Dnyepermelléki régió – Zaporizzsja, Mikolajiv, Szvitlovodszk tartozik ide (alumínium, magnézium)

Érclelőhelyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ebbe a csoportba tartoznak a vasérc, mangánérc, uránérc, titánérc, nikkelérc, polimetál, higany és az arany.

  • Vasérc: Krivij Rih, Kercs, Kremencsuk, Bilozeri.
  • Mangánérc: Nyikopol, Velitokomaki, Marhanec, Dnyiprorudne.
  • Uránérc: Zsovtyi Vodi, Dnyipropetrovszk.
  • Titánérc: Irsanszk, Dnyipropetrovszki terület.
  • Nikkelérc: Kirovohradi terület.
  • Polimetál ércek (ólom, cink): Bergyanszk, Muzsaj, Truszkavec.
  • Higany: Doneck terület ikikivszke, Visk (Ukrajna a második helyet foglalja el a világon).
  • Arany: Muzsaj, Dnyipropetrovszk, Odessza.

Egyéb ásványi lelőhelyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ide tartozik a kálisó, konyhasó, magnéziumsó; különböző építőanyagok: kréta, márvány, agyag, mész; valamint: grafit, foszfor, ásványi vizek, ásványi sarak.

  • Kálisó: Kalus, Sztebnyik. Káliműtrágya gyártásához használják.
  • Magnéziumsó: Elő-Kárpátok, Észak-Krím. Gumiiparban, papírgyártásban, gyógyszergyártásban, tűzálló termékek gyártásánál használják.
  • Konyhasó: Doneck, Kárpátalja, Szivas-öböl.
  • Építőanyagok: Ukrajna egész területén.
  • Mészkövek: Doneck, Krím.
  • Foszforit: Ivano-Frankivszk, Harkov, Zaporizzsja, Szumi.
  • Kréta: Doneck, Szumi, Luhanszk, Harkov.
  • Ásványi vizek: Szolyva, Sajan, Truszkavec, Feodoszija.
  • Ásványi sarak: Szaki, Jevkatolia.

Gépgyártás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejlettségére és szerkezetére rányomta bélyegét a volt Szovjetunió gazdasági szerkezete, melytől napjainkban próbál kiszabadulni. A gépgyártás ágazatai:

Az ország gépgyártásának további fejlesztésére műszaki átalakítást, felújítást, tőkebefektetést kell végrehajtani, hogy versenyképes ágazat legyen.

Vegyipari komplexum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Faipari komplexum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fafeldolgozó ipar – Legnagyobb központjai a fakitermelő vidékeken és azok környékén helyezkednek el: Rahó, Perecseny, Munkács, Lviv, Ivano-Frankivszk, Csernyivci, Luck. Innen kerül ki a furnér, fűrészáru, faforgács- és farostlemezek, a fa építőanyagok.
  • Cellulóz- és papíripar – legnagyobb központjai: Rahó, Herszon, Izmajil. Cellulózt főleg a gyenge minőségű tű- és lomblevelű fákból, illetve a fafeldolgozás hulladékából nyernek, amiből azután papír készül.
  • Favegy- és hidrolízisipar – favegyipari központok: Perecseny, Szolyva, Szlavuta. Metilalkohol, gyanta, kámfor, terpentin, ecetsav, faszén gyártása tartozik ide.

Építőanyag-ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könnyűipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Élelmiszeripar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Agráripari komplexum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az agráripari komplexum felépítése:

  • mezőgazdaság – növénytermesztés és állattenyésztés
  • élelmiszeripar
  • mezőgazdasági termékek tárolását, szállítását, értékesítését végző vállalatok, mezőgazdasági gépek és berendezések gyártása.

Az agráripari komplexumon belül a mezőgazdaság a vezető ágazat, ahol a növénytermesztés fejlettebb, mint az állattenyésztés.

Növénytermesztés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország növénytermesztésének az alapját a búza, rozs, kukorica rizs, zab termesztése képezi. Egyéb termesztett növények: cukorrépa, napraforgó, kender, dohány, len, burgonya, zöldségek, cseresznye, dió, barack, szőlő.

Állattenyésztés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állattenyésztéshez tartozik Ukrajnában a szarvasmarha, sertés, baromfi, juhtenyésztés, a méhészet, a halászat.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrajna területén fut végig a III-as és V-ös Helsinki-folyosó. Ezeken a folyosókon Kijevtől Berlinig lehet eljutni illetve Kijevtől akár Triesztig is.

Vasúti közlekedés – A vasútvonalak hossza az országban meghaladja a 30 ezer km-t. A teherforgalomban Ukrajnában első helyen áll (45%-át teszi ki a teherforgalomnak). Vasúton szenet, vasércet, kőolajat, építőanyagokat, mezőgazdasági-, kohászati-, gépgyártási termékeket szállítanak. Legnagyobb vasúti csomópontok: Kijev, Harkiv, Dnyipropetrovszk, Lviv, Kovel, Krivij Rih, Zsmerinka, Konotop, Csap. Legfontosabb vasútvonalak: Donyec-medence–Krivij Rih, Harkov–Kijev–Lviv, Odessza–Kijev–Moszkva, Donyec-medence–Kijev–Lviv–Csap–Budapest/Prága.

Közúti közlekedés – Nagy jelentősége van a rövid távolságra való utas- és teherszállításban. Előnye a mozgékonyság és a rakomány fogyasztóhoz való szállítása, hátránya a nagy önköltség. Legfontosabb autóútvonalak: Kijev–Lviv, Kijev–Harkov, Kijev–Dnyipropetrovszk–Doneck, Kijev–Odessza, Kijev–Moszkva stb. Legfontosabb nemzetközi határátkelőhelyek: Ungvár (Szlovákia, Csehország írányába), Csap (Magyarország, Ausztria), Porubnij (Románia), Mosztiszkij és Ljubomli (Lengyelország).

Tengeri közlekedés – Ukrajna földrajzi fekvéséből adódóan fontos szerepet játszik az export-import kapcsolatokban. Ukrajna legnaszobb tengeri kikötői: Odessza, Illicsevszk, Mikolajiv, Mariupol, Izmajil. A tengeri szállításban a kőszén, kőolaj és kőolajszármazékok, építőanyagok vannak túlsúlyban. Ukrajnában 17 kikötőben van személyforgalom, pl.: Szevasztopol, Jalta, Feodoszija, Bergyanszk, Kercs stb.

Folyami közlekedés – a teher- és személyszállításban az utolsó helyen áll. Teherszállításban az építőanyagok, szén, koksz, vasérc, mangánérc szállítása dominál. A folyami közlekedésben a Dnyeper-medence játssza a fő szerepet (Dnyeper, Pripjaty, Gyeszna), továbbá a Duna alsó szakaszán, a Déli-Bugon, a Dnyeszteren történik. Legnagyobb folyami kikötők: Kijev, Kremencsuk, Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja.

Légi közlekedés – a hosszú távú személyszállításban és a gyorsan romló áruk szállításában játszik fontos szerepet. Előnye a gyorsaság. Legnagyobb repülőterek Ukrajnában: Boriszpili nemzetközi repülőtér (Kijev), Kijevi nemzetközi repülőtér, Hosztomeli repülőtér (teherszállítás), Harkivi repülőtér, Donecki repülőtér, Odessza, Szimferopol, Lviv .

Csővezetékes szállítás – kőolaj, földgáz és más cseppfolyós és gáznemű valamint szemcsés anyagok szállítására szolgál. Ukrajna területén több belföldi és nemzetközi csővezeték található: Barátság kőolajvezeték, Micsurinszk–Kremencsuk kőolajvezeték, Davas–KijevMoszkva gázvezeték, Sebelinka–Dnyipropetrovszk gázvezeték, Krivij Rih–Odessza–Chişinău gázvezeték, Urengoj–Pomari–Ungvár gázvezeték.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ukrajna gazdasága témájú médiaállományokat.