Ukrajna gazdasága

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ukrajna gazdasága

Ukrajna (ukránul Україна) Kelet-Európa egyik állama.

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szovjetunióban Ukrajna fontos mezőgazdasági és ipari övezet volt. Nagyobb gazdasági rendszerváltás hiányában azonban még mindig jelentősen függ Oroszországtól. Energiatermelése az orosz földgázon és kőolajon alapszik. A nagy külgazdasági függőség kiszolgáltatottá teszi az országot a nemzetközi változásoknak. 1993-ban nagy infláció, 1999-ben nagy gazdasági recesszió jellemezte az országot.

2000-et követően az ország gazdasága óriási lendülettel fejlődni kezdett. GDP-je évi 8–12%-kal nőtt.

Szovjetunió összeomlását követően a termelési érték több mint 60%-kal esett vissza.A nehézipar privatizációja és az ipari szerkezet átalakítása még csak napjainkban kezdődött el.

Ukrajna adta egykor a teljes szovjet mezőgazdasági termelés 1/4-ét,s a természeti adottságai révén jelenleg is Európa vezető élelmiszer-szállítója lehetne, de a magángazdaságok kialakítása még csak folyamatban van.

Az energiaszükséglet 85%-a importból származik. 2001-től kezdődött meg az ukrán gazdaság kisebb fellendülése a világpiaci árnál alacsonyabb fémipari és gépipari termékek exportjának növekedése következtében.

2014 elején 1 amerikai dollár 8 ukrán hrivnyát ért. [1]

2014. február 7-én az ukrán jegybank mintegy 9 százalékkal leértékelte az ukrán hrivnya árfolyamát az amerikai dollárral szemben.[2] Februárban még 1 amerikai dollár 8,7080 hrivnya volt a leértékelést követően, ám ez 2014 novemberére 1 USD = 14.4759 UAH árfolyamra változott, ami több, mint 50 százalékos leértékelődés az amerikai dollárral szemben nyolc hónap leforgása alatt. [3]

2014-ben a Kelet-ukrajnai háború és az orosz Gazprommal folytatott gázár vita, valamint a gazdasági teljesítőképesség csökkenésének következtében az ukrán jegybank devizatartalékai az év eleji 20,41 milliárd dollárról mintegy 38,4 százalékos esés után 12,58 milliárd dollárnyira csökkentek. Az egész éves esés egyik legnagyobb arányú csökkenése októberben következett be, amikor is egy hónap alatt 23,2 százalékkal estek vissza az ország devizatartalékai. [4]

2013 decemberében az éves infláció mértéke 0,5 százalék volt.

2014. októberében a havi infláció 2,4 % volt. Az év első tíz hónapjában 19 százalékos volt az infláció mértéke, míg az egy évvel korábbi állapothoz képest 19,8 %-os volt a pénzromlás üteme. [5] Ugyanebben a hónapban Ukrajna értékesítette aranytartalékának 35 százalékát, azaz 14,3 tonna aranyat, amivel mintegy 562 millió dollárnyi bevételhez jutott az ukrán költségvetés. Ezután az ukrán aranytartalék 26,1 tonna maradt. 2014 januárja és októbere között az ukrán lakosság 110 milliárd hrivnya értékben vett ki pénzt a bankokban elhelyezett betéteiből. Az ukrán jegybanki alapkamat november 12-étől 14 százalékra nőtt. [6]

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ukrán gazdaság ágazati struktúrája a következő (százalékban megadva):

  • elektroenergetika 6,3%
  • tüzelőanyag-ipar 12,3%
  • vaskohászat 12,4%
  • színesfémkohászat 1,1%
  • gépgyártás 31,2%
  • vegyipar és kőolaj-feldolgozás 5,5%
  • faipar 3,2%
  • építőanyag-ipar 5,8%
  • könnyűipar 6,5%
  • élelmiszeripar 12,8%
  • egyéb iparág 2,9%

Tüzelőanyag-ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szénipar – jellemző rá, hogy főleg a Donyec-medencében összpontosul; a termelés többnyire föld alatt történik és több kőszenet bányásznak, mint barnaszenet. (Donyeci kőszénmedence, Lvivi–Volinyi kőszénmedence, Dnyeperi-barnaszénmedence)
  • Kőolaj- és földgázipar – a kitermelt mennyiség nem fedezi az ország szükségleteit, ezért behozatalra szorul (Oroszországból importálják). Kárpáti kőolaj és földgázrégió, dnyeperi–donyeci kőolaj és földgázrégió, fekete-tengeri–krími földgázrégió.
  • Tőzegipar – a tőzegnek, mint tűzelőanyagnak Ukrajnában a mezőgazdaság, az üveg-, a porcelán-, az élelmiszer- és a helyi ipar a legfontosabb felhasználója.

Energetikai komplexum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrajnában villamos energiát a hőerőművekben, atomerőművekben és vízerőművekben állítanak elő. Az előállított villamosenergia mennyisége 171,4 milliárd kWh-t tesz ki, melynek 48,2%-át hőerőművek, 45,1%-át atomerőművek és 6,7%-át vízerőművek adják.

2014-ben az ország villamosenergia szükségletének 60 százalékát olaj-, gáz- és széntüzelésű hőerőművek biztosítják, melyeknél a Kelet-ukrajnai háború következtében decemberre a tüzelőanyag tartalékok drámaian megcsappantak.[7]

  • Ukrajnában 15 hőerőmű működik. Ezek az ország azon területein helyezkednek el, ahol tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz, pakura) vagy kőolaj- és földgázvezetékek találhatóak.
  • Az atomenergetika a villamos áram előállításának ökológiailag legtisztább technológiáját kínálja. Előnyei közzé tartozik a stabil teljesítmény is. Atomerőműveket olyan helyeken telepítenek, ahol fűtőanyaghiány van.
  • A vízerőművek teljesítménye Ukrajnában elmarad a hőerőművek és az atomerőművek mögött. Vízerőművek a Dnyeperen, a Dnyeszteren és Kárpátalja több folyóján találhatóak.

Ukrajnában hozzáláttak a megújuló energiaforrások – nap, szél stb. – hasznosításához is.

Vaskohászat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrajna vaskohászati komplexuma összetett ágazat. Az ipari vállalatok a nyersanyagtermelő vidékeken vagy ahhoz közel helyezkednek el. Ukrajna jelentős mennyiségű vasérc, mangánérc és kőszén készletekkel rendelkezik. Ukrajna területén három vaskohászati központ található:

Színesfémkohászat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrajnában a színesfémkohászat a 19. század végén indult fejlődésnek, napjainkban gyengén fejlett. A vállalatok elhelyezkedését két tényező befolyásolja: a nyersanyag és az energia. Az országban a színesfémkohászat számára korlátlan természeti erőforrásokkal rendelkezik (bauxit, nefelin, arany, réz, ólom, cink, higany, kobalt, platina stb.). Ukrajna területén két színesfémkohászati régió van:

  • Donecki régió – Kosztyantinyivka, Artemivszk, Torez, Szverdlovszk tartozik ide (cink, sárgaréz)
  • Dnyepermelléki régió – Zaporizzsja, Mikolajiv, Szvitlovodszk tartozik ide (alumínium, magnézium)

Érclelőhelyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ebbe a csoportba tartoznak a vasérc, mangánérc, uránérc, titánérc, nikkelérc, polimetál, higany és az arany.

  • Vasérc: Krivij Rih, Kercs, Kremencsuk, Bilozeri.
  • Mangánérc: Nyikopol, Velitokomaki, Marhanec, Dnyiprorudne.
  • Uránérc: Zsovtyi Vodi, Dnyipropetrovszk.
  • Titánérc: Irsanszk, Dnyipropetrovszki terület.
  • Nikkelérc: Kirovohradi terület.
  • Polimetál ércek (ólom, cink): Bergyanszk, Muzsaj, Truszkavec.
  • Higany: Doneck terület ikikivszke, Visk (Ukrajna a második helyet foglalja el a világon).
  • Arany: Muzsaj, Dnyipropetrovszk, Odessza.

Egyéb ásványi lelőhelyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ide tartozik a kálisó, konyhasó, magnéziumsó; különböző építőanyagok: kréta, márvány, agyag, mész; valamint: grafit, foszfor, ásványi vizek, ásványi sarak.

  • Kálisó: Kalus, Sztebnyik. Káliműtrágya gyártásához használják.
  • Magnéziumsó: Elő-Kárpátok, Észak-Krím. Gumiiparban, papírgyártásban, gyógyszergyártásban, tűzálló termékek gyártásánál használják.
  • Konyhasó: Doneck, Kárpátalja, Szivas-öböl.
  • Építőanyagok: Ukrajna egész területén.
  • Mészkövek: Doneck, Krím.
  • Foszforit: Ivano-Frankivszk, Harkov, Zaporizzsja, Szumi.
  • Kréta: Doneck, Szumi, Luhanszk, Harkov.
  • Ásványi vizek: Szolyva, Sajan, Truszkavec, Feodoszija.
  • Ásványi sarak: Szaki, Jevkatolia.

Gépgyártás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejlettségére és szerkezetére rányomta bélyegét a volt Szovjetunió gazdasági szerkezete, melytől napjainkban próbál kiszabadulni. A gépgyártás ágazatai:

Az ország gépgyártásának további fejlesztésére műszaki átalakítást, felújítást, tőkebefektetést kell végrehajtani, hogy versenyképes ágazat legyen.

Vegyipari komplexum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Faipari komplexum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fafeldolgozó ipar – Legnagyobb központjai a fakitermelő vidékeken és azok környékén helyezkednek el: Rahó, Perecseny, Munkács, Lviv, Ivano-Frankivszk, Csernyivci, Luck. Innen kerül ki a furnér, fűrészáru, faforgács- és farostlemezek, a fa építőanyagok.
  • Cellulóz- és papíripar – legnagyobb központjai: Rahó, Herszon, Izmajil. Cellulózt főleg a gyenge minőségű tű- és lomblevelű fákból, illetve a fafeldolgozás hulladékából nyernek, amiből azután papír készül.
  • Favegy- és hidrolízisipar – favegyipari központok: Perecseny, Szolyva, Szlavuta. Metilalkohol, gyanta, kámfor, terpentin, ecetsav, faszén gyártása tartozik ide.

Építőanyag-ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könnyűipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Élelmiszeripar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2014-ben az év első 10 hónapjában mért 19 százalékos infláció hatására az élelmiszeripari termékek ára is jelentősen megemelkedett. A következő lista a különböző élelmiszeripari termékek októberi, egy hónap alatt bekövetkezett drágulását mutatja be:

  • a tojás +13,2 %-kal;
  • a szalonna +11,2 %-kal;
  • a rizs, a kenyér, a hús és húskészítmények, a tej és tejtermékek, az üdítőitalok, az étolaj, valamint a zöldségek +5 % körüli értékkel nőtt, míg eközben a
  • cukor -4,1 %-kal;
  • a gyümölcsök ára -2,1 %-kal csökkent.

[8]

Agráripari komplexum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az agráripari komplexum felépítése:

  • mezőgazdaság – növénytermesztés és állattenyésztés
  • élelmiszeripar
  • mezőgazdasági termékek tárolását, szállítását, értékesítését végző vállalatok, mezőgazdasági gépek és berendezések gyártása.

Az agráripari komplexumon belül a mezőgazdaság a vezető ágazat, ahol a növénytermesztés fejlettebb, mint az állattenyésztés.

Növénytermesztés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország növénytermesztésének az alapját a búza, rozs, kukorica rizs, zab termesztése képezi. Egyéb termesztett növények: cukorrépa, napraforgó, kender, dohány, len, burgonya, zöldségek, cseresznye, dió, barack, szőlő.

Állattenyésztés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állattenyésztéshez tartozik Ukrajnában a szarvasmarha, sertés, baromfi, juhtenyésztés, a méhészet, a halászat.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrajna területén fut végig a III-as és V-ös Helsinki-folyosó. Ezeken a folyosókon Kijevtől Berlinig lehet eljutni illetve Kijevtől akár Triesztig is.

Vasúti közlekedés – A vasútvonalak hossza az országban meghaladja a 30 ezer km-t. A teherforgalomban Ukrajnában első helyen áll (45%-át teszi ki a teherforgalomnak). Vasúton szenet, vasércet, kőolajat, építőanyagokat, mezőgazdasági-, kohászati-, gépgyártási termékeket szállítanak. Legnagyobb vasúti csomópontok: Kijev, Harkiv, Dnyipropetrovszk, Lviv, Kovel, Krivij Rih, Zsmerinka, Konotop, Csap. Legfontosabb vasútvonalak: Donyec-medence–Krivij Rih, Harkov–Kijev–Lviv, Odessza–Kijev–Moszkva, Donyec-medence–Kijev–Lviv–Csap–Budapest/Prága.

Közúti közlekedés – Nagy jelentősége van a rövid távolságra való utas- és teherszállításban. Előnye a mozgékonyság és a rakomány fogyasztóhoz való szállítása, hátránya a nagy önköltség. Legfontosabb autóútvonalak: Kijev–Lviv, Kijev–Harkov, Kijev–Dnyipropetrovszk–Doneck, Kijev–Odessza, Kijev–Moszkva stb. Legfontosabb nemzetközi határátkelőhelyek: Ungvár (Szlovákia, Csehország írányába), Csap (Magyarország, Ausztria), Porubnij (Románia), Mosztiszkij és Ljubomli (Lengyelország).

Tengeri közlekedés – Ukrajna földrajzi fekvéséből adódóan fontos szerepet játszik az export-import kapcsolatokban. Ukrajna legnaszobb tengeri kikötői: Odessza, Illicsevszk, Mikolajiv, Mariupol, Izmajil. A tengeri szállításban a kőszén, kőolaj és kőolajszármazékok, építőanyagok vannak túlsúlyban. Ukrajnában 17 kikötőben van személyforgalom, pl.: Szevasztopol, Jalta, Feodoszija, Bergyanszk, Kercs stb.

Folyami közlekedés – a teher- és személyszállításban az utolsó helyen áll. Teherszállításban az építőanyagok, szén, koksz, vasérc, mangánérc szállítása dominál. A folyami közlekedésben a Dnyeper-medence játssza a fő szerepet (Dnyeper, Pripjaty, Gyeszna), továbbá a Duna alsó szakaszán, a Déli-Bugon, a Dnyeszteren történik. Legnagyobb folyami kikötők: Kijev, Kremencsuk, Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja.

Légi közlekedés – a hosszú távú személyszállításban és a gyorsan romló áruk szállításában játszik fontos szerepet. Előnye a gyorsaság. Legnagyobb repülőterek Ukrajnában: Boriszpili nemzetközi repülőtér (Kijev), Kijevi nemzetközi repülőtér, Hosztomeli repülőtér (teherszállítás), Harkivi repülőtér, Donecki repülőtér, Odessza, Szimferopol, Lviv .

Csővezetékes szállítás – kőolaj, földgáz és más cseppfolyós és gáznemű valamint szemcsés anyagok szállítására szolgál. Ukrajna területén több belföldi és nemzetközi csővezeték található: Barátság kőolajvezeték, Micsurinszk–Kremencsuk kőolajvezeték, Davas–KijevMoszkva gázvezeték, Sebelinka–Dnyipropetrovszk gázvezeték, Krivij Rih–Odessza–Chişinău gázvezeték, Urengoj–Pomari–Ungvár gázvezeték.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ukrajna gazdasága témájú médiaállományokat.
  1. A tízhavi infláció Ukrajnában 19 százalékos. hvg.hu. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
  2. Leértékelte a hrivnyát az ukrán jegybank. elemzeskozpont.hu. (Hozzáférés: 2014. november 8.)
  3. KONVERTER USA DOLLÁR / HRIVNYA (ÁRFOLYAM 1 USD = 14.4759 UAH). mataf.net. (Hozzáférés: 2014. november 8.)
  4. Vészesen apadnak az ukrán devizatartalékok. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. november 8.)
  5. A tízhavi infláció Ukrajnában 19 százalékos. hvg.hu. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
  6. Putyin dermesztő döntésre kényszerítette Ukrajnát!. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. november 23.)
  7. Újraindították a meghibásodott ukrán atomerőmű blokkját. origo.hu. (Hozzáférés: 2014. december 6.)
  8. A tízhavi infláció Ukrajnában 19 százalékos. hvg.hu. (Hozzáférés: 2014. november 9.)