Ukrajna gazdasága

Ukrajna gazdasága

Ukrajna (ukránul Україна) Kelet-Európa egyik állama.

Általános adatok

A Szovjetunióban Ukrajna fontos mezőgazdasági és ipari övezet volt. Nagyobb gazdasági rendszerváltás hiányában azonban még mindig jelentősen függ Oroszországtól. Energiatermelése az orosz földgázon és kőolajon alapszik. A nagy külgazdasági függőség kiszolgáltatottá teszi az országot a nemzetközi változásoknak. 1993-ban nagy infláció, 1999-ben nagy gazdasági recesszió jellemezte az országot.

2000-et követően az ország gazdasága óriási lendülettel fejlődni kezdett. GDP-je évi 8–12%-kal nő.

Szovjetunió összeomlását követően a termelési érték több mint 60%-kal esett vissza.A nehézipar privatizációja és az ipari szerkezet átalakítása még csak napjainkban kezdődött el.

Ukrajna adta egykor a teljes szovjet mezőgazdasági termelés 1/4-ét,s a természeti adottságai révén jelenleg is Európa vezető élelmiszer-szállítója lehetne, de a magángazdaságok kialakítása még csak folyamatban van.

Az energiaszükséglet 85%-a importból származik. 2001-től kezdődött meg az ukrán gazdaság kisebb fellendülése a világpiaci árnál alacsonyabb fémipari és gépipari termékek exportjának növekedése következtében.

Gazdasági ágazatok

Az ukrán gazdaság ágazati struktúrája a következő (százalékban megadva):

• elektroenergetika 6,3%
• tüzelőanyag-ipar 12,3%
• vaskohászat 12,4%
• színesfémkohászat 1,1%
• gépgyártás 31,2%
• vegyipar és kőolaj-feldolgozás 5,5%
• faipar 3,2%
• építőanyag-ipar 5,8%
• könnyűipar 6,5%
• élelmiszeripar 12,8%
• egyéb iparág 2,9%

Tüzelőanyag-ipar

• Szénipar – jellemző rá, hogy főleg a Donyec-medencében összpontosul; a termelés többnyire föld alatt történik és több kőszenet bányásznak, mint barnaszenet. (Donyeci kőszénmedence, Lvivi–Volinyi kőszénmedence, Dnyeperi-barnaszénmedence)
• Kőolaj- és földgázipar – a kitermelt mennyiség nem fedezi az ország szükségleteit, ezért behozatalra szorul (Oroszországból importálják). Kárpáti kőolaj és földgázrégió, dnyeperi–donyeci kőolaj és földgázrégió, fekete-tengeri–krími földgázrégió.
• Tőzegipar – a tőzegnek, mint tűzelőanyagnak Ukrajnában a mezőgazdaság, az üveg-, a porcelán-, az élelmiszer- és a helyi ipar a legfontosabb felhasználója.

Energetikai komplexum

Ukrajnában villamos energiát a hőerőművekben, atomerőművekben és vízerőművekben állítanak elő. Az előállított villamosenergia mennyisége 171,4 milliárd kWh-t tesz ki, melynek 48,2%-át hőerőművek, 45,1%-át atomerőművek és 6,7%-át vízerőművek adják.

• Ukrajnában 15 hőerőmű működik. Ezek az ország azon területein helyezkednek el, ahol tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz, pakura) vagy kőolaj- és földgázvezetékek találhatóak.
• Az atomenergetika a villamos áram előállításának ökológiailag legtisztább technológiáját kínálja. Előnyei közzé tartozik a stabil teljesítmény is. Atomerőműveket olyan helyeken telepítenek, ahol fűtőanyaghiány van.
• A vízerőművek teljesítménye Ukrajnában elmarad a hőerőművek és az atomerőművek mögött. Vízerőművek a Dnyeperen, a Dnyeszteren és Kárpátalja több folyóján találhatóak.

Ukrajnában hozzáláttak a megújuló energiaforrások – nap, szél stb. – hasznosításához is.

Vaskohászat

Ukrajna vaskohászati komplexuma összetett ágazat. Az ipari vállalatok a nyersanyagtermelő vidékeken vagy ahhoz közel helyezkednek el. Ukrajna jelentős mennyiségű vasérc, mangánérc és kőszén készletekkel rendelkezik. Ukrajna területén három vaskohászati központ található:

• Dnyeper melléki régió – Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Krivij Rih, Nyikopol
• Donyeci régió – Doneck, Makijivka, Luhanszk
• Azov melléki régió – Mariupol és Kercs.

Színesfémkohászat

Ukrajnában a színesfémkohászat a 19. század végén indult fejlődésnek, napjainkban gyengén fejlett. A vállalatok elhelyezkedését két tényező befolyásolja: a nyersanyag és az energia. Az országban a színesfémkohászat számára korlátlan természeti erőforrásokkal rendelkezik (bauxit, nefelin, arany, réz, ólom, cink, higany, kobalt, platina stb.). Ukrajna területén két színesfémkohászati régió van:

• Donecki régió – Kosztyantinyivka, Artemivszk, Torez, Szverdlovszk tartozik ide (cink, sárgaréz)
• Dnyepermelléki régió – Zaporizzsja, Mikolajiv, Szvitlovodszk tartozik ide (alumínium, magnézium)

Érclelőhelyek

Ebbe a csoportba tartoznak a vasérc, mangánérc, uránérc, titánérc, nikkelérc, polimetál, higany és az arany.

• Vasérc: Krivij Rih, Kercs, Kremencsuk, Bilozeri.
• Mangánérc: Nyikopol, Velitokomaki, Marhanec, Dnyiprorudne.
• Uránérc: Zsovtyi Vodi, Dnyipropetrovszk.
• Titánérc: Irsanszk, Dnyipropetrovszki terület.
• Nikkelérc: Kirovohradi terület.
• Polimetál ércek (ólom, cink): Bergyanszk, Muzsaj, Truszkavec.
• Higany: Doneck terület ikikivszke, Visk (Ukrajna a második helyet foglalja el a világon).
• Arany: Muzsaj, Dnyipropetrovszk, Odessza.

Egyéb ásványi lelőhelyek

Ide tartozik a kálisó, konyhasó, magnéziumsó; különböző építőanyagok: kréta, márvány, agyag, mész; valamint: grafit, foszfor, ásványi vizek, ásványi sarak.

• Kálisó: Kalus, Sztebnyik. Káliműtrágya gyártásához használják.
• Magnéziumsó: Elő-Kárpátok, Észak-Krím. Gumiiparban, papírgyártásban, gyógyszergyártásban, tűzálló termékek gyártásánál használják.
• Konyhasó: Doneck, Kárpátalja, Szivas-öböl.
• Építőanyagok: Ukrajna egész területén.
• Mészkövek: Doneck, Krím.
• Foszforit: Ivano-Frankivszk, Harkov, Zaporizzsja, Szumi.
• Kréta: Doneck, Szumi, Luhanszk, Harkov.
• Ásványi vizek: Szolyva, Sajan, Truszkavec, Feodoszija.
• Ásványi sarak: Szaki, Jevkatolia.

Gépgyártás

Fejlettségére és szerkezetére rányomta bélyegét a volt Szovjetunió gazdasági szerkezete, melytől napjainkban próbál kiszabadulni. A gépgyártás ágazatai:

• nehézgépgyártás – a gazdaság legfejlettebb ágazatai közzé tartozik; gépeket és berendezéseket gyárt a szénipar, vegyipar, kohászat, kőolaj- és földgázipar számára; legnagyobb vállalatai: Harkov, Doneck, Dnyipropetrovszk, Krivij Rih, Luhanszk;
• közlekedési gépgyártás – bonyolult és területileg összetett és kiterjedt ágazat, mely több részre oszlik:
  • mozdonygyártás – Luhanszk, Harkov;
  • vagongyártás – Dnyiprodzerszinszk, Kremencsuk, Kijev;
  • trolibuszgyártás – Kijev, Dnyipropetrovszk;
  • gépkocsigyártás – a gépkocsikat részegységekből és alkatrészekből szerelik össze az autógyárakban: autóbusz Lviv, tehergépkocsi Kremencsuk, traktor Harkov;
  • hajógyártás – tengeri hajók: Mikolajiv, Herszon; folyami hajók: Kijev, Kercs;
  • repülőgépgyártás – Kijev, Harkov, Lviv;
  • daru-, építőipari- és útépítő gépek gyártása – Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Harkov, Odessza, Zsitomir.
• energetikai gépgyártás – turbinákat Harkovban, Poltavában, Sztahanovban; dízelmotort Tokmakban, Beriszlavban, Pervomajszkban gyártanak;
• elekrotechnikai gépgyártás – Harkov, Kijev, Zaporizzsja, Lviv;
• szerszámgépgyártás – Kijev, Zsitomir, Lviv, Harkov;
• mezőgazdasági gépgyártás – üzemei az ország egész területén megtalálhatóak; Ternopil, Dnyipropetrovszk, Bila Cerkva, Umany, Csernyivci.

Az ország gépgyártásának további fejlesztésére műszaki átalakítást, felújítást, tőkebefektetést kell végrehajtani, hogy versenyképes ágazat legyen.

Vegyipari komplexum

• Bányavegyészet – Szlovjanszk, Artemivszk, Kalus, Novij Rozdol.
• Alapkémia
  • kokszkémia: kénsav, orvosi készítmények, rovar- és gyomirtószerek gyártása;
  • műtrágyagyártás: nitrogénműtrágya – Dnyiprodzerzsinszk, Zaporizzsja, káliműtrágya – Kalus, foszforműtrágya – Vinnicja, Szumi;
  • kénsavgyártás – Szumi, Rivne;
  • szódagyártás – Szlovjanszk, Liszicsanszk, Kalus;
• Szervesszintézís-kémia
  • lakkfestékgyártás: Dnyipropetrovszk, Odessza, Lviv, Krivij Rih;
  • műanyaggyártás: Zaporizzsja, Dnyiprodzerzsinszk;
  • olajkémia és gumiazbeszt: Kremencsuk, Herszon, Kijev, Bila Cerkva, Dnyipropetrovszk.

Faipari komplexum

• Fafeldolgozó ipar – Legnagyobb központjai a fakitermelő vidékeken és azok környékén helyezkednek el: Rahó, Perecseny, Munkács, Lviv, Ivano-Frankivszk, Csernyivci, Luck. Innen kerül ki a furnér, fűrészáru, faforgács- és farostlemezek, a fa építőanyagok.
• Cellulóz- és papíripar – legnagyobb központjai: Rahó, Herszon, Izmajil. Cellulózt főleg a gyenge minőségű tű- és lomblevelű fákból, illetve a fafeldolgozás hulladékából nyernek, amiből azután papír készül.
• Favegy- és hidrolízisipar – favegyipari központok: Perecseny, Szolyva, Szlavuta. Metilalkohol, gyanta, kámfor, terpentin, ecetsav, faszén gyártása tartozik ide.

Építőanyag-ipar

• Cementipar – Dnyiprodzerzsinszk, Krivij Rih, Kamjanec-Pogyilszkij, Bahcsiszaraj.
• Téglagyártás – téglagyárak az egész ország területén megtalálhatóak.
• Vasbeton szerkezetek és elemek gyártása – Kijev, Harkov, Dnyipropetrovszk, Doneck, Odessza.
• Kerámia, csatornacső, padlócsempe gyártása – Harkov, Lviv, Artemivszk, Szlovjanszk.
• Épületüvegipar – Artemivszk, Liszicsanszk, Lviv, Zaporizzsja, Odessza, Kosztyantinyivka.

Könnyűipar

• Textilipar – a legfontosabb könnyűipari ágazat. Több ágazata van:
  • gyapotipar – import nyersanyagot dolgoz fel. Herszon, Doneck, Ternopil, Kijev, Harkov, Lviv;
  • gyapjúipar – helyi és import nyersanyagot használ. Csernyihiv, Doneck, Krivij Rih, Odessza, Luhanszk, Szumi;
  • lenipar – főleg a Zsitomiri, Rivnei, Lvivi és Csernyihivi területeken helyezkedik el;
• Kötöttáruipar – Kijev, Harkov, Lviv, Odessza, Luhanszk, Zsitomir;
• Konfekcióipar – Kijev, Odessza, Dnyipropetrovszk, Mikolajiv, Zaporizzsja.
• Bőr- és lábbeliipar – Kijev, Luhanszk, Odessza, Dnyipropetrovszk, Mikolajiv, Zaporizzsja. Fejlett a prémtermelés is: Balta, Zsmerinka, Tiszmenicja.

Élelmiszeripar

• Liszt- és daraipar – Kijev, Harkov, Odessza, Dnyipropetrovszk, Zverihorodka, Talnij.
• Cukoripar – az ország egyik vezető ágazata. Dolina, Kremenec, Berdicsiv, Cserkaszi, Szumi.
• Olaj- és zsíripar – Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Polohi, Melitopol.
• Keményítő- és szirupipar – a burgonyatermelő vidékeken összpontosul.
• Gyümölcs- és zöldségfeldolgozóipar – a termővidékekhez kapcsolódik.
• Tejfeldolgozó-ipar – Ungvár, Lviv, Hmelnickij, Kijev, Harkov.
• Húsipar – Kijev, Poltava, Harkov, Odessza, Doneck.

Agráripari komplexum

Az agráripari komplexum felépítése:

• mezőgazdaság – növénytermesztés és állattenyésztés
• élelmiszeripar
• mezőgazdasági termékek tárolását, szállítását, értékesítését végző vállalatok, mezőgazdasági gépek és berendezések gyártása.

Az agráripari komplexumon belül a mezőgazdaság a vezető ágazat, ahol a növénytermesztés fejlettebb, mint az állattenyésztés.

Növénytermesztés

Az ország növénytermesztésének az alapját a búza, rozs, kukorica rizs, zab termesztése képezi. Egyéb termesztett növények: cukorrépa, napraforgó, len, kender, dohány, len, burgonya, zöldségek, cseresznye, dió, barack, szőlő.

Állattenyésztés

Az állattenyésztéshez tartozik Ukrajnában a szarvasmarha, sertés, baromfi, juhtenyésztés, a méhészet, a halászat.

Közlekedés

Ukrajna területén fut végig a III-as és V-ös Helsinki-folyosó. Ezeken a folyosókon Kijevtől Berlinig lehet eljutni illetve Kijevtől akár Triesztig is.

Vasúti közlekedés – A vasútvonalak hossza az országban meghaladja a 30 ezer km-t. A teherforgalomban Ukrajnában első helyen áll (45%-át teszi ki a teherforgalomnak). Vasúton szenet, vasércet, kőolajat, építőanyagokat, mezőgazdasági-, kohászati-, gépgyártási termékeket szállítanak. Legnagyobb vasúti csomópontok: Kijev, Harkiv, Dnyipropetrovszk, Lviv, Kovel, Krivij Rih, Zsmerinka, Konotop, Csap. Legfontosabb vasútvonalak: Donyec-medence–Krivij Rih, Harkov–Kijev–Lviv, Odessza–Kijev–Moszkva, Donyec-medence–Kijev–Lviv–Csap–Budapest/Prága.

Közúti közlekedés – Nagy jelentősége van a rövid távolságra való utas- és teherszállításban. Előnye a mozgékonyság és a rakomány fogyasztóhoz való szállítása, hátránya a nagy önköltség. Legfontosabb autóútvonalak: Kijev–Lviv, Kijev–Harkov, Kijev–Dnyipropetrovszk–Doneck, Kijev–Odessza, Kijev–Moszkva stb. Legfontosabb nemzetközi határátkelőhelyek: Ungvár (Szlovákia, Csehország írányába), Csap (Magyarország, Ausztria), Porubnij (Románia), Mosztiszkij és Ljubomli (Lengyelország).

Tengeri közlekedés – Ukrajna földrajzi fekvéséből adódóan fontos szerepet játszik az export-import kapcsolatokban. Ukrajna legnaszobb tengeri kikötői: Odessza, Illicsevszk, Mikolajiv, Mariupol, Izmajil. A tengeri szállításban a kőszén, kőolaj és kőolajszármazékok, építőanyagok vannak túlsúlyban. Ukrajnában 17 kikötőben van személyforgalom, pl.: Szevasztopol, Jalta, Feodoszija, Bergyanszk, Kercs stb.

Folyami közlekedés – a teher- és személyszállításban az utolsó helyen áll. Teherszállításban az építőanyagok, szén, koksz, vasérc, mangánérc szállítása dominál. A folyami közlekedésben a Dnyeper-medence játssza a fő szerepet (Dnyeper, Pripjaty, Gyeszna), továbbá a Duna alsó szakaszán, a Déli-Bugon, a Dnyeszteren történik. Legnagyobb folyami kikötők: Kijev, Kremencsuk, Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja.

Légi közlekedés – a hosszú távú személyszállításban és a gyorsan romló áruk szállításában játszik fontos szerepet. Előnye a gyorsaság. Legnagyobb repülőterek Ukrajnában: Boriszpili nemzetközi repülőtér (Kijev), Kijevi nemzetközi repülőtér, Hosztomeli repülőtér (teherszállítás), Harkivi repülőtér, Donecki repülőtér, Odessza, Szimferopol, Lviv .

Csővezetékes szállítás – kőolaj, földgáz és más cseppfolyós és gáznemű valamint szemcsés anyagok szállítására szolgál. Ukrajna területén több belföldi és nemzetközi csővezeték található: Barátság kőolajvezeték, Micsurinszk–Kremencsuk kőolajvezeték, Davas–Kijev–Moszkva gázvezeték, Sebelinka–Dnyipropetrovszk gázvezeték, Krivij Rih–Odessza–Chişinău gázvezeték, Urengoj–Pomari–Ungvár gázvezeték.

Külső hivatkozások

• ukrajna.lap.hu