Kálium-klorid
| Kálium-klorid | |
|---|---|
| Általános | |
| Magyar név | Kálium-klorid |
| IUPAC név | Potassium chloride |
| Egyéb nevek | Kálisó |
| Képlet | ![]() |
| Moláris tömeg | 74,55 g/mol |
| Megjelenés | Fehér por |
| CAS-szám | [7447-40-7] |
| EINECS (EG) szám | 231-211-8 |
| EG-Index szám | |
| Tulajdonságok | |
| Sűrűség és halmazállapot | 1,98 g/cm3, szilárd |
| Oldhatóság vízben | 34,7 g/100 ml (20°C) |
| Olvadáspont | 776 °C (1049 K) |
| Forráspont | 1500 °C (1773 K) |
| Szerkezet | |
| Kristályszerkezet | kősórács |
| Fizikai állandók | |
| Képződéshő | kJ/mol |
| Moláris hőkapacitás | J/(mol·K) |
| Veszélyességi jellemzők | |
| EU osztályozás | Nem mérgező |
| R-mondatok | - |
| S-mondatok | - |
| Lobbanáspont | Nem gyúlékony |
| RTECS szám | TS8050000 |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos anion | Kloridok |
| Azonos kation | A kálium vegyületei |
| A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. |
|
A kálium-klorid (KCl) egy alkálifém-halogenid, melyet a kálium és a klór alkot. Tiszta állapotban szagtalan, fehér színű, vagy színtelen kristályokat alkot. Az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban és a vegyiparban széles körben alkalmazzák. A természetben megtalálható ásvány a szilvin, nátrium-kloriddal keverve pedig szilvinitet alkot. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Kalii chloridum néven hivatalos.
Tartalomjegyzék |
Kémiai tulajdonságok[szerkesztés]
Vizes oldatban (más vízoldékony kloridion-tartalmú vegyülethez hasonlóan) megfelelő fémionnal vízben nem oldható csapadékot képez. Például:
Bár a kálium elektronegativitása kisebb, mint a nátriumé, speciális körülmények között (850 °C) a nátrium a kálium helyébe lép.
- KCl(l) + Na(l) → NaCl(l) + K(g)
A tiszta kálium előállításának ez a fő útvonala.
Ismeretlen összetételű vegyületekben előforduló KCl kimutatásához az anyagból vett mintát semleges színű lángba kell tartani, ha a láng lilára szineződik, az kálium jelenlétére utal. Erre a célra alkohol lángját célszerű használni, mert az semleges, halvány színű. A káliummal rokon nátrium lángfestése élénksárga, a kalciumé piros.
Előállítás, gyártás[szerkesztés]
A kálium-klorid a természetben szilvin formájában található meg, a szilvinitből pedig kivonható. A salétromsav, a kálium-nitrát, vagy a sósav előállításának melléktermékeként, jelentős mennyiségben keletkezik.
Biológiai és egészségügyi tulajdonságai[szerkesztés]
A kálium a szervezet számára nélkülözhetetlen anyag, bevitelére legalkalmasabb a kálium-klorid. Általában ételbe keverve juttatják be a szervezetbe alacsony koncentrációban. A konyhasó helyettesítésére is alkalmazható nagyon szigorú feltételekkel és nem mindenki számára, kellemetlen, savas íze van, ezért általában konyhasóval keverve szokták használni. A szervezetben a kálium - nátrium arány állandósága nagyon fontos, szerencsére a szervezet sokféle mechanizmussal képes ezt az arányt állandósítani, de az élelmiszerekkel bevitt túlzott nátrium mennyiségre figyelni kellene. A magas nátriumszint emelkedő vérnyomást, hiperaktivítást, kiszáradást okoz, míg a magas káliumszint süllyedő vérnyomást, izomgyengeséget és részben ezek ellensúlyozásaképpen fokozott szívműködést eredményez.
Túladagolás[szerkesztés]
A kálium-klorid sajátossága a szűk terápiás tartomány, azaz a magas ED(50)/LD(50) hányados. Szájon át a szervezetbe kerülve a halálos adag 2,5g/testsúly-kilogramm. Intravénásan 100 mg/testsúly-kilogramm a halálos adag, mely kamrafibrillációt okozva szívmegálláshoz vezet. Elhalálozás után a kálium túladagolás nem kimutatható.
Felhasználási területek[szerkesztés]
- a kálium-kloridot legnagyobb mennyiségben műtrágyaként használják fel, ugyanis a növények növekedési ütemét nagyban befolyásolja a talajban található kálium mennyisége
- a KCl-t a vegyipar is nagy mennyiségben használja elsősorban kálium-hidroxid és kálium előállítására.
- a gyógyszeriparban is alkalmazzák
- egyes országokban vizes oldatát a halálraítélteknek méreginjekció formájában adják be.
Gyógyászati felhasználása[szerkesztés]
A kálium-klorid része a Ringer oldatnak, mely intravénás folyadékpótlásra alkalmas sóoldat. A szervezet kálium hiányos állapotaiban (hypokalaemia) akár intravénásan vagy szájon át is a szervezetbe juttatható.
Fizikai tulajdonságok[szerkesztés]
A kálium klorid vízben közepesen jól oldódik, kicsivel rosszabbul, mint a nátrium-klorid ( konyhasó ) A kálium-klorid oldatot gyakran alkalmazzák kalibráló oldatként különféle ionos oldatok elektromos vezetőképességének mérésekor.
| A KCl oldékonysága különféle oldószerekben (g KCl / 100 g oldószerben 25 °C-on) |
|
|---|---|
| H2O | 36 |
| folyékony ammónia | 0,04 |
| folyékony kén-dioxid | 0,041 |
| metanol | 0,53 |
| hangyasav | 19,2 |
| szulfolán | 0,004 |
| acetonitril | 0,0024 |
| aceton | 0,000091 |
| formamid | 6,2 |
| acetamid | 2,45 |
| dimetilformamid | 0,017–0,05 |
| Forrás: Burgess, J. Metal Ions in Solution (Ellis Horwood, New York, 1978) ISBN 0-85312-027-7 |
|
Külső források[szerkesztés]
- Handbook of Chemistry and Physics, 71st edition, CRC Press, Ann Arbor, Michigan, 1990.
- N. N. Greenwood, A. Earnshaw, Chemistry of the Elements, Pergamon Press, 1984. ISBN 0-08-022057-6
- http://www.food-info.net/uk/e/e508.htm


