Cservonohrad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cservonohrad (Червоноград)
Cservonohrad címere
Cservonohrad címere
Cservonohrad zászlaja
Cservonohrad zászlaja
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Lvivi terület
Járás Cservonohradi járás
Rang járási jogú város
Alapítás éve 1692
Polgármester Ihor Ivanovics Csugyijovics
Irányítószám 80100–80190
Körzethívószám +380 3249
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Népsűrűség 4134,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Cservonohrad  (Ukrajna)
Cservonohrad
Cservonohrad
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 50° 22′ 56″, k. h. 24° 13′ 39″Koordináták: é. sz. 50° 22′ 56″, k. h. 24° 13′ 39″
Cservonohrad weboldala

Cservonohrad (ukránul: Червоноград), régi lengyel nevén Krystynopol területi jogú város Ukrajna Lvivi területén, a Cservonohradi járás közigazgatási központja. A város neve 1951-től 1953-ig az orosz Krisztyinopol (Кристинополь), illetve az ukrán Krisztinopil (Кристинопіль) volt. Közigazgatásilag Cservonohradhoz tartoznak Hirnik és Szosznyivka városi típusú települések is (közös tanácsuk van). A 2001-es népszámlálás idején a város lakossága 70 300 fő volt, ebből 4500 fő (6,4%) orosz, 100 fő (0,15%) lengyel nemzetiségű. 2008 júliusában a lakosság 83 100 fő volt.[1] A város a Lvivi terület északi részén, a Nyugati-Bug medencéjében, 15 km-re a lengyel–ukrán határtól fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város területét 1685 májusában vásárolta meg Feliks Kazimierz Potocki krakkói vajda. Potocki 1692-ben alapított várost az egykori Nowy Dwór falu helyén, melynek felesége, Krystyna Potocka (szül. Krystyna Lubomirska, 1661–1699) után a Krystynapol nevet adta.

Potocki a várost a család székhelyévé fejlesztette. Feliks Kazimierz Potocki ott halt meg 1702. szeptember 22-én. Később unokája, Franciszek Salezy Potocki palotát épített a városban, 1763-ban pedig megalapította a város bazilikánus kolostorát, melyhez megépíttette a Szent György-templomot. 1946-ig a ebben a templomban őrízték a Szűzanya csodetévő ikonját.

Lengyelország 1772-es felosztásakor a város egész Galíciával egyött Ausztriához került. A Potockiak ezután rövidesen elhagyták a várost, a család minden hátrahagyott tulajdona az osztrák államkincstárhoz került. 1878-ban Żółkiewig (ma: Zsovkva) utat építettek, majd 1884-ban Krystynopol és Rawa Ruska (ma: Rava-Ruszka) között megépült a vasútvonal.

A város a két világháború között Lengyelországhoz tartozott, majd az 1939-es szovjet, később német megszállás után, a második világháborút követően ismét Lengyelország része volt.

A városnak korábban jelentős zsidó közössége volt. Az első zsidók 1740 körül települtek le a városban. Lélekszámuk 1931-ben 2200 fő volt. A város zsidó temetőjét a 18. században alapították. A zsidó lakosságot 1942 szeptemberében deportálták és a Bełżec koncentrációs táborba szállították.

A város Szokalscsinával egyött 1951. február 15-én államközi egyezmény keretében került a Szovjetunióhoz, cserébe 1951. június 3-án Lengyelország megkapta a Beszkidekben található Ustrzyki Dolne települést és környékét. A területcsere nem hivatalos oka a környék szén- és olajpala vagyona volt. A várost 1953-ban az orosz Cservonograd, illetve ukrán Cservonohrad névre nevezték át.

Gazdaság és oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város gazdaságának alapját a Lvivi–Volinyi szénmezőre épült szénbányák, valamint a hozzájuk kapcsolódó üzemek képezik. A bányák kiépítése 1952-ben kezdődött. Az első bánya 1957 decemberében kezdett termelni. 1979-ben széndúsító üzemet építettek.

A városban vasúti betonépítményeket gyártó üzem, fafeldolgozó kombinát, tejüzem és textilüzem is működik.

Cservonohradban található a lvivi Ivan Franko Egyetem egyik kihelyezett tagozata. A városban 11 középiskola és gimnázium működik.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]