Gneisz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gneiss.jpg
GneissBoulderOsmussaar.jpg

A gneisz metamorf kőzet, amely közepes vagy nagyfokú metamorfózison ment keresztül. Általában regionális metamorfózishoz kötődik, az epi- vagy mezometamorf zónában. A gneiszfélék gránitos (savanyú) magmából létrejövő magmás kőzetekből képződnek. A metamorfózis során elszenvedett változások miatt a kiinduló anyag sokszor nem határozható meg egyértelműen, a gránitos magma lehet intruzív vagy migmatitos eredetű is. A migmatitos gránittest lehet eleve magmás eredetű (ekkor ortogneisz), de lehet üledékes is (paragneisz).

Gneiszes szerkezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kézipéldány méretben előforduló foliáció-típus, amit deformáció és átkristályosodás hoz létre.

Jellegzetességei:

  1. szabálytalan- vagy gyengén meghatározható rétegesség-sávosság,
  2. ásványszemcsék szem alakú vagy lencsés aggregátumai,
  3. a nem izometrikus ásványszemcsék csak gyengén kifejlődött palásságot határoznak meg.

Az elnevezés használható olyan kőzetek esetén is, amelyeknél inkább a lineációs szerkezet uralkodik a gneiszes szerkezettel szemben, ilyen esetben a „lineációs gneisz” elnevezést használjuk.

Ásványos összetétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gneisz elnevezést csaknem mindig olyan kőzetekre alkalmazzák, amelyekben sok földpát és kvarc van. Leggyakoribb ásványos összetétele: földpát, kvarc, csillám. Kivételesen olyan esetben is használható, amikor más összetevőkből áll: például földpát- és kvarcmentes kordierit-antofillit gneisz.

Magyarországon a kristályos alaphegységi kőzetek leggyakoribb alkotója. A Soproni-hegységben felszínközeli (soproni gneisz formáció), sőt kibúvásos lelőhelyei is vannak, de mélyfúrásból az Alföldön is ismert. A Kárpátokban is gyakori. A magyarországi alaphegységi gneisz általános álláspont szerint orto eredetű, a herciniai orogénhez kapcsolódó gránitos vulkanizmus során került felszínközelbe, majd a kréta során alakult át a mezometamorf zónában. Felmerült ugyan a migmatitos eredet elmélete is, de a gneisz és a soproni csillámpala formáció határán a csillámpalában intrúziókra utaló kiékelődések vannak, ami visszaolvadó kőzetanyag esetén nem jöhetne szóba.

Példák különböző gneisz típusokra: gránát-biotit gneisz, gránát-hornblende gneisz, gránitos gneisz, ortogneisz, migmatitos gneisz, mafikus gneisz, sávos gneisz, szemes gneisz, rudas gneisz stb.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kovács József – Ravasz Csaba. Földtan II – Ásványok és kőzetek alapfogalmai. Műszaki Kiadó (1981). ISBN 963-10-4249-9 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gneisz témájú médiaállományokat.