Ukrajna domborzata

Ukrajna domborzatát elsősorban földrajzi fekvése határozza meg a Kelet-európai-síkság déli részén, az Ukrán-Kárpátok (Északkeleti-Kárpátok) középmagas hegyvonulatai és a Krími-hegység. A sík, kisebb kiemelkedésekkel tarkított vidék Ukrajna területének 95%-t foglalja el (70% alföld, 25% hátság). Az ország sík vidékének átlagos magassága – 175 méter. Az abszolút magasságok ritkán emelkednek 300–400 méter fölé, a tengerek partjai mentén pedig néhány tíz métert ér el. A hegyvidéki területek kiemelkedéseinek abszolút magassága az Ukrán-Kárpátokban eléri az 1800–2000 métert (legmagasabb pontja a Hoverla – 2061 m – Ukrajna legmagasabb hegye), a Krími-hegységben az 1500 métert (legmagasabb pontja a Roman-Kos – 1545 m).

Ukrajna domborzati térképe

Alföldek

Az ország területének 70%-át foglalják el az alföldek:

• Polisszjai-alföld – átlagos magassága 200 m körüli
• Dnyepermelléki-alföld – átlagos magassága északról–délre haladva csökken, 170-90 m
• Poltavai-alföld – a Dnyepermelléki-alföld része
• Fekete-tengermelléki-alföld – magassága 150-200 m közötti
• Észak-krími-alföld – magassága nem haladja meg a 40 m-t
• Kárpátaljai-alföld – magassága 105-120 m, több részre oszlik: Csapi-munkácsi-síkság, Szlatinai-síkság

Hátságok

Ukrajna területének 25%-át foglalják el a hátságok.

• Volhíniai-hátság – magassága 220-250 m
• Podóliai-hátság – magassága 280-320 m közötti. Több részre oszlik: Kremeneci-hegyek, Holohori, Voronyáki, Opillja, Roztoccsa, Tovtri
• Hotini-hátság – magassága 350-400m, legmagasabb pontja Berda-hegy 515m
• Szlovecsanszk-Ovrucsi-hátság – a Polisszjai-alföld területén található, legmagasabb pontja 316 m
• Dnyepermelléki-hátság – magassága 320-150 m között változik
• Donyeci-hátság – közepes magassága 175-300 m
• Azovmelléki-hátság – több úgynevezett mohila is található itt
• Közép-orosz-hátság – nyúlványai találhatóak az ország délkeleti-keleti határai mentén.

Hegységek

Ukrajna területének 5%-át foglalják el a hegységek. Az országban két hegységrendszer található: az Ukrán Kárpátok nyugaton és a Krími-hegység délen.

• Ukrán-Kárpátok – az ország legnagyobb hegysége, amely a Kárpátok-hegységrendszer részét képezi (Északkeleti-Kárpátok) Több hegyvonulatból áll: Keleti-Beszkidek, Gorgánok, Elő-Kárpátok, Pokutya-Bukovinai-Kárpátok, Vizválasztói-Verhovinai-vonulat, Poloninai-vonulat, Csornahora (Hoverla, 2061 m, Brebeneszkul, 2035 m, Pip-Iván, 2026 m, Pietrosz, 2022 m), Rahói-hegyek, Vulkanikus-vonulat.Több fontos hágó is található itt: Uzsoki-hágó, Vereckei-hágó, Tatár-hágó.
• Krími-hegység – a Krím-félsziget déli részén helyezkedik el, három hegyvonulatból áll: Fő-vonulat (Roman Kos, 1545 m, Aj-Petri, 1234 m), Belső-vonulat, Külső-vonulat.

Forrás

• Географічна енціклопедія України. Том 1–3. УРЕ, Київ, 1989.
• Maszljak P. O., Siscsenko P. H. (2000): Ukrajna földrajza. Kísérleti tankönyv a középiskolák 8–9. osztálya számára. Szvit, Lviv.
• Zasztavnij F. D. (2004): Ukrajna természeti földrajza. Tankönyv a 8. osztály számára. „Szvit”, Lviv.