Hoverla
| Hoverla | |
 |
|
| A Hoverla | |
|
|
|
| Magasság | 2061 m |
| Hely |  Ukrajna, Ivano-frankivszki terület és Kárpátalja határa |
| Hegység | Máramarosi-havasok, Kárpátok |
| Relatív magasság | 1300 m |
| Elhelyezkedése | |
 Hoverla
Pozíció Ukrajna térképén
|
|
| é. sz. 48° 10′, k. h. 24° 34′ | |
A Hoverla (írással: Говерла, régi magyar nevén Hóvár) hegycsúcs Kárpátalja és az Ivano-frankivszki terület határán, a Máramarosi-havasokban. Az Északkeleti-Kárpátok és egyúttal Ukrajna legmagasabb csúcsa. Magassága 2061 méter. 1939. március 15. és 1940. augusztus 30. között Magyarország legmagasabb pontja.
Mai kúpos formája a pleisztocén korszakot követő olvadás során alakult ki. Szubalpesi klímája van a rá jellemző növényzettel. A hegy lábát fenyőerdő borítja, fölötte törpefenyő és boróka nő. A legfelső kúpos részét havasi fő borítja, amelyet helyenként a kőomlások csíkjai tagolnak. A hegycsúcsot még a nyár elején is hó borítja, amely július végére olvad el teljesen, és szeptember-október környékén már ismét előfordulhat hóesés. A Hoverla lábánál ered a Prut folyó.
A 19. század végétől kedvelt galíciai kirándulóhely. Az első kijelölt turistautat 1880-ban nyitották meg. A hegycsúcs Kőrösmezőről és Vorohtáról érhető el legkönnyebben. A legkedveltebb útvonal Vorohta felől közelíthető meg, gépkocsival közvetlenül a hegy lábáig lehet eljutni. A jelzett turistaösvényeken 2-3 órás gyaloglás után, körülbelül 700 méteres szintkülönbséget leküzdve lehet feljutni a csúcsra, ahol több emlékoszlop, kereszt és emléktábla található.
A Hoverla az utóbbi években az ukrán politika egyik szimbolikus elemévé vált. A nemzeti és hazafias politikai erők kedvelt célpontja, akik számára a Hoverla a nemzeti függetlenség egyik jelképe. Többször volt helyszíne politikai tömegrendezvényeknek. Évek óta nyáron népes kísérete társaságában felmegy a csúcsra az egyébként szenvedélyes hegymászó Viktor Juscsenko.
