Gorgánok
|
A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei világörökségi helyszín része |
| Gorgánok | |
 | |
| A Szivula | |
| Besorolás | kistáj[1] |
| Nagytáj | Északkeleti-Kárpátok[1] |
| Középtáj | Gorgánok vidéke[1] |
| Ország | Ukrajna |
| Hegység | |
| Legmagasabb pont | Szivula (1836 m) |
| Hosszúság | 80 km |
| Szélesség | 40 km |
| Elhelyezkedése | |
 Gorgánok
Pozíció a Kárpátok térképén
| |
 é. sz. 48° 30′, k. h. 24° 00′48.5, 2448.500000°N 24.000000°EKoordináták: é. sz. 48° 30′, k. h. 24° 00′48.5, 2448.500000°N 24.000000°E | |
Gorgánok
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 | |
| Térkép | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gorgánok témájú médiaállományokat. | |
A Gorgánok (ukránul: Ґорґани) hegység a Kárpátokban. Az Északkeleti-Kárpátok külső flisvonulatának része;[2] a Mizunka(wd) és Prut folyók völgyei között húzódik, mintegy 75 km hosszan, a Viskivi-hágó(wd) és a Tatár-hágó között. Ukrajnában, Kárpátalja és az Ivano-frankivszki terület határán található. Legmagasabb pontja a Szivula (1836 m).[3][4][5]
Tájbeosztás[szerkesztés]
- A Kárpát–Pannon-térség természeti tájbeosztása szerint az Északkeleti-Kárpátok nagytáj, azon belül a Gorgánok vidéke középtáj részét képező kistáj. (Ebben a felosztásban a Belső-Gorgánok Máramarosi-Verhovina néven külön kistájnak minősülnek.)[1]
- Az Ukrajnában használt felosztás szerint az Ukrán-Kárpátokhoz (a Kárpátok Ukrajna területére eső részéhez), azon belül a Külső-Kárpátok és (a Belső-Gorgánok) a Verhovinai-vízválasztó-Kárpátok(wd) szerkezeti egységekhez tartozik.[3]
- Az Északkeleti-Kárpátokon belül a külső vonulathoz sorolható. Más felosztás szerint a Külső-Keleti-Kárpátok(wd) része.
- Lehatárolástól függően az Erdős-Kárpátoknak is a része.
Domborzat[szerkesztés]
Legmagasabb pontjai a Szivula (más néven Szivulja vagy Nagy-Szivula, 1836 m), a Kis-Szivula (1818 m), az Ihrovec(wd) (1804 m) és a Grofa(wd) (1748 m); jellemző magassága 1400–1800 m.[3][4][2] Völgyei az északkeleti, Galíciai oldalon hosszan ereszkednek a Kelet-európai-síkságra. Jellemzőek a helyben gregotának nevezett kőomlások; a gregotákkal borított területeket nevezik gorgánoknak, amiről a hegység a nevét kapta.[3]
- Szivula-gerinc(wd): Kis-Szivula (1818 m) – Szivula (1836 m) – Lopusna (1694 m) – Borevka (1596 m)
- Taupisz-gerinc(wd): Taupisz (1450 m) és más csúcsok (1455 m, 1464 m, 1499 m)
- Ihrovec-gerinc(wd): Rih (1646 m), Ihrovec(wd) (1804 m), Viszoka(wd) (1803 m)
- Dovbusanka-gerinc(wd): Dovbusanka(wd) (1754 m)
- Szinyak-gerinc(wd): Szinyak(wd) (1665 m), Kis-Gorgán(wd) (1592 m)
- Arsicja-gerinc(wd): Gorgan Ilemszkij(wd) (1587 m)
- Grofa(wd) (1748 m)
- Homjak(wd) (1542 m)[4][5]
Vízrajz[szerkesztés]
Az északnyugat–délkelet irányban húzódó hegységet a Szvicsa, Limnicja(wd), Szolotvini-Bisztricja(wd), Nadvirnai-Bisztricja(wd) és Prut folyók délnyugat–északkeleti irányú völgyei tagolják. Folyóin zúgók, vízesések fordulnak elő. Jellemzőek a kis tavak.[4]
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]
Mintegy 1450 méteres tengerszint feletti magasságig a bükkösök és lucfenyvesek jellemzők. Ennél magasabban törpefenyvesek, kőgörgetegek és helyenként rétek terülnek el.[4]
A hegység egy 5344 hektáros, az Ivano-frankivszki terület Nadvirnai járásában(wd) fekvő területe 1996 óta élvez védettséget Gorgánok rezervátum(wd) néven. Ez a hegység magashegységi részén terül el; értékes erdőségein belül gyakoriak a lucfenyős–borókafenyős erdőtársulások, melyekben helyenként cédrusfenyő is előfordul. Az erdők a meredek hegyoldalakon védik a talajt az eróziótól, és segítik a nedvesség felhalmozódását a talajban.[3] A terület 2017 óta A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei világörökségi helyszín része.[6]
Turizmus[szerkesztés]
A Gorgánokban található Bukovel, Kelet-Európa legnagyobb síterepe.[7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d szerk.: Dr. Karátson Dávid: A Kárpát–Pannon-térség tájtagolódása (Hajdú-Moharos József–Hevesi Attila), Magyarország földje, Pannon Enciklopédia. Budapest: KERTEK 2000 Könyvkiadó / Arcanum Adatbázis. ISBN 963-85792-3-4 [1997] (1999)
- ↑ a b „Gorgánok – Máramaros és Galícia határán”. Hazajáró. 192. epizód. (magyar nyelven) Hozzáférés: 2021. április 15.
- ↑ a b c d e Izsák Tibor. Ukrajna természeti földrajza, Rákóczi-füzetek XXVII. (magyar nyelven). Ungvár: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. ISBN 978-966-7966-56-0 (2007). Hozzáférés ideje: 2021. április 5.
- ↑ a b c d e ҐОРҐАНИ. karpaty.com.ua / Географічна енциклопедія України. Назар Барабаш, 2021. (Hozzáférés: 2021. április 18.)
- ↑ a b Горганы. Турист Клуб, 2013. január 5. [2018. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 18.)
- ↑ Ancient and Primeval Beech Forests of the Carpathians and Other Regions of Europe (angol nyelven). UNESCO Világörökség, 2021. (Hozzáférés: 2021. április 11.)
- ↑ Bukovel (magyar nyelven). Síelők.hu, 2017. [2017. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 27.)
További információk[szerkesztés]
- Gorgánok – Máramaros és Galícia határán. 192. rész, Hazajáró (magyar)
- Gorgánok 2. – A Tarac forrásvidékén. 223. rész, Hazajáró (magyar)
