Fehér-Kárpátok
| Fehér-Kárpátok | |
 | |
| A Nagy-Javorina és a Jenenec csúcsok Stráníból nézve | |
| Hely |  Szlovákia,  Csehország |
| Hegység | Északnyugati-Kárpátok |
| Legmagasabb pont | Nagy-Javorina, 970 m |
| Elhelyezkedése | |
 Fehér-Kárpátok
Pozíció a Kárpátok térképén
| |
 é. sz. 48° 51′ 27″, k. h. 17° 40′ 29″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 27″, k. h. 17° 40′ 29″ | |
 | |
| Térkép | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér-Kárpátok témájú médiaállományokat. | |
A Fehér-Kárpátok (szlovákul: Biele Karpaty; csehül: Bílé Karpaty) az Északnyugati-Kárpátok tagja. A hegység 800-1000 méter magas, délnyugat-északkelet irányú vonulatai a Vág és a Morva folyók vízválasztóját alkotják[1], így évszázadok óta országhatárt képeznek Magyarország és Morvaország, illetve napjainkban Szlovákia és Csehország között. Legmagasabb pontja a 970 méter magasságú Nagy-Javorina csúcsa.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
A Fehér-Kárpátok az Északnyugati-Kárpátok nyugati területén, Szlovákia és Csehország határán fekszik. Déli szomszédja a Kis-Kárpátok, keleten a Vág, nyugaton a Morva völgye határolja. Északi szomszédja a Vizovicei-hegység és a Javornik, melytől az 528 méter magasságban található Fehérhalmi-hágó választja el.[2]
Földrajza[szerkesztés]
A Fehér-Kárpátok a Kárpátok flisövezetének belső vonulatához tartozik. A mélytengeri gyűrt üledékekből álló flisövezet kőzeteit itt főként a homokkő, a márga és különböző palák alkotják.[1] A hegységben megtalálható a mészkőszirtek öve is, ezek a távolról is feltűnő, világos színű sziklák adták a hegység nevét. A mészkőszirtek főleg a Fehér-Kárpátok középső és északi részén gyakoriak. Jól megfigyelhetőek itt az élükre állított kőzetrétegek, melyek a környező, puhább üledékeknél ellenállóbbak, így azok lepusztulásával ma föléjük magasodnak. Ezeken a nehezen megközelíthető sziklákon számos várat építettek a középkorban (pl. Oroszlánkő, Lednic).[1]
Legmagasabb csúcsai[szerkesztés]
- Nagy Javorina 970 m
- Chmeľová, 925 m
- Jelenec, 925 m
- Nagy Lopenik 911 m
- Kobylinec, 911 m
Közlekedés[szerkesztés]
A hegységet vonulatainak irányára merőleges, tehát északnyugat-délkelet irányú völgyek tagolják, melyekben fontos közlekedési útvonalak haladnak. Ilyen a Vágújhelyt Stráníval, a Trencsént Magyarbróddal és a Vlára-szoroson áthaladó, Máriatölgyest Brumov-Bylnicével összekötő főútvonal.[2]
Természetvédelem[szerkesztés]
A hegység mindkét oldalán védett területek helyezkednek el. A szlovákiai rész 1979 óta a Fehér-Kárpátok Tájvédelmi Terület része, mely 435 km2-es kiterjedésével szinte az egész hegységet lefedi. A Nagy-Javorina környékén a védelem a természetes növényzet megőrzésére, a mészkőszirtek közelében pedig maguk a szirtek és különleges élőviláguk megóvására irányul. Az igazgatóság központja Nemsón található. A csehországi rész 1980 óta védett, 1996 óta az UNESCO bioszféra-rezervátummá nyilvánította területét.[3]
Várak a hegységben[szerkesztés]
- Oroszlánkő vára
- Lednic vára
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Eurföldr: Nemerkényi–Móga: Gábris Gyula – Horváth Erzsébet – Horváth Gergely – Kéri András – Móga János – Nagy Balázs – Nemerkényi Antal – Pavlics Károlyné – Simon Dénes, Telbisz Tamás: Európa regionális földrajza - természetföldrajz. regi.tankonyvtar.hu. ELTE Eötvös Kiadó (2014) (Hozzáférés: 2021. február 28.) arch
- Térkép
- Tájvédelmi Terület
