Kárpátaljai-alföld
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Kárpátaljai-alföld | |
 | |
| Pozíció Kárpátalja térképen | |
 | |
| Nagytáj | Alföld |
| Fontosabb települések | Ungvár, Munkács, Beregszász és Nagyszőlős |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 2000 km² |
| Legalacsonyabb pont | Oroszgejőc, 101 m |
| Folyóvizek | Latorca és Borzsa |
A Kárpátaljai-alföld az Alföld északkeleti része, amely a Kárpátok hegyvidékétől délnyugatra terül el. Geopolitikai fogalom, mivel határait részben az országhatárok képezik. A terület a Felső-Tisza-vidékhez tartozik, azon belül pedig a Szatmár–Beregi-síkság részét alkotja.
Fekvése[szerkesztés]
Északnyugati határa nagyjából az ukrán-szlovák határ mentén, déli határa az ukrán-román határon, délnyugati határa pedig az ukrán-magyar határ mentén húzódik. A Kárpátaljai-alföld természetes határa a Vihorlát–Gutini vulkanikus hegyvonulat és a Alföld északkeleti része. Északnyugatról délkelet felé húzódik. Hossza 80–90 km, szélessége 22–35 km. A Kárpátaljai-alföld geológiai szempontból egybeesik a Kárpátaljai-süllyedékkel, amely gyűrődésekbe tömörült neogén kori üledékekből képződött.
Földrajzilag három fő részre oszlik:
- Ungi-síkság,
- Beregi-síkság (részben Magyarországon), és az
- Ugocsai-síkság.
A Tisza-menti területet Tiszahátnak is nevezik (Ungi-, Beregi- és Ugocsai-Tiszahát). A Huszti-kapun túl, keletre a Máramarosi-medence egy része is Kárpátaljához tartozik, így geopolitikailag még ezt a vidéket is a Kárpátaljai-alföldhöz sorolják. Ugyanakkor a Beregi-síkság Magyarországhoz tartozó kisebb részét politikai szempontból nem sorolják a Kárpátaljai-alföldhöz, bár azzal szerves földrajzi egységet alkot.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
