Murcia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Murcia
Murcia székesegyház.jpg
A murciai székesegyház
Murcia címere
Murcia címere
Murcia zászlaja
Murcia zászlaja
Közigazgatás
Ország  Spanyolország
Autonóm közösség Murcia tartomány
Tartomány Murcia
Alapítás éve 825831
Polgármester Miguel Ángel Cámara Botía (PP)
Irányítószám 30001-30012
Körzethívószám 968
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 438 246 fő (2013)
Népsűrűség 479,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 881,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Murcia (Spanyolország)
Murcia
Murcia
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 37° 59′, ny. h. 1° 08′Koordináták: é. sz. 37° 59′, ny. h. 1° 08′
Murcia weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Murcia témájú médiaállományokat.
Az éltető édesvíz

Murcia fontos közlekedési csomópont, egyetemi város, püspöki székhely és idegenforgalmi központ Spanyolországban. Murcia tartomány székhelye is. Másfélszer annyi paprikát exportál, mint Magyarország[forrás?]. Lakossága dinamikusan gyarapszik: 1981-ben még csak 288 631 fő volt, 2010-ben pedig már 441 345.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Murcia az Ibériai-félszigeten található, a Segura folyó partján, Madridtól, az ország fővárosától 350 km-re délkeletre, Cartagenától 45 km-re északnyugatra helyezkedik el. Közép-mediterrán klímával, évi 3000 órányi napsütéssel és mintegy 18 °C éves átlaghőmérséklettel rendelkezik.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost 831-ben a Segura folyó völgyében mórok alapították, majd egy 95 tornyos fallal vették körül, amelynek a maradványai ma is láthatók. Mór főváros volt, majd 1266-ban X. Alfonz hódította el a móroktól. A város legnagyobb mértékű fejlődése a 16. – 18. század között következett be. Ennek a korszaknak az emléke a barokk stílusban épült számos templom. A térség leghíresebb művészének, Francisco Salzillonak a keze munkáját dicsérik. A legfontosabb vallási épület a Katedrális, melyet 500 évvel ezelőtt építettek. A 19. század jegyeit hordozza magán a murciai városháza, a Romea Színház és a casino.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régebben . Ma . Rendelkezik: rel,

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

a jellemzően mezőgazdasági piac, selyem-, és textilgyártás. Malomiparán kívül a helyiek konzerv-, bőráru- és gyógyszergyártással foglalkoznak.

Látnivalói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Katedrális (Catedral de Santa María): Az épület különböző részei eltérő építészeti stílusokat képviselnek (gótikus kapu, reneszánsz és barokk kápolna). A székesegyházban őrzik egy ezüstládikóban X. Alfonz kasztíliai király szívét.
  • Történelmi negyed, arab épületekkel.
  • Fuente Sante búcsújáróhely,
  • Múzeumok: Salzillo-múzeum, Vízimalom Múzeum, Szépművészeti Múzeum.

Ismétlődő rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tavaszi fesztivál,
  • La Fuesanta-i Miasszonyunk ünnepe (szeptemberben)

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkori Murcia

19. század

A modern Murcia

Közlekedés

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cambridge enciklopédia. Szerk. David Crystal. A magyar kiadást szerk. Szelle Béla. Ford. Acsády Judit et al. Budapest: Maecenas. 1992. ISBN 963-7425-65-9

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Murcia témájú médiaállományokat.