Gran Canaria

Gran Canaria

Gran Canaria műholdképen
Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Legnagyobb település	Las Palmas de Gran Canaria
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen +/-
Népsűrűség	531 fő/km²
Las Palmas de Gran Canaria népessége	383 308 fő (2010) +/-
Földrajzi adatok
Fekvése	Atlanti-óceán
Szigetcsoport	Kanári-szigetek
Szigetek száma	7
Terület	1532 km²
Legmagasabb pont	1949 m
Időzóna	UTC±0
Elhelyezkedése

é. sz. 27° 57′ 31″, ny. h. 15° 35′ 33″27.9586111111, -15.5925
Gran Canaria weboldala

A Gran Canaria (spanyolul a.m. „Nagy Kanári[-sziget]”) a Kanári-szigetek névadó tagja. A csaknem kör alakú sziget 1532 km²-en terül el az Atlanti-óceánban; közepén az 1950 méteres Pico de las Nieves vulkán magasodik a Tejeda-hegység legmagasabb tagjaként.

Természeti viszonyok [szerkesztés]

A hegység hágói, völgyei és sziklái vadregényes tájakon választják ketté Gran Canaria déli és északi részét. Az éghajlat kettőssége, eltérő flórája és faunája miatt a szigetet kis kontinensnek is nevezik.

Ez az elválás nem csupán égtáj szerint értendő: amíg a sziget északi részén csapadékos éghajlatot találunk buja növényzettel és banánültetvényekkel, közepe kopár "holdbéli táj", déli partja pedig száraz, szinte sivatagos. Így aztán északon fejlett a mezőgazdasági élet: a vulkánok lankáin nem ritkák a szőlő-, banán- vagy dohányültetvények. Itt vannak a fontosabb városok; többek között Las Palmas, a sziget legnagyobb városa, a Keleti Kanári-szigetek fővárosa.

Történelem [szerkesztés]

A Gran Canaria nevet a rómaiak adták a szigetnek, és az rajta maradt annak ellenére, hogy római valószínűleg sosem tette rá a lábát. Ez valószínűleg a kutya latin nevéből (Canis) származik, mert II. Juba Észak-afrikai uralkodó beszámolója alapján a névadó idősebb Plinius úgy gondolta, hogy a szigeteken sok kutya él.

A spanyol hódítók több sikertelen kísérlet után 1478-ban, Juan Rejón vezetésével vetették meg lábukat a szigeten. Bár több győzelmet is aratott, sőt, Doramas, a Telde királyság guanartaméja (főnöke) ellentámadását is leverte, Rejónt mégis elmozdították pozíciójából, és a király Pedro de Verára bízta a hadjárat vezetését. Ő a következő öt évre szüneteltette a hadjáratot, és a meggyőzés eszközével próbált diadalt aratni. 1483-ban a sziget guancs főnöke, Tenisor Semidan áttért a keresztény hitre, és ezután meggyőzte honfitársait, hogy adják meg magukat. A sziget Spanyolország új gyarmataként hamarosan a mindenfelől idesereglő kalandor csőcselék prédájává vált.

Központi hegyvidék [szerkesztés]

Gran Canaria központi hegyei
Fenyők borítják Gran Canaria központi hegyeinek egy részét
Kanári fenyők(Pinus canariensis) Gran Canaria hegyeiben
Kopár hegyvidék Gran Canaria déli részén
Központi hegyek, Pargana
Agave kopár hegyek között, Gran Canaria
Víztározó ,Emb. de Cueva de las Ninas,Gran Canaria

Gazdaság [szerkesztés]

A spanyol hódítás utáni időszakban a sziget gazdasága a cukorexport, valamint Spanyolország és az amerikai gyarmatok kereskedelmének köszönhetően virágzott. Amikor azonban a Kanári-szigetek cukra iránti kereskedelem megcsappant, és beköszöntött a borászat aranykora, a sziget háttérbe szorult legfőbb riválisa, a bortermelésben élenjáró Tenerife mögött. Korábbi gazdasági stabilitását csak a XIX. század végére sikerült helyreállítani, amikor fővárosát, Las Palmast a gyarmati brit hajóforgalom ellátó bázisává építették ki.

Jelenleg a fő bevételt a sziget déli felén összpontosuló turizmus adja.A szörfözők Las Palmas és Maspalomas közelében, a széllovasok a délkeleti parton találnak megfelelő partszakaszokat.

Tengerpartok [szerkesztés]

Sziklás öböl Pasito Blanco mellett, Gran Canaria déli részén
Szabad strand Pasito Blanco közelében
Homokos part Maspalomas mellett a sziget déli részén, Gran Canaria
Maspalomas homokdűnéi, Gran Canaria
Maspalomas homokdűnéi a sziget déli részén
Las Palmas strandjainak egyike
Sziklás tengerpart a sziget nyugati oldalán, San Nicolas, Gran Canaria
Tengerpart a sziget nyugati odalán, Montana Tablada
Tengerpart Gran canaria nyugati részén

Gran Canaria növényvilága [szerkesztés]

Kanári fenyő (Pinus canariensis) amely a központi hegyekben gyakran hegyoldalakat borít.
Kanári fenyőkből álló fenyves
Euphorbia canariensis gyakori a sziget száraz , kopár részein
Kopár hegyoldalak szukkulens vegetációval
A fásodó szárú sóvirág-féle (Limonium sventenii) mutatós virágokkal rendelkezik
Senecio kleinia és rokon fajai gyakori a kopár hegyoldalak szukkulens vegetációjában.
A cserjés Echium decaisnei gyakran előfordul.
Kaktuszfélékből (Opuntia és Senecio fajok)álló vegetáció a sziget déli részén. Háttérben lent Maspalomas tengerpartja.
Magányos Agave americana
A kanári datolyapálma (Phoenix canariensis)városi sorfaként és szabadon is előfordul.
Kanári sárkányfa(Dracaena draco) Las Palmasban.
Királypálmák (Roystonea regia)Porto Mogan mellett, csak öntözéssel és városi környezetben marad meg.
Tamariska bokrok borítják a Maspalomas melletti homokdűnék egy részét.