Ciprióta török nyelvjárás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A ciprióta török nyelvjárás a török nyelvnek Cipruson (annak északi felében, Észak-Cipruson) beszélt nyelvjárása.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Oszmán Birodalom Ciprus szigetét 1571-ben foglalta el. Az annexió után Anatóliából török telepesek érkezek a szigetre. A ciprióta török nyelvjárás a dél-anatóliai török nyelvjárásokkal mutat szoros hasonlóságokat, legfőképpen a Taurus vidékének dialektusával. A ciprusi görögök közül is többen felvették az iszlám vallást, ugyanakkor nyelvükben és szokásaikban is eltörökösödtek (máshol, ahol török uralom alatt egyes görögök mohamedánokká lettek, nem járt mindaz teljes asszimilációval).

A ciprióta török illetve ciprióta görög nyelvjárás egymásra kölcsönösen hatással volt, de érték hatások a ciprióta török nyelvjárást még a görög nyelv, majd az idők során az olasz és az angol nyelv részéről is.

Különbségek a török nyelvtől[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török nyelv és a ciprióta török nyelvjárás között találunk egyebek mellett hangtani eltéréseket:

  • Zöngétlen zárhangok változása, pl. t helyett d, vagy k helyett g: a török irodalmi kurt a ciprióta nyelvjárásban gurt (jelentése féreg)
  • Az archaikus török ŋ (nj) jelenléte: pl. soñ (vég), mely törökül son
  • Az első személyű többes szuffikszum módosulása: z-ből k lesz, mint a ciprióta isterik (szeretnék) esetében. Ez törökül isteriz.'

Mássalhangzók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mássalhangzós fonémák
  Labiális mássalhangzók Alveoláris mássalhangzók Palatális mássalhangzók Veláris mássalhangzók Uvuláris mássalhangzók Glottális
Zárhang p b     k ɡ q ɢ    
Affrikáta mássalhangzó                    
Réshang f v ʃ   x ɣ     h  
nazális mássalhangzó m n     ŋ        
Lengő mássalhangzó     r                
Oldalsó     l                
Approximált mássalhangzó       j            

Magánhangzók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

elülső középső hátsó
nem lekerekített lekerekített nem lekerekített lekerekített nem lekerekített lekerekített
magas i y (ü)   ɯ (ı) u
közép e () œ (ö)     o
alsó æ (e)   ɑ̟  

Nyelvtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ciprióta török nyelvjárás szórendjében az ige megelőzi a tárgyat, míg a török nyelvben ennek fordítottja történik. Pl. Mész iskolába? ciprióta nyelvjárásban Gideceñ okula? törökül Okula gidecek misin?

A ciprióta nyelvjárásban nincs a kérdést jelentő mi végződés. Pl. Édesanyád otthon van cipriótául Anneñ evdedir? törökül Annen evde mi?

A ciprióta nyelvjárás harmadik személyű genni visszaható névmásával is elüt az irodalmi török nyelvtől. A törökben kendisini alakot mondanak.

Beszélők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cipruson zajló 1974-es görög-török konfliktus során délen élő török ciprióták tömegével húzódtak a török fennhatósága alá került északra. Itt jött létre a csakis Ankara által elismert és támogatott Észak-Ciprus. A nemzetközi elismertség nélkül létező államalakulatnak mindössze 34%-a beszéli a helyi török nyelvjárást. Az utóbbi évtizedekben igen sok anatóliai török települt be Kis-Ázsiából a szigetre, ők képezik a lakosság zömét.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdoğan Saracoğlu (1992). Kıbrıs Ağzı: Sesbilgisi Özellikleri, Metin Derlemeleri, Sözlük. K.K.T.C. Millî Eğitim ve Kültür Bakanlığı. ISBN 975-17-1015-4
  • Yıltan Taşçı (1986). Kıbrıs Ağzı Dil Özellikleri. Lefkoşa: Akar Yayıncılık.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]