Mangó
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Mangifera indica |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
A mangó (Mangifera) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába, a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe, és a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába tartozó, édes ízű, egzotikus gyümölcs. Mai neve az indiai man-gay portugál formájától (manga) származik. A mangófa az indiaiak szent fája.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése, élőhelye [szerkesztés]
Őshazája India. Indiából a portugálok vitték Afrikába, majd a 18. században angol utazók beszámolóiból értesülhetett Európa is.
Megjelenése [szerkesztés]
A színe többnyire a vörös és sárga között változik, ovális formájú, lédús csemege. A mangó fán terem, mely akár 20 méter magasra is megnőhet és az ültetéstől számított 4-6 éven belül válik termőképessé. Egész évben fogyasztható.
Termesztése és betakarítása [szerkesztés]
A századfordulóig magról szaporították, ma már szemzéssel és oltással is.
Termései nyár végén, ősszel érnek.
Felhasználása [szerkesztés]
A gyümölcsöt konzerv, illetve nyers formában lehet megvásárolni. Legtöbbször gyümölcssalátába keverve fogyasztják, de kiválóan illik rák és hal ételekhez, valamint lekvár és aszalt gyümölcs is készül belőle. Virága sűrű, édes mézet ad, amely önmagában is fogyasztható. A fa világosbarna törzsét bútorkészítéshez használják fel.
Gyógyhatása [szerkesztés]
Kellemes íze mellett vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, enzime gyomorvédő hatású. Rosttartalma segíti az emésztést, jótékony hatással van a szervezetre. Vitaminok közül megtalálható A-, B1-, B2-, C- és E-vitamin, valamint bővelkedik foszforban, kalciumban és nátriumban. Az éretlen gyümölcs C-vitaminban, az érettebb A-vitaminban és béta-karotinban gazdag. Jótékony hatással van a szívre, csökkenti a vér koleszterinszintjét, valamint minimalizálja néhány rákos megbetegedés kockázatát. Mindezek ellenére allergént is tartalmaz.
A hinduk a levelek füstjével légcsőbántalmakat gyógyítottak. A pestis- és kolerajárványok idején az éretlen, megsütött, cukrozott termést fogyasztották, testüket ezzel kenegették.
Kultúra [szerkesztés]
A mangót egyes távol-keleti országokban a szerelem szimbólumának tartják, így nem meglepő, ha sok esküvőn lehet mangóval találkozni, mint a gyermekáldás megsegítőjével.
Források [szerkesztés]
- Venich István, V. Nagy Enikő: Nálunk is megterem (Mezőgazdasági Kiadó, 1983.) ISBN 963-232-411-0
Külső hivatkozások [szerkesztés]
 |
Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
