Lada

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Lada az orosz AvtoVAZ járműgyártó vállalat gépkocsimárkája. A szovjet időszakban ezt a márkanevet csak az exportra szánt járműveknél használták, ugyanazokat a modelleket a belső szovjet piacon Zsiguli márkanéven forgalmazták.

A szó eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar „láda” szóval való hasonlóság véletlen. A szó eredete nem tisztázott, mert a Lada szóról több jelentésre is asszociálhatunk, és ezeknek mind szerepe lehetett a névadásban:[1]

  • Lada a szláv mitológiában az ifjúság és a szépség istennője.
  • a lada régi orosz szó, kedvest jelent, később keresztnévvé is vált
  • a lagyja egy hajófajta – ez látható a Lada emblémáján is.


Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

VAZ 2103 és VAZ 2101

1966-ban állapodott meg a Fiat egy Szovjetunióban épülő autógyárról a szovjet autóipari miniszterrel. Az üzem 1970-ben indult be.

Az első VAZ 2101 és a kombi VAZ 2102 típusoknak az 1967-es év autója; a Fiat 124 volt az alapja, melyből az olasz mérnökök fejlesztették ki a 124R jelzésű, a Zsiguli alapjaként szolgáló típusváltozatot.

1972-ben jött ki új modell a VAZ 2103; azaz az ezerötszázas. Ekkor már 320 ezer autó készült el; a későbbi évekre pedig 660 ezer darab a tervezett mennyiség.

1973-ban az üzem területe eléri a 2 millió négyzetmétert és 70 ezer munkást foglalkoztat.

1975-ben készült el az első terepjáró, a Niva, de sorozatgyártásba csak 1977-ben kerül. Ez az első olyan Lada, amely nem az eredeti Fiat 124 karosszériára épül. Az 1975-ben elkészült 1600-as motor új fejlesztésű, háromajtós önhordó karosszériát mozgat állandó összkerékhajtás segítségével.

1976-ban készült a második ikerlámpás az egyhatos 2106. A későbbiekben többek között 1500-as motorral is szerelik, így megszületik 21061 kóddal az egyik legtovább gyártott és legnagyobb példányszámú típus.

1980-ban jött ki az első „kocka-Lada” a 2105.

1983-ben jött ki a szerelőszalagról a második kocka, a VAZ-2107

1984-ben jelent meg (először Szputnyik néven) az elsőkerék-hajtású 2108 vagy Samara. Ez már semmit sem örökölt a Fiat 124-től, a konstrukció a kortárs japán és nyugat-európai elsőkerékhajtású autókra hajaz.
1994-ben jelent meg az új Niva, a 2123-as.

1996-ben jelent meg az új típuscsalád a 2110-es. Műszakilag a Samara utódjának tekinthető, de formája új és a motorok is megújulnak.

2000-ben elkészült a Lada történetének első 16 szelepes motorja, illetve megjelent a 2111-es kombi illetve a 2112-es ferdehátú.

2004-ben indult a Kalina gyártása(VAZ-1118, kombi 1117, csapotthátú 1119).

2007-ben indult a Priora (VAZ-2170) gyártása.

2008-ban indult a Priora (VAZ-2172) 5 ajtós változat gyártása.

2009-ben indult a Priora (VAZ-2171) kombi változat gyártása.

2010-ben indult a Priora (VAZ-21728) Coupe változat gyártása.

2012-ben indult a Granta (VAZ-2190) Sedan változat gyártása.

Főbb műszaki jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

VAZ 2101
VAZ 2105

Hátsókerékhajtású (klasszik) Ladák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1970-ben megjelenő VAZ 2101 (Zsiguli), bár a Fiat 124-en alapult, mégsem egyezett meg vele teljesen. Az autó felépítése hasonló volt ugyan, de pár helyen fejlesztettek, néhol pedig egyszerűbb megoldásokat alkalmaztak. A motor például fejlettebb volt, mint az olasz változaté. A 73*71,5 mm-es furat-löket arány 76*66 mm-re változott, tehát a motor pörgősebb, rövidebb löketű lett. A Fiat nyomórudas vezérlését a Zsigulinál felülfekvő vezérműtengely váltotta. A vízszintes áramú Solex karburátor helyett egy 32 mm-es Weber porlasztó licence alapján készült szovjet DAAZ-t szereltek fel. A motor egyébként szintén Fiat-tervezésű volt, egy terepjáróba szerették volna beépíteni, de végül az olasz gyár soha nem használta. A 230 W-os egyenáramú dinamó helyére erősebb váltóáramú generátort szereltek, ami a feszültségszabályozó cseréjét is maga után vonta. Az önindító is erősebb lett, hogy nagy hidegben is beinduljon az autó. A fékrendszer egy- helyett kétkörös lett, így meghibásodás esetén is maradt egy használható fékkör. Hátul a tárcsafékeket dobfékek váltották, ezek azonban elég erősnek bizonyultak és nem voltak annyira érzékenyek a sárra, koszra. A bowdenes működtetésű tengelykapcsoló hidraulikus lett, a padlólemez is módosult és az egész autó magasabb lett, hogy rosszabb utakon is lehessen vele közlekedni. Látványos külső módosításként csak a lökhárítók cseréjét és a 125-ösről átvett süllyesztett kilincseket említhetjük (furcsamód az eredeti 124-es kilincsei a Fiat 125-ön alapuló Polski Fiat 125p első szériáin jelentek meg). A gyár nagyszerűen használta az építőszekrény-elvet a típuscsalád kiépítésénél: kétféle löketű főtengely (66 mm, 80 mm) és kétféle furatú hengerblokk (76 mm, 79 mm) felhasználásával négyféle, 1200, 1300, 1500 és 1600 köbcentiméteres blokkot tudtak építeni. Az ezekhez tartozó karosszériák is csereszabatos elemekből álltak, így a motorokat szabadon be tudták építeni bármelyik kasztniba (ennek főképp a kombiknál volt jelentősége, mert azokból csak kétféle karosszéria létezett). A főbb megoldások a hátsókerekes Zsigulik/Ladák gyártása során végig megmaradtak, lényeges újítás csak a 2103-ason bevezetett vákuumos fékszervó, előgyújtás-szabályzó és önbeálló hátsó fék, a kockák (2105-2104-2107) új karosszériája (csak az ablakvonal alatt) és halogén fényszórói, valamint új, mikrokapcsolós takarékrendszerrel szerelt "Ózon" karburátora és a 2105 korszerűsített, fogasszíjas vezérlésű motorblokkja volt. Ez utóbbi egyébként több helyen is módosult a régiekhez képest: a dugattyútetőbe bemarásokat, "zsebeket" készítettek, hogy akkor se érjenek bele a szelepek, ha elszakad a vezérműszíj és nyitva maradnak. Az olajszivattyú és az olajszűrő helye megváltozott, de a kenés nem lett kielégítő, a szelepfedél pedig öntött alumíniumból készült, de a régi préselt lemezzel ellentétben hajlamos volt a repedésre. Ez a motorváltozat nem volt túlzottan sikeres, így a Nyugaton Lada Nova néven forgalmazott 2105-ösökbe a fogasszíjas 1300-as blokk helyett inkább a régi vezérműláncos 1200-ast szerelték. A 2104-et 2010 óta szerelik az IzsAvtónál.[2]

Lada Niva[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lada Niva

1977-ben jelent meg a Lada Niva. Ez a terepjáró újdonságnak számított nem csak a Szovjetunióban, a világon is, mivel azelőtt nem gyártottak sorozatban önhordó karosszériával terepjárót. A karosszéria szakított a 124-es Fiat örökségével, a motor és a hajtáslánc egyes elemei viszont a korábbi típusokkal mutattak rokonságot. Állandó összkerékhajtással, zárható központi differenciálművel, illetve átalakított fékrendszerrel készült. A konstrukció nagyon sikeres és népszerű lett, többszöri átdolgozás után jelenleg is gyártják Lada 4x4 néven. Nemzetközi versenyeken is szép eredményeket értek el vele.

Motorját a Lada 2106-ostól örökölte. Az 1600 (79mm x 80mm) cm³-es változaton kívül készült 1500 (76mm x 80 mm) és 1300 (79mm x 66mm) cm³-es is. Később 1993-ban modernizálták a típust ekkor a beltéren és a karosszérián is változtattak egy kicsit (az utóbbinak főleg a hátulján), azonban a legnagyobb változás a motortérben volt: a motor térfogata 1700 (82mm x 80mm) cm³-re nőtt és elektronikus befecskendezőt kapott - kezdetben központit, később hengerenkéntit. (Ekkor egyébként a 2104, 2105, 2106, 21061 és 2107-es modell is megkapta a hengerenkénti befecskendező rendszert.) 1994-ben mutatták be először a Lada 2123-as Nivát. Ez a Niva család modernizációja volt. Ezt a projektet a General Motors pénzelte (-li).

Ebben az autóban jelent meg a 2000 cm³-es (86mm x 84mm) Lada motor, de szerelték az 1700 és az 1800 cm³-es benzinesen kívül 1800 cm³-es Opel ECOTEC motorral is, Dieselből pedig az 1800 cm³-es Lada turbót kapta meg.

1995-ben megjelent az 5 ajtós, 2131 gyári kódú változat, melyben már 1800 (82mm x 84mm) cm³-s motor is volt. Az autók kaphatók voltak Diesel-motorral is 1452 (76mm x 80mm), 1524 (76mm x 84mm), 1774 (82mm x 84mm) cm³-es Lada (szivó és turbó verzióban is) és Peugeot 1905 (83mm x 88mm) cm³-es motorral is. (melyből szintén volt szívó és turbó verzió is)

Wankel-motoros kísérleti modellek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1980-ban mutatták be az első Wankel-motorral szerelt 2101-es Ladát. Típusjele 21018-as lett. A motorja egy egy tárcsás 654 cm3-es wankel motor ami 70 lóerőt és 95 Nm-t teljesített.

A motor rövid élettartama miatt nem sok készült belőle. De a fejlesztés nem állt le.

1982-ben megjelent a továbbfejlesztett változat, a már 2 tárcsás motor 1308 cm3-es volt, teljesítménye 120 Le és 160 Nm. Először a 21019-es kódjelű autóba szerelték be. A gyorsulása 10s volt és 180 km/h-ás végsebességet ért el. Ezeket az autókat főleg rendőrségi használatra szánták.

A 2 tárcsás motorok újabb, 2. generációja már a kocka Ladákba (Vaz 21059, Vaz 21079) került. Ezekben az autókban már 140 lóerőt és 186 Nm-t teljesített és az élettartam is jelentősen nőtt az egytárcsás 20ezer km-e helyett már 120-150ezer km. Később a Samarák is megkapták az immáron már 3. generációs 2 tárcsás 1308 cm3-es motort. (Vaz 2108-91, Vaz 2109-91, Vaz 21099-91) A motorok ugyanazt a teljesítményt nyújtották mint a kocka ladákban csak a fogyasztásukat sikerült mérsékelni. (90 km/h: 7liter/100 km és 120 km/h: 10liter/100 km) A nyugati piacra szállított modelleknél elektromos befecskendezővel szerelt modelleket is szállítottak kis mennyiségben. Ezek már 180 Lóerőt teljesítettek, és 200 km/h fölé segítették az autót.

Samara és az elsőkerékhajtású típuscsalád[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lada Samara

1984-ben jelent meg a Samara (belső piacon Szputnyik). Ez már merőben új (szovjet) konstrukció volt. Össze sem lehet hasonlítani a korábbi modellekkel. A Samarákat már egy teljesen új fejlesztésű 8 szelepes OHC motorral szerelték fel mely elöl keresztben helyeztek el és az első kerekeket hajtotta. Elöl McPherson, míg hátul csatolt lengőkaros felfüggesztést alkalmaztak. Az autóról nem mondható el, hogy a hátsókerekesekhez hasonlóan egyetlen típus másolata lenne: a forma a '80-as évek eleji japán autókra hasonlít, míg az elrendezés a VW-re emlékeztet (főképp a vezérműtengely végére épített gyújtáselosztó, a kilincsek működése és a hátramenet kapcsolása a váltóban). A 3 ajtós (VAZ 2108) után jelent meg az 5 ajtós (VAZ 2109), majd később, a ráncfelvarrással (hosszú motorháztető, más fomájú hűtőrács) a 4 ajtós (VAZ 21099) szedán változat is. A motorválaszték kezdetben három karburátoros benzinmotor volt: 1100 cm³-es (76mm x 60,6mm), 1300 cm³-es (76mm x 71mm) és egy 1500 cm³-es (82mm x 71mm). A későbbiekben a 3ajós változatba már 1580 (82mm x 74,8mm) cm³-es motort is szereltek, majd egy idő után a karburátorokat hengerenkénti befecskendező rendszerrel váltották fel. 2002-ben még egy ráncfelvarráson esett át a Szamara típuscsalád. (Vaz 2113: 3a., Vaz 2114: 5a. Vaz 2115: 4a. és a wankel verzió a 2115-91)

1996-ban jelent meg a Lada 2110-es típuscsalád. A Szovjetunió összeomlása és a gazdasági válság miatt sokat késett a modell gyártásának kezdete. Főbb elemei megegyeztek a Samara modellével. Kisebb nagyobb fejlesztéseket azért elkövettek az orosz mérnökök, és természetesen a karosszéria teljesen átalakult. Megjelent a 16 szelepes DOHC hengerfejjel szerelt 1500 cm3-es motor. Az évek során kibővült a motorválaszték is 1600 (82mm x 75,6mm) és 1800 (82.5mm x 84mm) cm³-es 8 és 16 szelepes motorokkal. A fékek is javultak a szamarához képest, kezdetben 13"-os hűtött tárcsákat kapott (elöl), majd ezt felváltották a 14"-os hűtött tárcsák. (elöl) Az autósportba való törekvések miatt szükség lett a versenyautó homologizációjához egy különleges 2110-es modellre, ekkor született meg a Lada 21106 GTI. A GTI egy merőben más autó mint egy "sima" 2110-es. Egy OPEL C20XE kódjelő 2000 cm³-es (86mm x 86mm) motor dolgozik benne ami 150 lóerőt és 200 Nm teljesít. Megkapta az opel 5 fokozatú váltóját is. A kipufogórendszer megváltozott. A felfüggesztés keményebb lett, a nyomtávolságok megnőttek, a fékek nagyobbak lettek. A külső agresszívabb ruhát kapott, a belsőbe pedig sportülések és sportkormány került. A modellcsalád további tagjai a 2111 kombi, a 2112-es 5ajtós és a 21128-as 3ajtós coupe változat. A kombiból 2 fajta összkerékhajtású változat is van. Egy magasabb hasmagasságú változat, és egy alacsony 4x4-es GTI, mely szintén az Opel 2000 cm³-es motorját kapta meg.

A 2110-es is megkapta a wankel motort a Samarától. A típuskód: Vaz 2110-91.

Lada Kalina

2004-ben jelent meg a Kalina típuscsalád. Ez a 2110-es családnál egy kategóriával kisebb autó. (amit az autó kódjának első karaktere is jelez)

A gyártást először a 1118-as Kalinával sedánnal kezdték meg, majd a 1119-es 5 ajtóssal, és végül a 1117-es kombival, melynek összkerékhajtású változata is van.

Az autó motorválasztéka 1400 (76,5mm x 75,6mm), 1600 (82mm x 75,6mm), 1700 (80mm x 84mm), 1800 (82,5mm x 84mm) cm³-es 8 és 16 szelepes benzines és egy 1400 cm³-es Diesel motor. A 4x4-es kombit 1800 (82.5mm x 84mm) cm³-es motorral is lehet kapni.

2007-ben mutatták be a gyári Kalina 1119 GTI-t. A motorja a szériában is szolgáló 1600 cm³-es DOHC motor de itt 125 lóerőt és 150 Nm-t teljesít. A futóművet itt is keményítették, és hátul is tárcsaféket kapott. A karosszéria kicsit agresszívabb lett, belül pedig megkapta az elmaradhatatlan sportüléseket és sportkormányt.

Egy agresszívebb GTI változat is készül az orosz TorgMas tuningcég által is. Ők a 1118 és 1119-est is átalakítják. Kívül-belül nagyon agresszív dizájnnal látják el, és a motor tuningolásban sincs megkötve a vásárló keze, az alábbi 4 motor 8 és 16 szelepes változatát kérheti a vásárló:

1580 cm³ (82mm x 74,8mm), 1610 cm³ (82,5mm x 75,6mm), 1710 cm³ (82,5mm x 80mm), 1773 cm³ (84mm x 80mm)

A TorgMas-nál már 6 sebességes váltóval is rendelhető az autó és természetesen előre-hátra nagyobb tárcsafékkel, keményített ültetett futóművel, stb.

2007-ben kezdték gyártani a 2110-es felújított, modernizált változatát a 2170-es Priorát. Környezetbarátabb lett a motor, így megfelel a legszigorúbb európai szabályoknak is. A külső és a belső is megújult. A Priora már 4 csillagos eredményt ért el a törésteszteken. Az autóhoz az utas- és vezető oldali légzsák alapfelszereltségben jár. Ezenkívül az utasokat védi az elektromos biztonsági övfeszítő vagy például az oldalütközésvédelem is.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyári versenyautó, versenyprogram nagyon sokáig nem volt, a KGST-n belül különböző műhelyekben, magánkezdeményezésben épültek ilyenek. Ezek közül a legjelentősebbek a csehszlovák Metalex műhely autói voltak, melyek teljesítményben a későbbi gyári VFTS-ekkel is felvették a versenyt. A Ladákat ralira és pálya- illetve hegyiversenyzésre használták, majd a Niva megjelenése után a terepraliban is megjelentek. A '80-as évek elején gyári csapat indult a Párizs-Dakar ralin, legjobb eredményük egy 2. hely volt Jacky Ickx Mercedese mögött. Később egy importőr erősen átalakított Niva-karosszériába Porsche-motorokat szerelve alkotta meg a második generációs terepversenyautókat, amelyek azonban nem lettek annyira sikeresek, mint elődeik.

Magyarországon a Lada VFTS verziója gyakorlatilag minden rali-, illetve pályaversenyen indult és ért el sikereket.

A VFTS (ВЕЛЬНЮССКАЯ ФАБРИКА ТРАНСПОРТНЫХ СРЕДСТВ) angolos ragadványnevén Vilnius Fabrik Tuning Sport autókat Litvánia fővárosában Vilniusban készítették egy titkos tengeralattjáró-üzem lezárt részében. A mérnök-versenyző aki a projektet vezette Sztaszisz Brundza volt.

Itt készítették fel a szocialista autókat a versenyzők számára. Mivel a Szovjetunióban az autóversenyzés a honvédelmi sportok közé tartozott, igen sok rubelt költhettek fejlesztésre. Ennek eredményeként a VFTS típusjelzéssel futó versenyautó 1600 köbcentis, két duplatorkú Weber karburátorral ellátott, 160 lóerős motorjával és szögletes sárvédő-szélesítéseivel a legjobb szocialista versenyautóvá vált, és azonnal a nézők kedvence lett.

A homológ VFTS a teljesség igénye nélkül ezeknek a kritériumoknak felel meg:

  • könnyített gyári acél vagy utángyártott alumínium karosszériaelemek, plexi, később polikarbonát oldalablakokkal, az utascella bukókerettel ellátva
  • motorja 2106 motorkódú: 80 mm-es furat és 80 mm-es lökethossz; 316/304 fokos vezérműtengely; a forgórészek könnyített, grammolt, polírozott kidolgozása; 40/36mm-re felbővített hengerfejcsatornák jellemzik
  • erőátvitel: kuplungja úgynevezett "csörgős" szinterkuplung, ez egyenesfogazású ötsebességes váltóban folytatódik, majd a gyári felépítésű kardántengelyen át a lamellás önzáró differenciálművön át hajtja a hátsó kerekeket
  • fék: széria fékrendszer dolgozik az autón, hátul dobfékkel, elől kisméretű, nem hűtött tárcsákkal

A kész autó 920 kg súlyú; 150-160 lóerős beállítástól függően; motorja 3500-8000-es fordulatszámon dolgozik; végsebessége differenciálmű és váltóáttételtől függően 150–200 km/h közötti.

1986. május 2-án a rali világbajnokság B csoportját betiltották a halálesetek (Attilio Bettega, Henri Toivonen - Sergio Cresto, Michel Wilder) és a túlzott teljesítményőrület miatt, ezzel egyidőben Magyarországon is betiltották a VFTS-eket, nemrég azonban a H csoportban ismét engedélyezték a részvételüket. Ezek az autók nagyrészt magyar alkatrészekből épülnek fel, hazánkban szinte mindent gyártanak a VFTS-ekhez, immár az egykori gyári orosz technológiánál magasabb precizitással.

Jelene és jövője a sportban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több autó homologizációját is kezdeményezte az orosz autógyár. Legelőször a 2112-es autó Super 1600-as és Super 2000-es kategóriába, de idén bemutatták a Kalina Cross és RallyCross után a Kalina 1119 Super 1600-ast is. A gyár szeretne több nemzetközi versenyen is autót indítani mint például a FIA WTCC-ben vagy a Párizs-Dakar Rallyn.

2008-ban a Russian Bears Motorsport két darab Lada 21106-sal nevezett a Túraautó világbajnokságba. Az egyik pilótájuk Jaap van Lagen a másik pedig Viktor Sapovalov. Az autóban az utcai GTI ben is megtalálható 2000 (86mm x 86mm) cm³-es Opel szívómotor van ami 275 lóerőt és 265 Nm-t teljesít. Az év utolsó három futamán már 3 Ladát láthattunk, ugyanis csatlakozott Kirill Ladygin is a csapathoz. Aki többszörös bajnok az orosz Lada Revolution kupában ahol a Revolution II. névre keresztelt autókkal versenyzett.

A 2009-es évben már gyári csapatként nevezett a Lada Sport a WTCC-be, továbbra is a 21106-ossal mennek, melyet év közben a Priorára cserélnek le. A Priora bemutatkozó futama Portóban lesz, ahol James Thompson többszörös Brit túraautó bajnok fog üli a volán mögött.

2010-ben a Lada kivonul a WTCC-ből.

Magyarországon a rendszerváltás után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1990-es évek közepéig továbbra is piacvezető márka volt Magyarországon. Az eladások jelentős hányadát tették ki a meglehetősen elavult, korszerűtlen 2105/2107 típusok, és a Samara. Ezt követően drámaian visszaestek az eladások. Ennek számos gazdasági, politikai, és egyéb oka van. 1999-ben nagy reményekkel kezdődött a 2110-es sorozat forgalmazása, ám a magas ár, és a minőségi problémák miatt csupán néhány száz darab talált gazdára. Ennek következtében továbbra is a Niva maradt a legnépszerűbb típus térségünkben, amelynek fejlesztett változata 1993-ban jelent meg, 1.7-es, befecskendezős motorral, kissé átszabott karosszériával. A jó terepjáró képességű, megbízható, egyszerűen javítható autókból a rendvédelmi szervek is komolyabb mennyiséget vásároltak. 2006 novemberében került a magyarországi kínálatba a 1118 (Kalina). Ez utóbbi 1.6 literes, 8 szelepes motorral érhető el 2007-ben. 2008 decemberében pedig megvásárolhatóvá vált a Kalina többi típusa is, mint a Kombi (1117) és az 5 ajtós változat (1119) is. Mindegyik modell kapható az Euro 4-es 1.4-es 16 szelepes erőforrással. A Kalinák mellett megkezdődött a Priora sedán (2170) és az 5 ajtós változat (2172) eladása is melyekben 1.6-os benzinmotor található.

2010. április 1-én a HungaroLada kivonult a magyar piacról[3][4]

Jövője[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lada gyár 2008 és 2010 között a teljes modellpalettáját modernizálni szeretné. A 2006-ban és 2007-ben bemutatott modellekkel (Priora, Priora hatchback, Priora SportCoupe, C, Project-C, Oka 1211, Kalina 1119 GTI, Kalina 1117 4x4) egy új korszakot szeretnének elkezdeni. Természetesen ehhez segítségre is számít a folyamatos pénzhiányokkal küzdő AVTOVAZ, ezért a Fiat, a Chevrolet és a Renault gyárral is folynak tárgyalások, illetve a különböző cégekkel, mint például a Magna-Steyerrel. 2007 decemberében végre megkötötték egymással a megállapodást a francia Renault és az orosz Avtovaz cégcsoportok. A franciák megvásárolták az Avtovaz cégcsoport 25%-át a gyárból.Ezzel remélhetőleg egy új korszak fog kezdődni a modern orosz autógyártásban.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Liener György: Autótípusok 1971
  • VAZ 2101, 2102, 21011 típusú gépkocsik műhelykönyve
  • VAZ 2105, 2104, 21051, 21053 típusú gépkocsik műhelykönyve
  • Autó-Motor 1969-1988 közti évfolyamai
  • LadaNews.ru
  • LadaRevolution.atw.hu

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lada témájú médiaállományokat.