Aranytollú pingvin
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Sebezhető       |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Eudyptes chrysocome (Forster, 1781) |
||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
|
Sziklaugró pingvin |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Aranytollú pingvin témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Aranytollú pingvin témájú médiaállományokat. |
Az aranytollú pingvin vagy sziklaugró pingvin (Eudyptes chrysocome) a madarak osztályának a pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Az Antarktiszon, Chilében, Argentínában, a Falkland-szigeteken, Dél-Afrikában, Új-Zélandon és a környező szigeteken költenek.
Alfajai [szerkesztés]
- Eudyptes chrysocome chrysocome – Argentína és Chile déli részének környékén található szigeteken valamint a Falkland-szigeteken költ
- Eudyptes chrysocome filholi – a francia déli területek részét képező Kerguelen-szigetek és a Crozet-szigetek, valamint a Macquarie-sziget és az Auckland-szigetek területén költ.
- Eudyptes chrysocome moseleyi – Tristan da Cunha valamint a Saint-Paul-sziget és az Amszterdam-sziget területén költ.
Megjelenése [szerkesztés]
Magassága 55 centiméter, testtömege 3500 gramm. Feje, háta és szárnyai fekete színűek, hasa fehér. Nagyon hasonlít legközelebbi rokonára, a bóbitás pingvinre.
Életmódja [szerkesztés]
Hallal, krillel, planktonokkal, tintahallal táplálkoznak, élelmüket a tengerből szerzik. A többi pingvinhez képest jól mozog a szárazföldön is, szikláról sziklára ugrálva olyan magasra megy, ahol már nem érik el tengeri ellenségei. A madár 15–20 évig él.
Szaporodása [szerkesztés]
Az ivarérettséget legkorábban 6 éves korban éri el. A költési időszak július és november között van. Sziklás helyeken fészkelnek. A fészekalj 2 kékesfehér tojásból áll, de általában csak az egyik fióka marad életben. A tojásokon 35 napig, mindkét szülő felváltva kotlik.
|
|
Védettsége [szerkesztés]
A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája veszélyeztetett fajként tartja nyilván. Jelenleg még több millió példány él belőlük, de a halászat és a globális felmelegedés miatt számuk drasztikusan csökken.
2002-ben 298 000 pár aranytollú pingvin élt a Falkland-szigeteken, mely 2007-ben 210 000-re csökkent, ami 30%-os fogyás. 1932-ben még másfélmillió pingvinpárt számoltak össze, ehhez képest már 85%-kal vannak kevesebben.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. április 7.)
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
