Aranytollú pingvin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Aranytollú pingvin
Gorfou sauteur - Rockhopper Penguin.jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Pingvinalakúak (Sphenisciformes)
Család: Pingvinfélék (Spheniscidae)
Nem: Eudyptes
Faj: E. chrysocome
Tudományos név
Eudyptes chrysocome
(Forster, 1781)
Szinonimák

Sziklaugró pingvin

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Aranytollú pingvin témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aranytollú pingvin témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aranytollú pingvin témájú kategóriát.

Edi6.jpg

Az aranytollú pingvin vagy sziklaugró pingvin (Eudyptes chrysocome) a madarak osztályának a pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Antarktiszon, Chilében, Argentínában, a Falkland-szigeteken, Dél-Afrikában, Új-Zélandon és a környező szigeteken költenek.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magassága 55 centiméter, testtömege 3500 gramm. Feje, háta és szárnyai fekete színűek, hasa fehér. Nagyon hasonlít legközelebbi rokonára, a bóbitás pingvinre.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hallal, krillel, planktonokkal, tintahallal táplálkoznak, élelmüket a tengerből szerzik. A többi pingvinhez képest jól mozog a szárazföldön is, szikláról sziklára ugrálva olyan magasra megy, ahol már nem érik el tengeri ellenségei. A madár 15–20 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eudyptes chrysocome

Az ivarérettséget legkorábban 6 éves korban éri el. A költési időszak július és november között van. Sziklás helyeken fészkelnek. A fészekalj 2 kékesfehér tojásból áll, de általában csak az egyik fióka marad életben. A tojásokon 35 napig, mindkét szülő felváltva kotlik.

Udvarlás
és egy portré

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kitömött aranytollú pingvin a londoni Természettudományi Múzeumban.

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája veszélyeztetett fajként tartja nyilván. Jelenleg még több millió példány él belőlük, de a halászat és a globális felmelegedés miatt számuk drasztikusan csökken.

2002-ben 298 000 pár aranytollú pingvin élt a Falkland-szigeteken, mely 2007-ben 210 000-re csökkent, ami 30%-os fogyás. 1932-ben még másfélmillió pingvinpárt számoltak össze, ehhez képest már 85%-kal vannak kevesebben.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]