Zsófia hannoveri választófejedelemné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsófia
Kurfuerstin Sophie.JPG
Az idősebb Zsófia

brit trónörökösnő
Uralkodási ideje
1702. – 1714.
Elődje Anna
Utódja György
Braunschweig–Lüneburgi választófejedelemné
Uralkodási ideje
1692 – 1698
Életrajzi adatok
Született
1630. október 14.
Hága
Elhunyt
1714. június 8. (83 évesen)
Hannover
Nyughelye Welfenmausoleum (1957 óta)
Házastársa Ernő Ágost hannoveri választófejedelem (1629-1698)
Gyermekei kilenc
Édesapja V. Frigyes pfalzi választófejedelem
Édesanyja Stuart Erzsébet

Zsófia pfalzi hercegnő (Hága, 1630. október 14. –– Hannover, 1714. június 8.[1]), az Ernő Ágost hannoveri választófejedelemmel 1658 kötött házassága révén hannoveri választófejedelemné. V. Frigyes cseh király és Skóciai Erzsébet királyi hercegnő (I. Jakab angol király és Oldenburgi Anna királyné leánya) tizenkettedik gyermeke és ötödik, egyben legkisebb leánya.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsófia 1650 és 1658 között Heidelbergben élt és nevelt az unokaöccsét Károly és az unokahúgát Erzsébet Sarolta. 1658 október 17-én volt az esküvő Ernő Ágosttal, aki 1662 Osnabrück püspök-fejedelme lett. 1679 átköltözött a csolád Hannoverbe. Ernő Ágostot, I. Lipót császár szolgálatai jutalmául 1692. december 9-én választófejedelmmé tette. A szükséges történeti munkákat, amelyek főképpen a Welf-házzal foglalkoznak, Gottfried Wilhelm Leibniz adott ki.

1701-től a brit trón kijelölt örököse volt. Ennek az Act of Settlement 1701 (magyarul: Törvény az egyezségről) szerzett érvényt, amely máig Zsófia leszármazottainak utódlását írja elő. (Azért volt szükség a trónöröklési rend megváltoztatására, mert Anna brit királynő 1714. augusztus 1-jén gyermektelenül halt meg, így félő volt, hogy halálával kihal a Stuart-ház.) Zsófia kilenc gyermeket szült házassága 39 éve során. Halála után fia, György Lajos herceg került az angol és skót korona egyesítésével az 1707-ben létrehozott Nagy-Britannia Egyesült Királysága élére, I. György néven, a Hanover-dinasztia első tagjaként.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsófia hannoveri választófejedelemné témájú médiaállományokat.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sophie von der Pfalz als Indianerin.jpg
  1. György Lajos (1660. május 28 - 1727. június 11.), I. György néven 1714. augusztus 1-től Nagy-Britannia királya, 1682. november 22-én pedig nőül vette zelle-i Zsófia Dorottya hercegnőt, aki két gyermeket szült neki, György Ágostot (a későbbi II. György brit király) és Zsófia Dorottyát (I. Frigyes Vilmos porosz király hitvese)
  2. Frigyes Ágost (1661. augusztus 3 - 1690. december 31.), ő a St. Georgen-i ütközetben esett el, 29 éves korában
  3. egy halvaszületett fiú (1664 februárja)
  4. Miksa Vilmos (1666. december 13 - 1726. július 16.), ő birodalmi marsall volt, a hanoveri csapatokat vezette csatába a Spanyol örökösödési háború folyamán, soha nem nősült meg, s gyermektelenül halt meg
  5. egy halvaszületett fiú (1666. december 13.), ő volt Miksa Vilmos ikertestvére
  6. Zsófia Sarolta (1668. október 30 - 1705. január 21.), ő I. Frigyes porosz király második hitvese lett 1684-ben, akinek két fiút szült, Frigyes Ágostot és Frigyes Vilmost (a későbbi I. Frigyes Vilmos porosz király)
  7. Károly Fülöp (1669. október 3 - 1690. december 31.), ő volt a Birodalmi Hadsereg ezredese, aki a pristinai csatában halt meg, 21 évesen
  8. Krisztián Henrik (1671. szeptember 19 - 1703. július 31.), ő a munderkingeni csata közben belefulladt a Dunába
  9. Ernő Ágost (1674. szeptember 7 - 1728. augusztus 14.), ő 1716. június 29. óta York és Albany 1. hercege és Ulster 4. grófja volt, soha nem házasodott meg és gyermeke sem született

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]