IV. Vilmos brit király

IV. Vilmos
Ragadványneve	Tengerész király
Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának királya
IV. Vilmos (William IV)
Uralkodási ideje 1830. június 26. – 1837. június 20.
Koronázása	1831. szeptember 8.
Elődje	IV. György
Utódja	Viktória
Hannoveri Királyság királya
IV. Vilmos (Wilhelm IV.)
Uralkodási ideje 1830. június 26. – 1837. június 20.
Elődje	IV. György
Utódja	I. Ernő Ágost
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Hannoveri-ház
Teljes neve	Vilmos Henrik (William Henry)
Született	1765. augusztus 21. London, Buckingham-palota
Elhunyt	1837. június 20. (71 évesen) Berkshire, Windsori kastély
Házastársa	Adél szász–meiningeni hercegnő (1792–1849)
Gyermekei	törvényesek (Adél szász-meiningen-i hercegnőtől): Sarolta clarence-i hercegnő (1819-1819) Erzsébet clarence-i hercegnő (1820–1821) törvénytelenek (Dorothea Jordan-től): György Ágost Henrik Eduárd Zsófia Mária Frigyes Erzsébet Adolf Auguszta Ágost Amélia
Édesapja	III. György brit király (1738–1820)
Édesanyja	Sarolta mecklenburg–sterlitzi hercegnő (1744–1818)

IV. Vilmos (Vilmos Henrik; élt: 1765. augusztus 21. – 1837. június 20.) Írország, Nagy-Britannia és Hannover királya volt 1830. június 26-ától egészen haláláig. Vilmos, aki III. György harmadik fiaként látta meg a világot, testvére, IV. György örököseként az utolsó előtti király lett a Hannover uralkodói házból.

Fiatal korában a királyi tengerészetnél szolgált; talán emiatt lett a beceneve uralkodása alatt és halála után a tengerész király. Uralkodása alatt több fontos és sorsdöntő reformot vezetett be: felülvizsgálta a szegénységi törvényeket, demokratizálta a helyi önkormányzatokat, korlátozta a gyerekmunkát és a Brit Birodalom egész területén eltöröltette a rabszolgaságot. A legfontosabb jogi reform uralkodása alatt az 1832-es reformtörvény volt, mely teljesen átalakította a brit választási rendszert. Vilmos nem követte elődeit, nem befolyásolta a politikai életet, bár ő lett az utolsó király, aki 1834-ben a parlament akarata ellenére nevezte ki a miniszterelnököt. A hannoveri királyságában liberális alkotmányos rendet alakított ki.

Elődeinél egyértelműbben ismerte el a parlamentáris kormányzást, és közreműködött az 1832-es nagy reformtörvény elfogadtatásában. Ez a törvény szabályozta a munkások munkaidejét (12 óra helyett 10 óra). Az ő nevéhez fűződik még az 1836-os választójogi reform is. Elődeihez képest sokkal békésebb uralkodó volt. Uralkodása alatt egyetlen háborút sem viselt.

Gyermekei

Feleségétől, Szász-Meiningeni Adelheidtől (1792. augusztus 13. – 1849. december 2.) 2 törvényes gyermeke született:

Név	Születés	Halál	Megjegyzés
Sarolta	1819. március 21.	1819. március 21.
Erzsébet	1820. december 10.	1821. március 4.

Törvénytelen gyermekei Dorothea Jordantól (1761. november 21. – 1816. július 5.):

Név	Születés	Halál	Megjegyzés
György Ágost	1794. január 29.	1842. március 20.
Henrik Eduárd	1797. március 8.	1817. szeptembere
Zsófia	1796. augusztusa	1837. április 10.
Mária	1798. december 19.	1864. július 13.
Frigyes	1799. december 9.	1854. október 30.
Erzsébet	1801. január 17.	1856. január 16.
Adolf	1802. február 18.	1856. május 17.
Auguszta	1803. november 17.	1865. december 8.
Ágost	1805. március 1.	1854. június 14.
Amélia	1807. március 21.	1858. július 2.

Források

• Szántó György Tibor. Anglia története. Budapest: Maecenas Könyvkiadó, 187-188. o. ISBN 963-7425-53-5 (1992) 
• William IV.. The official website of The British Monarchy. (Hozzáférés: 2009. február 21.)

Előző uralkodó: IV. György

Anglia királya 1830 – 1837

Következő uralkodó: Viktória