IV. Vilmos brit király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IV. Vilmos
William IV.jpg

Ragadványneve Tengerész király
Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának királya
IV. Vilmos (William IV)
Uralkodási ideje
1830. június 26. – 1837. június 20.
Koronázása
1831. szeptember 8.
Elődje IV. György
Utódja Viktória
Hannoveri Királyság királya
IV. Vilmos (Wilhelm IV.)
Uralkodási ideje
1830. június 26. – 1837. június 20.
Elődje IV. György
Utódja I. Ernő Ágost
Életrajzi adatok
Uralkodóház Hannoveri-ház
Teljes neve Vilmos Henrik (William Henry)
Született
1765. augusztus 21.
London, Buckingham-palota
Elhunyt
1837. június 20. (71 évesen)
Berkshire, Windsori kastély
Házastársa Adél szász–meiningeni hercegnő (1792–1849)
Gyermekei

törvényesek (Adél szász-meiningen-i hercegnőtől): Sarolta clarence-i hercegnő (1819-1819)
Erzsébet clarence-i hercegnő (1820–1821)


törvénytelenek (Dorothea Jordan-től):

György Ágost
Henrik Eduárd
Zsófia
Mária
Frigyes
Erzsébet
Adolf
Auguszta
Ágost
Amélia
Édesapja III. György brit király (1738–1820)
Édesanyja Sarolta mecklenburg–sterlitzi hercegnő (1744–1818)
William IV Signature.svg
IV. Vilmos aláírása

IV. Vilmos (Vilmos Henrik; élt: 1765. augusztus 21.1837. június 20.) Írország, Nagy-Britannia és Hannover királya volt 1830. június 26-ától egészen haláláig. Vilmos, aki III. György harmadik fiaként látta meg a világot, testvére, IV. György örököseként az utolsó előtti király lett a Hannover uralkodói házból.

Fiatal korában a királyi tengerészetnél szolgált; talán emiatt lett a beceneve uralkodása alatt és halála után a tengerész király. Uralkodása alatt több fontos és sorsdöntő reformot vezetett be: felülvizsgálta a szegénységi törvényeket, demokratizálta a helyi önkormányzatokat, korlátozta a gyerekmunkát és a Brit Birodalom egész területén eltöröltette a rabszolgaságot. A legfontosabb jogi reform uralkodása alatt az 1832-es reformtörvény volt, mely teljesen átalakította a brit választási rendszert. Vilmos nem követte elődeit, nem befolyásolta a politikai életet, bár ő lett az utolsó király, aki 1834-ben a parlament akarata ellenére nevezte ki a miniszterelnököt. A hannoveri királyságában liberális alkotmányos rendet alakított ki.

Elődeinél egyértelműbben ismerte el a parlamentáris kormányzást, és közreműködött az 1832-es nagy reformtörvény elfogadtatásában. Ez a törvény szabályozta a munkások munkaidejét (12 óra helyett 10 óra). Az ő nevéhez fűződik még az 1836-os választójogi reform is. Elődeihez képest sokkal békésebb uralkodó volt. Uralkodása alatt egyetlen háborút sem viselt.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feleségétől, Szász-Meiningeni Adelheidtől (1792. augusztus 13.1849. december 2.) 2 törvényes gyermeke született:

Név
Születés
Halál
Megjegyzés
Sarolta 1819. március 21. 1819. március 21.
Erzsébet 1820. december 10. 1821. március 4.

Törvénytelen gyermekei Dorothea Jordantól (1761. november 21.1816. július 5.):

Név
Születés
Halál
Megjegyzés
György Ágost 1794. január 29. 1842. március 20.
Henrik Eduárd 1797. március 8. 1817. szeptembere
Zsófia 1796. augusztusa 1837. április 10.
Mária 1798. december 19. 1864. július 13.
Frigyes 1799. december 9. 1854. október 30.
Erzsébet 1801. január 17. 1856. január 16.
Adolf 1802. február 18. 1856. május 17.
Auguszta 1803. november 17. 1865. december 8.
Ágost 1805. március 1. 1854. június 14.
Amélia 1807. március 21. 1858. július 2.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szántó György Tibor. Anglia története. Budapest: Maecenas Könyvkiadó, 187-188. o. ISBN 963-7425-53-5 (1992) 
  • William IV.. The official website of The British Monarchy. (Hozzáférés: 2009. február 21.)


Előző uralkodó:
IV. György
Anglia királya
18301837
Az angol királyi címer
Következő uralkodó:
Viktória