David Wilkie (festő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sir David Wilkie
Sir David Wilkie önarcképe, 20 éves kora körül
Sir David Wilkie önarcképe, 20 éves kora körül

Született 1785. november 18.
Cults
Meghalt 1841. június 1. (55 évesen)
Málta mellett a tengeren
Nemzetisége skót
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sir David Wilkie témájú médiaállományokat.

David Wilkie (Cults, 1785. november 18.Málta mellett a tengeren, 1841. június 1.) skót festő.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

14 éves korában az edinburghi iparművészeti iskola növendéke, majd John Graham történeti festő tanítványa lett. Hazatérve falujába, első képével, az Országos vásárral annyi pénzt szerzett, hogy 1805-ben Londonba költözhetett. Következő képei: A falusi politikusok, A vak hegedűs, A kártyások, A fizetés napja, Falusi ünnep, melyekben a skót falusi életből vett jeleneteket ábrázolt, olyan kedveltekké váltak, hogy 1811-ben a londoni királyi akadémia tagja, 1823-ban skót udvari festő lett.

Párizsi utazása alatt megismerkedett a nagy holland zsánerfestők műveivel és az ő hatásuk alatt festette meg leghíresebb műveit. A szembekötősdi; A végrehajtás (1815); A végrendelet fölbontása (1820); A nyulacska árnyéka; Szegény emberek lakodalma; A whisky; A chelseai rokkantak olvassák a waterlooi ütközet hírét (1821); A hegyi lakók (1825); IV. György király érkezése Leithbe; Knox John beszéde a st.-andrewsi székesegyházban stb. nagyrészt a skót parasztok mindennapi életét ábrázolják. Utolsó zsánerképei: Az egyetlen leány (1839); A napszámos a hét végén; Az esteli ima; A szarvas halála; Ír pálinkaégetés nem állanak az elsők színvonalán. Művei nagyrészt az angol királynő birtokában és a londoni nemzeti képtárban vannak.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információ[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz David Wilkie (festő) témájú médiaállományokat.