King’s College London

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
King’s College London

King's College London crest.png
Alapítva 1829.
Hely London
Korábbi nevei Regis Collegium Londinensi (latin)
Mottó Sancte et Sapienter (magyarul Hittel és bölcsességgel)
Típus nyilvános egyetem
Oktatók száma 5700 alkalmazott
Hallgatói létszám 21 230 [1]
Rektor Arthur Wellesley, Douro márkija [2] a bizottság elnöke
Igazgató Rick Trainor professzor [3]
Elérhetőség
Elhelyezkedése
King’s College London  (London)
King’s College London
King’s College London
Pozíció London térképén
é. sz. 51° 30′ 43″, ny. h. 0° 08′ 58″Koordináták: é. sz. 51° 30′ 43″, ny. h. 0° 08′ 58″
A King’s College London weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz King’s College London témájú médiaállományokat.

A King's College London egy brit felsőoktatási intézmény, a University of London egyik alapító része.[4][5] 1829-ben IV. György és Arthur Wellesley alapította. Királyi engedélye előtt csak az Oxfordi Egyetem és a Cambridge-i Egyetem szerzett ilyen jogosítványt Angliában.[6] A King’s tudományos körökben erősen elfogadott intézménynek számít. A «Times Higher Education» felmérés szerint ez brit valamint európai viszonylatban az ötödik, világviszonylatban a 22. legjobb egyetem.[7] Történelem, politika, filozófia, zene, fogászat és jog területen kiadott diplomái különösen erősek, a nemzeti versenyeken gyakran vannak benn az első öt között.[8] A King's a Russell Group egyik alapító tagja.[9] Európában itt van a legnagyobb oktatási célú egészségtudományi központ, s hat gyógyászati kutatóbizottságnak itt van a székhelye.[10] Ez több, mint akárhol máshol a világban, s ez az összes ilyen brit intézménynek több mint a negyedét jelenti.[11] Ma az egyetemnek kilenc oktatási részlege van, melyek a Temze partján, London központjában fekvő négy, valamint a dél-londoni Denmark Hillen lévő kampuszokban vannak elhelyezve.[12]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Chancery Lane-en lévő Maughan Könyvtár az iskola legnagyobb könyvtára.

A IV. György védnökségének emléket állítva King’s-nek elnevezett iskolát 1829-ben azt követően alapították, hogy 1826-ban létrehozták a ma University College London néven ismert London Universityt.[13] Az UCL-t zsidók, utlilitáriánusok, nemanglikán keresztények valamint világi intézmények támogatásával alapították azért, hogy "a középosztálybeli, 15 vagy 16 és 20 év közötti fiatalságot" oktassa.[14] Azért volt szükség ilyen intézmény megalapítására, mert Oxford és Cambridge egyetemei abban az időben csak a gazdag anglikánok fiait tanították.[15] A University College London (UCL) megalapítása egybeesett azzal, hogy a kormány egyre kevésbé támogatta az egyházat, s ez valójában "egy olyan ellenkező vihart indított el, mely tombolni kezd, s felemésztett minden, még meglévő energiadarabot."[16] Dr George D'Oyly tiszteletes, a Lambeth rekotra és a chamberwelli Wilson's School igazgatója ellenezte az iskola világi voltát, s egy nyílt levelet tett közzé, melyben egy versenytárs intézmény felállítását szorgalmazta. Ez vallási, még pontosabban anglikán szemléletű lett volna, mely hallgatóiba belenevelte volna "a vallási cselekedeteket úgy, ahogy azt a Nemzeti Egyház előírta."[17] Ez arra késztette Arthur Wellesleyt, az akkori miniszterelnököt, hogy összehívjon egy ülést, melyen 1828. június 21-én megalapították a King’s-t. Azon törekvését, mellyel egyszerre támogatta az anglikanizmust és ezzel egy időben adott majdnem teljes polgárjogot a katolikusoknak, 1829. elején George Finch-Hatton ellenállását váltotta ki. Ennek eredménye az lett, hogy azév március 21-én a Battersae Téren párbajra került sor.[18] Mindketten szándékosan céltalanul lövöldöztek, s egyikük sem sebesült meg.[18] Az egyetemen a "Párbajnapt" moost is minden év március 21-én megrendezik, s mindig más-más eseménynek adnak ilyenkor helyet.[19]

Arthur Wellesley, Wellington első hercege 1829.-ben párbajt vívott Winchilsea 10. grófja, George Finch-Hatton között. Ez amiatt robbant ki, mivel a herceg támogatta az ír katolikusok jogait, és az újonnan megalapított King’s College függetlenségét.

A King's 1831-ben Oxfordhoz a megtévesztésig hasonló tudományos arculattal nyitotta meg kapuit. Az alapítók szándéka és az egyetem szívében lévő kápolna ellenére az induláskor kiadott tájékoztató megengedte, hogy "mindenféle nonkonformista szabadon beléphessen az egyetemre."[20] A kémia, az angol irodalom és a kereskedelem ott volt a felajánlott kurzusok között.[15] Ebben az időben még sem a King’s, sem a "London University" nem tudott fokozatot biztosítani, ami a praktizálni kívánó orvosoknak problémát jelentett. A problémára az nyújtott megoldást, hogy a Londo University vezetőségét irányító Henry Broughamet kinevezték lordkancellárrá. Ebben a posztjában automatikusan a King’s vezetője is lett. Miután felismerte, hogy a kormány nem akar fokozatadományozó jogkört biztosítani London két egyetemének, emiatt a tárgyalások végén olyan megállapodás született, mely alapján a két intézmény 1836-ban összeolvad, létrehozza a "University of London" nevű egyetemet, s a "London University" egy alacsonyabb rangú felsőoktatási intézmény lett.[15]

A King's professzorai meghatározó szerepet játszottak a XIX. századi társadalmi és tudományos haladásban, mivel a felsőoktatást megnyitották a nők és a munkásosztály előtt, valamint lehetőséget biztosítottak éjszakai tanulásra. Talán Rosalind Franklin és Maurice Wilkins munkássága volt a legjelentősebb tudományos kutatás az egyetem falai között, melynek eredményeinek felhasználásával James D. Watson és Francis Crick feltérképezték a DNS szerkezetét. Ezen kívül a King’s még számos fejléesztésben játszott kiemelkedő szerepet, melyek eredményei átalakították az éáletet. Ezek közé tartoznak azok a kutatások, melyek révén megalkották a rádiót, a televíziót, a mobiltelefont és a radart.[21]

South West Building, Strand Campus, overlooking the Thames

A King’s első, végzettséget igazoló rangja a King's College Munkatársai, AKC volt. Az etika és teológia kérdéseivel foglalkozó kurzus még ma is elérhető az egyetem azon hallgatóinak (és alkalmazottainak), akik az alap akadémiai végzettséget biztosító tanulmányaik mellett elvégeznek még egy opcionális hároméves tanfolyamot. A vizsga sikeres letétele feljogosítja a végzett hallgatókat, hogy nevük után használják az AKC rövidítést.

A mai egyetem számos összevonás után alakult ki. 1985-ben összevonták az Erzsébet Királynő Főiskolával (Queen Elizabeth College) és a Chelsea-i Tudományos és Technológiai Főiskolával. Később csatlakozott még a Pszichiátriai Intézet és a Guy's és St Thomas' Kórházak Egyesített Orvosi és Fogorvosi Iskolája. Florence Nightingale ápolók számára kialakított gyakorlóiskolája jelenleg Florence Nightingale Betegápolási és Szülészeti Iskola néven működik. Ma az egyetemnek kilenc oktatási részlege van.

Az egyetem megalapításakor létrehozták ennek a Junior részlegét is, a King’s College Iskolát. Eredetrileg a strandi épületben volt elhelyezve, de 1897-ben átköltözött Wimbledonba. A King’s College Iskolának ma nincs köze az egyetemhez.

2003-ban a College megszerezte azt a jogot, hogy saját nevében adhat ki fokozatokat. Ezt a jogot egészen 2007-ig nem használta az egyetem. Ekkor jelentette be, hogy a szeptemberben tanulmányaikat megkezdők nem a Londoni Egyetem, hanem a King’s diplomáját fogják kezükhöz kapni. Azonban a mostani diplomák is tartalmaznak arra való utalást, hogy a King’s a Londoni Egyetem társintézménye.[22] Minden olyan hallgatónak, akinek 2007 augusztusában még legalább egy évnyi tanulmányi ideje hátra volt, felajánlották, hogy választása szerint vagy a Londoni Egyetem, vagy a King’s diplomáját kaphatja meg.

Tudományos elismertsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A King’s tudományos elismertséggel nüszkélkedhet. A The Guardian újság szerint a King's College Londonnak, a Londoni Közgazdasági Iskolának, az Imperial College Londonnak és a University College Londonnak mindegyiknek akkor a nemzetközi elismertsége, melyet ebben az országban csak Oxfordé előz meg.[22] 2008-ban a The Times újság a King’s-et az ország 10. legjobbjaként minősítette,[23] míg ugyanebben az évben a king’s a The Sunday Times listáján 12.,[24] a Guardianén 12.,[25] a Times Higher Education Supplementben 5.,[7] a The Daily Telegraphnál 17.,[26] a The Independentnél pedig 15. lett.[27] Nemzetközi tekintetben a Times Higher Education QS Egyetemek Világrangsora sorában a King’s a világ 22. legjobb egyeteme,[7] míg a The G-Factor World Rankings a King’s-et a 32. helyre rakta,[28] a Shanghai Jiao Tong Egyetem A Világ Egyetemeinek Tudományos Rangsorán a King’s College a 81. helyen szerepel.[29] A Times 2009-es Jó Egyetemek Útmutatója (Good University Guide) sazerint számos, a King’s-en tartott oktratás az ország első öt legjobbja között van. Ilyen szakterület a jog, a történelem, a politika, a klaszikus ismeretek, a spanyol, és a portugál nyelv, a zene, a fogászat, az ápolás és az élelmezési tudományok.[30] A Fogászati Intézetet "Oxbridge-i Fogászatnak" is nevezik, mivel a cambridge-i és az oxfordi Egyetemen nincs fogászképzés. A kutatás minőségét mérő skálán az egyetem 24 tudományteröleten kapott 5 vagy 5* minősítést,[31] ami azt jelzi, hogy ezek a kutatások nemzetközi színvonalúak, és 2007-ben jó minősítést kapott a Quality Assurance Agency vizsgálatát követően.[31] It is in the top tier for research earnings.

Az Egyesült királyság egyetemeinek rangsora alapján
2010 2009 2008 2007 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 1997 1996 1995 1994 1993
Times Good University Guide 12.[32] 11.[33] 10.[34] 17.[35] 17. 16.=[36] 16. 17.= 20. 18. 15. 17. 18. 15. 20.= 18. 11. 15.=
Sunday Times University Guide 17.[37] 12. 13.[38] 13.[38] 13.=[39] 17.[39] 21.[39] 21.[39] 19.[39] 18.[39] 18.[39]
Times Higher Education - QS 5.[40] 6.[41] 8.[42] 9.[43] 13.[44]
ARWU 9.[45] 10.[46] 10.[47] 9.[48] 8.[49] 8.[50]
Guardian University Guide 24.[51] 21.[52] 13.[53] 8. 8.[54] 6.[55] 7.[56] 10.[57] 18.[58]
Daily Telegraph 17.=[59] 18.= 18.=[58]
The Independent 17.[60] 15.[61] 17.[61]
FT Good University Guide 10.[62] 12.[58] 15.[63] 10.[64] 12.[65]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. HESA - All students by institution, mode of study, level of study, gender and domicile 2006/07 (Microsoft Excel spreadsheet). Higher Education Statistics Agency. (Hozzáférés: 2008. április 5.)
  2. King's College London Council membership 2008/09, 2008. (Hozzáférés: 2009. március 5.)
  3. Principal of King's College London - Professor Rick Trainor, 2009. (Hozzáférés: 2009. március 5.)
  4. About King's College London=King's College London, 2006. (Hozzáférés: 2008. január 16.)
  5. Royal Charter of King's College London=King's College London (PDF), 2006. (Hozzáférés: 2008. január 16.)
  6. Viták folynak még arról, melyik egyetem mondhatja el magáról,. hogy Anglia harmadik legrégibb egyeteme.
  7. ^ a b c The Times: World University Rankings. The Times Higher Educational Supplement, 2008. (Hozzáférés: 2008. október 9.)
  8. Good University Guide 2009, History
  9. The future of the University of London: a discussion paper from the Provost of UCL (PDF). (Hozzáférés: 2006. november 20.)
  10. Medical Research Council centres, 2009. (Hozzáférés: 2009. július 1.)
  11. About King's College London=King's College London, 2006. (Hozzáférés: 2008. január 16.)
  12. King's College London: Campuses=King's College London, 2006. (Hozzáférés: 2008. január 16.)
  13. Foundation of the College=King's College London, 2005. (Hozzáférés: 2008. január 16.)
  14. Hearnshaw, F.J.C. (1929.). „The Centenary History of King's College, London, 1828-1928”, 38. o, Kiadó: Harrap.  
  15. ^ a b c Banerjee, PhD., Jacqueline: The University of London: The Founding Colleges. (Hozzáférés: 2007. május 26.)
  16. MacIlwraith, W.. The Life and Writings of George Grote: An Essay. Barford & Newitt, 32. o (1884) 
  17. Hearnshaw, F.J.C. (1929.). „The Centenary History of King's College, London, 1828-1928”, 38. o, Kiadó: Harrap.  
  18. ^ a b Foundation of the College. King's College London - History of the College. (Hozzáférés: 2006. november 20.)
  19. Alumni celebrate Duel Day=King's College London, 2007. (Hozzáférés: 2008. január 23.)
  20. Hearnshaw, F.J.C. (1929.). „The Centenary History of King's College, London, 1828-1928”, 80. o, Kiadó: Harrap.  
  21. About King's College London. (Hozzáférés: 2009. április 10.)
  22. ^ a b Degree Awarding Powers Frequently Asked Questions 2 August 2005. (Hozzáférés: 2006. november 20.)
  23. The Times: The Times Good University Guide 2008. The Times, 2008. (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
  24. The Sunday Times: The Sunday Times University Guide 2008, 2008. (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
  25. The Guardian: The Guardian University Guide 2009, 2008. (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
  26. The Telegraph: The Telegraph University League Table, 2008. (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
  27. The Independent: The Independent University League Table, 2008. (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
  28. G-Factor World Rankings 2007: G-Factor World Rankings 2007, 2007. (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
  29. Shanghai Jiao Tong University: Shanghai Jiao Tong University World Rankings 2007 (PDF), 2007. (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
  30. The Times Good University Guide 2009. The Times. (Hozzáférés: 2009. március 2.)
  31. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> tag; nincs megadva szöveg a(z) Profile nevű ref-eknek
  32. The Times Good University Guide 2010. The Times. (Hozzáférés: 2009. június 4.)
  33. The Times Good University Guide 2009. The Times. (Hozzáférés: 2008. június 29.)
  34. The Times Good University Guide 2008. The Times. (Hozzáférés: 2007. november 3.)
  35. The Times Good University Guide 2007 - Top Universities 2007 League Table. The Times. (Hozzáférés: 2007. november 3.)
  36. The Times Top Universities. The Times. (Hozzáférés: 2007. november 3.)
  37. The Sunday Times Good University Guide League Tables. The Sunday Times. (Hozzáférés: 2007. november 3.)
  38. ^ a b The Sunday Times University League Table (PDF). The Sunday Times. (Hozzáférés: 2007. november 3.)
  39. ^ a b c d e f g University ranking based on performance over 10 years (PDF). Times Online, 2007. (Hozzáférés: 2008. április 28.)
  40. Times Higher Education - QS University Ranking. Times Higher Education. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
  41. Times Higher Education - QS University Ranking. Times Higher Education. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
  42. Times Higher Education - QS University Ranking. Times Higher Education. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
  43. Times Higher Education - QS University Ranking. Times Higher Education. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
  44. Times Higher Education - QS University Ranking. Times Higher Education. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
  45. Academic Ranking of World Universities. ARWU. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
  46. Academic Ranking of World Universities. ARWU. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
  47. Academic Ranking of World Universities. ARWU. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
  48. Academic Ranking of World Universities. ARWU. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
  49. Academic Ranking of World Universities. ARWU. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
  50. Academic Ranking of World Universities. ARWU. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
  51. University ranking by institution. The Guardian. (Hozzáférés: 2009. május 12.)
  52. University ranking by institution. The Guardian
  53. University ranking by institution. The Guardian
  54. University ranking by institution. The Guardian
  55. University ranking by institution. The Guardian
  56. University ranking by institution. The Guardian
  57. University ranking by institution. The Guardian 2003 (University Guide 2004)
  58. ^ a b c The 2002 ranking - From Warwick. Warwick Uni 2002
  59. University league table. The Daily Telegraph. (Hozzáférés: 2007. október 29.)
  60. The Independent University League Table. The Independent
  61. ^ a b The main league table 2009. The Independent. (Hozzáférés: 2008. április 11.)
  62. The FT 2003 University ranking. Financial Times 2003
  63. FT league table 2001. FT league tables 2001
  64. FT league table 1999-2000. FT league tables 1999-2000
  65. FT league table 2000. FT league tables 2000