Chelsea-i Művészeti és Formatervezési Főiskola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Chelsea-i Művészeti ás Formatervezési Főiskola, régebben Chelsea Művészeti Iskola, a Londoni Művészeti Egyetem egyik tagiskolája, az egyik legjobb brit művészeti és formatervezési iskola.[1] Továbbképzési és felsőoktatási szakokat indít szépművészeti, grafikai tervező, belső tervező, tértervező és textiltervező területeken. Egészen a PhD képzésig biztosítanak továbbtanulási lehetőséget.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Technikumi időszak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Chelsea-i Művészeti és Formatervezési Főiskola eredetileg az összevont Délnyugati Technikum része volt, mely 1895.ben azért nyitotta meg kapuit Chelsea-ben a Manresa Roadon, hogy a londoniak számára tudományos és technológiai oktatást biztosítson. Nappali és éjjeli oktatsát tartottak férfiaknak és nőknek egyaránt a háztartási gazdaság, a matematika, a mérnöki tudományok, a természettudományok, a művészet és a zene területén. Művészeteket a technikum megnyitásától kezdve tanítottak már. Többek között formatervezést, szövést, fonást lehetett itt elsajátítani. 1922-ben a Délnyugati Technikumból Chelsea Technikum lett, s a Londoni Egyetemnek egyre több beiratkozott hallgatója tanult itt.

Az 1930-as évek elején a művészeti iskola elkezdte oktatási területét bővíteni. 1931-ben elkezdett járműtervezéssel és kereskedelmi formatervezéssel foglalkozni. H.S Williamson, az iskola 1930–1958. közötti igazgatója a második világháború után bevezette a szobrászatot. Az ekkor végzett művészek közül olyan oktatók kerültek ki, mint Henry Moore és Graham Sutherland. Ebben a korszakban végzett Elizabeth Frink, Edward Burra, Patrick Caulfield, Ethel Walker, Dirk Bogarde, Robert Clatworthy, John Latham és John Berger.

A Tudományos Iskola 1957-ben kivált, és Chelsea-i Tudományos és Technológiai Főiskola lett a neve, mely 1966-ban a Londoni Egyetem tagiskolája lett. A Chelsea-i Tudományos és Technológiai Főiskola királyi engedélylevelét 1971-ben kapta meg, s 1985-ben az Erzsébet Királynő Fősikolával közösen a King’s Collage London részévé vált.

Chelsea-i Művészeti Iskola[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A művészeti iskola egyesült a Francis Hawke alapította Hammersmithi Művészeti Iskolával, s 1908-ban így jött létre a Chelsea-i Művészeti Iskola. Az úkonnan megalapított iskola működtetését átvette a Londoni Megyei Tanács, és a Lime Grove-on építettek egy új épületet, ahol kibővített tananyaggal kezdődött az oktatás. Ugyanott 1914-ben egy kereskedelmi iskolát építettek lányok számára. Az iskola megszerezte a Great Titchfield Streetnél lévő helyiségeit, és egy épületben helyezték el Quintin Hogg Regent Street-i technikumával. A Manresa Road-i kampuszban 1963-ban elkezdtek festészetet és grafikai tervezést oktatni. Mindkét területen sikereket értek el. Ebben az időszakban Chelseaben voltak a szépművészet ezen részeinek legjobb tanulói. Számos híres művész került ki közülük, például Ossip Zadkine, Mark Gertler és Paul Nash.

A Chelsea Művészeti Főiskola déli blokkja

Lawrence Gowing festő és művészettörténész lett a Chelseas-i Művészeti Iskola elős igazgatója. Ő volt a felelős azért, hogy a történetet és a filozófiát összhangba hozza a gyakorlattal, s inkább művészek oktassák a történelmi és elméleti tárgyakat, semmint művészettörténészek. Ez máig meghatározó jellemzője a chelsea-i oktatásnak. Gowing vezetése alatt egy olyan opcionális programot hoztak létre, mely lefedte a zene, a költészet, a pszichoanalízis, a filozófia és az antropológia témaköreit. Ugyanebben az időszakban – Victor Pasmore és Richard Hamilton vezetésével kifejlesztettek egy formatervezési alapszakot, ami a művészeti és formatervezési területen alapozó képzésnek számít.

William Gallaway, aki 1989. és 1992. között az iskola igazgatója volt, valamint Colin Cina, a művészeti kar rektora és Bridget Jackson, a formatervezési kar rektora megreformálta az iskolát, és lehetővé tették, hogy több szintre bontják a képzést, s az egyetemi felvételire való felkészüléstől az akkreditált fokozatokig minden szinten új tárgyakat vezettek be. Ezeket a Londoni Egyetem hitelesítette.

London Intézet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1986-tól a Chelsea-i Művészeti Iskola a Belső-londoni Oktatási Hivatal dntése értelmében a Londi Intézet tagozata lett. Az átalakításnak az volt a célja, hogy egy struktúrába rendezzék az egyenrangú londoni művészeti, formatervezési, divatipari és média iskoláit. 1989-ben az iskola új neve Chelsea-i Művészeti és Formatervezési Főiskola lett. A londoni intézet 2004-ben egyetemi rangot kapott, és átnevezték Londoni Művészeti Egyetemmé.

Roger Wilson, aki 2006-os nyugdíjba vonulásáig a műemléki listán szereplő Királyi Katonai Orvostudományi Főiskola épületébe történő átköltözést irányította. Ezt 2005-ben Allies and Morrison építészek által készített tervek alapján úgy átépítették, mintha eredetileg is művészeti főiskolának építették volna. Az átköltözés eredményeképp a Chelsea-i Művészeti és Formatervezési Főiskola a Milbanken a Tate Britain mellett fekszik, s innéttől ismét egyedüli kampuszként van egy egész épületben.[2][3]

Kiállítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főiskolához három híres kiállítóterület tartozik:

  1. A Chelsea Space a professzionális művészek nemzetközi és interdiszciplináris kiállítótere. ahol még nem végleges projekteket mutatnak be. A galléria rendszeresen megjelenő publikációiban a résztvevő szerzők, művészek és formatervezők írásait jelentetik meg..
  2. A főiskolán belül elhelyezkedő Parade Groundból létrehozták London legnagyobb szabadtéri galériáját, ahol 2008 tavaszán filmvetítéseket és nagy remekműveket mutattak be. A kiállítóteret régebben a hallgatók és oktatók nyílttéri megjelenési helyként használták. Híres ezen felhasználások közül Chris Burden 2006-os 'Repülő Gőzhenger' című munkája. 2008-ban Cildo Meireles 'Alkalmak' című kiállítása kapott itt helyet, amihez még társult a Tate Modernben megrendezett kiállítása.
  3. A Triangle Gallery nevéhez hűen egy modern, szögletesen kialakított tér, ahol a hallgatók egész évben bemutathatják munkájukat.

Kutatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főiskola több kutatóközpontnak, -csoportnak és -klaszternek biztosít helyet.

  1. Nemzetközi Szépművészeti Kutatóközpont (ICFAR)
  2. Nemzetközi Művészet, Azonosság és Nemzet (TrAIN)
  3. Kritikusi Gyakorlat Chelsea
  4. FADE Szépművészeti Digitális Környezet
  5. Textil, Környezet, Formatervezés (TED)

Kapcsolatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Chelsea kapcsolatban áll a Londoni Művészeti Egyetemmel a Camberwell Művészeti Főiskolával, a Central Saint Martins Művészeti és Formatervezési Főiskolával, a Londoni Kommunikációs Főiskolával, a Londoni Divatipari Főiskolával, és a Wimbledoni Művészeti Főiskolával. A főiskolának cserekapcsolatai vannak az amerikai, New York-i Divattechnológiai Intézettel.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

CLIP CETL[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Chelsea és a Londoni Divatipari Főiskola közösen használja a Tanítás és Tanulás Kiválóságáért Gyakorlati Tanuló Központot (CLIP CETL). A központ pénzügyi hátterét a brit kormány biztosítja, amivel azt a kiváló eredményt akarja elismerni, amit a két intézmény a hallgatók tanulásának fejlesztésében ért el.

Art School[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

John Humphrys hírszerkesztő és író, Ulrika Jonsson és Clarissa Dickson-Wright televíziós személyiségek, Keith Allen humorista és a BBC Radio 1-nél dolgozó DJ Nihal Arthanayake a BBC Art School 2005 keretében részt vett egy kéthetes intenzív tanfolyamon. A főiskola oktatóinak segítségével a hallgatók a művészet minden ágát – a rajzolás alapjaitól az installációig és a performanszig – felfedezték. Az egészet egy nagy showműsor zárta.

Híres végzett hallgatók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Referenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Best British Art Schools (The Times). (Hozzáférés: 2009. május 14.)
  2. History (Official). (Hozzáférés: 2009. május 21.)
  3. History (AIM25). (Hozzáférés: 2009. május 21.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]