A Harmadik Birodalom közigazgatása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tartományi határok 1941
Közigazgatás felosztása 1944-ben

A Harmadik Birodalom egy 1939-es nagyszabású átszervezés után negyvenegynéhány úgynevezett Gauba szerveződött („tartomány”, „kerület”), az átszervezés célja a párt- (NSDAP) és állami közigazgatási beosztás közelítése volt. Ezzel együtt a két struktúra nem teljesen fedte át egymást, hiszen a párton belül létezett pl. határon túli kerület is.

A náci kor közigazgatása több változáson esett keresztül, elsőként a Zweites Gesetz zur Gleichschaltung der Länder mit dem Reich rendezte helyzetét 1933. április 7-én (1933. évi II. törvénycikk).

A Gau állami vezetőjét Reichsstatthalternek (birodalmi helytartó), pártvezetőjét Gauleiternek (kerületvezető) hívták, a két funkciót leggyakrabban egy személy töltötte be. A tartományi határok kijelölésekor lehetőleg eltekintettek a korábban nem a német törzsterülethez tartozó közigazgatási határok követésétől, így Luxemburg Moselland része lett (melynek nem Luxembourg város lett a székhelye), míg a korábban Magyarországhoz tartozó, és tartományként intakt határokkal megőrzött Burgenlandot felosztották Stájerország és Al-Duna tartományok között, ill. a mai Szlovéniát Stájerország és Karintia között, Lotaringia Gau Westmarkhoz, Elzász Gau Oberrheinhoz, Eupen és Malmedy pedig Gau Köln-Aachenhez kerültek. A mai Dél-Csehország és Dél-Morvaország részei Gau Nieder- ill. Oberdonauhoz csatolódtak, míg a Memel-vidék Kelet-Poroszország része lett.

A Cseh–Morva Protektorátus (Protektorat Böhmen und Mähren), ill a Lengyel Főkormányzóság (General-Gouvernement Polen) (melyek formálisan szintén a birodalom részei voltak) nem kerültek be a Gau-rendszerbe. Érdekesség, hogy Gau Westmark és Gau Oberrhein (Baden-Elsaß) formálisan (törvényileg) sosem jöttek létre.

A Gauk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párt 1945-ben az alábbi területi beosztással működött (e felosztás egyben állami közigazgatást is jelentett)

  • Baden-Elsaß (Oberrhein, Felsőrajna) korábban Gau Baden, székhelye Karlsruhe, 1940 után Straßburg
  • Bayreuth, korábban Gau Bayerische Ostmark, Gau Oberfranken és Gau Niederbayern-Oberpfalz egyesítésével, székhelye Bayreuth
  • Groß-Berlin, korábban Gau Berlin-Brandenburg, székhelye Berlin
  • Danzig-Westpreußen, (Danzig-Nyugat-Poroszország) korábban Gau Danzig, székhelye Danzig (Dancka, ma Gdańsk)
  • Düsseldorf, Gau Ruhr részeiből, székhelye Düsseldorf
  • Essen, székhelye Essen
  • Franken (Frankföld) Gau Nürnberg-Fürth-Erlangen és Gau Mittelfranken egybevonásával, székhelye Nürnberg
  • Halle-Merseburg , székhelye Halle an der Saale
  • Hamburg, székhelye Hamburg
  • Hessen-Nassau Gau Hessen-Nassau-Süd és Gau Hessen-Darmstadt egybevonásával, székhelye Frankfurt am Main
  • Kärnten (Karintia), székhelye Klagenfurt
  • Köln-Aachen székhelye Köln
  • Kurhessen Kassel székhellyel
  • Magdeburg-Anhalt, Gau Anhaltból és Gau Elbe-Havelből, székhelye Dessau
  • Mainfranken (Majna-Frankföld), korábban Gau Unterfranken, székhelye Würzburg
  • Mark Brandenburg, Gau Ostmark és Gau Brandenburg egyesítése, előbb Gau Kurmark, majd a fenti néven, székhelye Berlin
  • Mecklenburg, székhelye Schwerin
  • Moselland, Gau Koblenz-Trier belépésével 1942-től, székhelye Koblenz
  • München-Oberbayern (München-Felső-Bajorország), Gau Oberbayern és Gau Groß-München összevonásával, „Traditionsgau“-nak is nevezték, székhelye München
  • Niederdonau (Alduna), korábban Gau Niederösterreich, székhelye (Gauhauptstadt) Krems, közigazg. központja (Verwaltungssitz) Wien
  • Niederschlesien (Alsó-Szilézia), székhelye Breslau (Boroszló, ma Wrocław)
  • Oberdonau (Felső-Duna), korábban Gau Oberösterreich, székhelye Linz
  • Oberschlesien (Felső-Szilézia), székhelye Kattowitz (ma Katowice)
  • Ost-Hannover (vagy Hannover-Ost), korábban Gau Lüneburg-Stade, székhelyei időrendben Buchholz in der Nordheide, Lüneburg, Harburg
  • Ostpreußen(Kelet-Poroszország), székhelye Königsberg in Preußen, (ma Kalinyingrád)
  • Pommern (Pomeránia), székhelye Stettin (ma Szczecin)
  • Sachsen (Szászország), székhelye Dresden (Drezda)
  • Salzburg (Reichsgau), székhelye Salzburg
  • Schleswig-Holstein székhelye Kiel
  • Schwaben (Svábföld), székhelye Augsburg
  • Steiermark (Stájerország), székhelye Graz
  • Sudetenland (Szudétavidék), 1939-ig Gau Sudetenland (Sudetengau), székhelye Reichenberg, (ma Liberec)
  • Süd-Hannover-Braunschweig, Gau Hannover-Süd és Gau Braunschweig összevonásával, székhelye Hannover
  • Thüringen (Türingia), Weimar
  • Tirol-Vorarlberg, székhelye Innsbruck
  • Wartheland (kb. „Őrvidék”), 1940-ig Gau Wartheland (Warthegau), székhelye Posen (ma Poznań)
  • Weser-Ems székhelye Oldenburg
  • Westfalen-Nord székhelye Münster
  • Westfalen-Süd székhelye Bochum
  • Westmark, korábban Gau Saar-Pfalz, ez Gau Rheinland és Gau Saar(land) egyesítésével jött létre, székhelye Neustadt an der Weinstraße, 1940-től Saarbrücken
  • Wien székhelye Wien (Bécs)
  • Württemberg-Hohenzollern székhelye Stuttgart
  • Auslandsorganisation NSDAP/AO Berlin (területen kívüli, a külföldi alapszervezetek körzete)
  • Flandern (Flandria) (1944 decembertől)
  • Wallonien (Vallónia) (1944 decembertől)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]