Sosnowiec
| Sosnowiec | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lengyelország |
||
| Vajdaság | sziléziai | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Körzethívószám | (+48) 32 | ||
| Rendszám | SO 00001-től SO 99999-ig | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 228 192 fő (2005) +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 250 m | ||
| Terület | 91,26 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Sosnowiec
Pozíció Lengyelország térképén
|
|||
| é. sz. 50° 18′, k. h. 19° 10′ | |||
Sosnowiec (
kiejtése✩, IPA: [sɔsˈnɔvʲɛʦ], németül Sosnowitz) egy város Lengyelország délnyugati részén, a sziléziai vajdaságban, a felsősziléziai ipari körzet központja. A Dąbrowai medence legfontosabb városa. 1992-ben a katolikus egyház adminisztrációs reformja keretében az újonnan kialakított sosnowieci egyházmegye székvárosa lett.
Tartalomjegyzék |
Földrajz[szerkesztés]
Helyzete[szerkesztés]
Sosnowiec a sziléziai fennsíkon, a Dąbrowai medencében helyezkedik el. Geológiai szempontból Sosnowiec a felsősziléziai szénmezőn helyezkedike al, mely az egész felsősziléziai ipari körzetet, valamint a rybniki szénvidéket felöleli. a következő városokkal határos: Katowice, Mysłowice, Jaworzno, Sławków, Dąbrowa Górnicza, Będzin, Czeladź.
Folyók és vízfolyások[szerkesztés]
Víztározók és tavak[szerkesztés]
Városrészek[szerkesztés]
- Dębowa Góra,
- Jęzor,
- Kazimierz Górniczy,
- Klimontów,
- Maczki,
- Milowice,
- Modrzejów,
- Niwka,
- Ostra Górka,
- Ostrowy Górnicze,
- Pogoń,
- Porąbka,
- Radocha,
- Rudna,
- Sielec,
- Stary Sosnowiec,
- Środula,
- Śródmieście,
- Zagórze
Története[szerkesztés]
A város nevét a fenyőerdőkről kapta, melyek 1830-ig a területén nőttek. A város eredeti neve Sosnowice volt.
Legrégebbi ismert említését 1123-ban, de biztosan a mai város helyén állt falvak: Milowice, Klimontowa, Zagórz említését egy 1228-ban kelt oklevélből ismerjük, másokat a XIII. századból. Városi privilégiumokkal rövid ideig Modrzejów rendelkezett a XVIII. században, majd 1902-től, ami az első ilyen aktus volt a Lengyel Királyságban a januári felkelés után. Amikor 1902-ben Sosnowiec "falut" városi rangra emelte a cári adminisztráció, 61 ezer lakosa, saját sajtója, hivatásos szinháza, fejlett kórházi hálózata volt. A városban történt események közül a felkelésen kívül érdemes megemlíteni a (Varsóval együtt) első május elsejei tüntetést. Az a nyomás, amit ezek a tények jelentettek a cári hatóságokra, jól magyarázzák, hogy a cárellenes megmozdulások dacára miért kapott elsőként városi jogokat Sosnowiec a felkelés után.
Műemlékek[szerkesztés]
- Sieleci kastély
- Dietl palotája
- Schöen palotája és parkja
- Wilhelm palotája
- Mieroszewski kúria Sosnowiec Zagórzban
- Piątkowski villája
- Katedrális
- Evangélikus templom
- Jézus legszentebb szive templom
- Częstochowai Mária temploma
- Mária templom Sielecben
- Péter és Pál apostol temploma Maczkiban
- Szent Borbála templom Seilecben
- Keresztelő Szent János temploma
- Szent Joachim temploma, Zagórz
- Szent Tamás apostol temploma, Pogoń
- Ortodox templom
Média[szerkesztés]
- Wiadomości Zagłębia
- Kurier Miejski
- Radio ESKA Śląsk (99,1 FM)
