Sosnowiec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sosnowiec
Sosnowiec címere
Sosnowiec címere
Sosnowiec zászlaja
Sosnowiec zászlaja
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság sziléziai
Rang járási jogú város
Körzethívószám (+48) 32
Rendszám SO 00001-től SO 99999-ig
Népesség
Teljes népesség 228 192 fő (2005) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 250 m
Terület 91,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sosnowiec  (Lengyelország)
Sosnowiec
Sosnowiec
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 50° 18′, k. h. 19° 10′Koordináták: é. sz. 50° 18′, k. h. 19° 10′

Sosnowiec (Loudspeaker.svg kiejtése, IPA: [sɔsˈnɔvʲɛʦ], németül Sosnowitz) város Lengyelország délnyugati részén, a Sziléziai vajdaságban, a felső-sziléziai ipari körzet központja. A Dąbrowai-medence legfontosabb városa. 1992-ben a katolikus egyház adminisztrációs reformja keretében az újonnan kialakított Sosnowieci egyházmegye székvárosa lett.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sosnowiec a Sziléziai-fennsíkon, a Dąbrowai-medencében helyezkedik el. Geológiai szempontból Sosnowiec a felső-sziléziai szénmezőn fekszik, mely az egész felső-sziléziai ipari körzetet, valamint a rybniki szénvidéket felöleli. a következő városokkal határos: Katowice, Mysłowice, Jaworzno, Sławków, Dąbrowa Górnicza, Będzin, Czeladź.

Folyók és vízfolyások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Víztározók és tavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dębowa Góra,
  • Jęzor,
  • Kazimierz Górniczy,
  • Klimontów,
  • Maczki,
  • Milowice,
  • Modrzejów,
  • Niwka,
  • Ostra Górka,
  • Ostrowy Górnicze,
  • Pogoń,
  • Porąbka,
  • Radocha,
  • Rudna,
  • Sielec,
  • Stary Sosnowiec,
  • Środula,
  • Śródmieście,
  • Zagórze

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város nevét a fenyőerdőkről kapta, melyek 1830-ig a területén nőttek. A város eredeti neve Sosnowice volt.

Legrégebbi ismert említését 1123-ban, de biztosan a mai város helyén állt falvak: Milowice, Klimontowa, Zagórz említését egy 1228-ban kelt oklevélből ismerjük és más említéseket is a 13. századból. Városi privilégiumokkal rövid ideig Modrzejów (ma Sosnowiec része) rendelkezett a 18. században, majd 1902-től, ami az első ilyen gesztus volt a Kongresszusi Lengyelországban a januári felkelés után. Amikor 1902-ben Sosnowiec "falut" városi rangra emelte a cári adminisztráció, 61 ezer lakosa, saját sajtója, hivatásos színháza, fejlett egészségügyi hálózata volt. A városban történt események közül a felkelésen kívül érdemes megemlíteni a (Varsóval együtt) első május elsejei tüntetést. Az a nyomás, amit ezek a tények jelentettek a cári hatóságokra, jól magyarázzák, hogy a cárellenes megmozdulások dacára miért kapott elsőként városi jogokat Sosnowiec a felkelés után.

Műemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sosnowiec, Sieleci kastély
Sosnowiec, Schoen-palota
  • Sieleci kastély
  • Dietl-palota
  • Schöen-palota és park
  • Wilhelm-palota
  • Mieroszewski-kúria Sosnowiec Zagórzban
  • Piątkowski-villa
  • Szűzanya Elszenderedése-székesegyház
  • Evangélikus templom
  • Jézus legszentebb szíve templom
  • Częstochowai Mária-templom
  • Mária-templom Sielecben
  • Péter és Pál apostol templom Maczkiban
  • Szent Borbála-templom Seilecben
  • Keresztelő Szent János-templom
  • Szent Joachim-templom, Zagórz
  • Szent Tamás apostol templom, Pogoń
  • Ortodox templom

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Wiadomości Zagłębia
  • Kurier Miejski
  • Radio ESKA Śląsk (99,1 FM)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sosnowiec témájú médiaállományokat.