Elbląg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Elbląg
Elbląg címere
Elbląg címere
Elbląg zászlaja
Elbląg zászlaja
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság Varmia-mazúriai
Rang járási jogú város
Polgármester Grzegorz Nowaczyk
Irányítószám 82-300 és 82-315 között
Körzethívószám +(48) 55
Rendszám NE
Népesség
Teljes népesség 127 655 fő +/-
Népsűrűség 1,588 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Elbląg (Lengyelország)
Elbląg
Elbląg
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 54° 05′ 40″, k. h. 19° 24′ 15″Koordináták: é. sz. 54° 05′ 40″, k. h. 19° 24′ 15″

Elbląg (németül Elbing, oroszul Eлблoнг) – a warmia-mazuri vajdaság legnagyobb kikötője, járási jogú város, az elblągi járás székhelye. Az egyik legnagyobb város Észak-Lengyelországban, az Elbląg folyó torkolatánál, ahol a Visztula-öbölbe ömlik. Elblągban van az Alstom gyár egyik legnagyobb európai gyára. Fontos gazdasági és kulturális központ, valamint vasúti és közúti csomópont.

Fekvés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elbląg Gdańsktól 50 km-re délkeletre fekszik.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost először 1237-ben említik Elbing néven. 1241-ben városi jogot kap. Ez idő tájt épült fel a Szent Miklós katedrális is. 1314-ben elkészül a városi torony is. Az elbingi flotta a hanza városok segítségére volt 1350-es években a norvégokkal és dánokkal vívott háborúban. 1360-ban 13 000 ember hal meg a nagy pestis idején. 1367-ben a Kölni Konföderáció tagja lett.

1410-ben a grünwaldi csata után 8 hónapig a lengyel úr[pontosabban?] itt bujdosott. 1414-ben a lengyel hadsereg megostromolta a várost, de sikertelenül. 1440-ben Poroszország része lett. 1453-ban a lengyeleknek sikerült bevenni a várat és a lerombolták azt. 1454-ben a IV. Kázmérnak behódol a város. 1478-ban az ó- és újváros városállamot alakít.

1531-ben megalapították az első evangélikus gimnáziumot. 1550. körül II. Zsigmond Ágost király vallásszabadságot hirdetett. Ekkor épült a Szent Anna-templom. 1577-ben evangélikus templommá szentelték a Miklós-templomot. 1580-ban Báthory István uralkodása alatt jelentős kereskedelmi várossá fejlődött. 1594-ben a város fénykorát élte.

1625-ben ismét felütötte a fejét a pestis, 3608 fő volt a veszteség. 1626-ban a svéd csapatok II. Gusztáv Adolf svéd király vezetésével megtámadták és elfoglalták a várost. 1655 és 1660 között a svédek másodszor is elfoglalták a várost, de a lengyel király kiűzte X. Károly Gusztáv svéd királyt. 1657-ben II. János Kázmér lengyel király elzálogosította várost 400 000 tallérért cserébe.

1700-ban III. Frigyes herceg visszaadta a területet Lengyelországnak. 1710 és 1712 között az oroszok elfoglalták a várost. 1713-ban a lengyel koronához visszakerült, azonban a szász csapatok 1734-ig itt maradtak. 1758-ban a hétéves háború végén oroszok szállták meg a várost egészen 1762-ig. 1772-ben Poroszország része lett.

1807-ben Napóleon csapatai megszállták a várost, és csak 1813-ban távoztak. 1828-ban a városban építették meg az első kelet-poroszországi gőzhajót. 1837-ben megalapították a Schichau Társaságot. 18401858 között építették meg az Északi-csatornát Iława és Elbing között, Georg Steenke tervei alapján. 1844. október 23-án a baptisták megalapították a városban első közösségüket. 1853-ban megépült a vasút.

1905-ben rendezett népszámláláson a város lakossága 94 065 fő volt, német anyanyelvűek főleg. 280 fő lengyel és kasuba anyanyelvű volt. 1945. január 23-án a Vörös Hadsereg elfoglalta a várost. A háború súlyosan lerombolta a várost. 1945 márciusában Lengyelország része lett Elbląg néven a város. 1946-ban a Schikau Társaság tulajdonát a szovjetek hazájukba szállították, kárpótlás gyanánt. 1948-ban a város lakossága 40 000 fő volt, 1962-ben már 81 000 fő.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Miklós-katedrális
  • Szent Miklós katedrális (13-15. század)
  • Vásár-torony (Brama Targowa) (1309.) és a városfalak maradványai
  • Elblągi csatorna
  • Szentlélek templom (14. század)
  • Szent Antal templom (14. század)
  • Domonkos-kolostor
  • Corpus Christi templom (13-15. század)
  • Városi könyvtár
  • Dorottya templom (Kaczynosból áttelepítve)
  • Antikommunista áldozatok emlékműve (1970)

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elbląg ban 7 országút található.

A hajóközlekedés 2006 júniusa óta van az új tengeri kikötőből.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Elbląg témájú médiaállományokat.