Navahrudak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Navahrudak (Навагрудак)
Navahradak - Ruiny zamka - Panarama.jpg
A 13. századi vár romjai
Navahrudak címere
Navahrudak címere
Navahrudak zászlaja
Navahrudak zászlaja
Közigazgatás
Ország  Fehéroroszország
Terület Hrodnai terület
Járás Navahrudaki járás
Irányítószám 231241, 231243, 231244, 231246, 231400
Körzethívószám +375 1597
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 270–300 m
Időzóna EET (UTC+2)
EEST (UTC+3)
Elhelyezkedése
Navahrudak (Fehéroroszország)
Navahrudak
Navahrudak
Pozíció Fehéroroszország térképén
é. sz. 53° 35′ 52″, k. h. 25° 49′ 31″Koordináták: é. sz. 53° 35′ 52″, k. h. 25° 49′ 31″

Navahrudak (Навагрудак, oroszul Novogrudok, lengyelül Nowogródek, litvánul Naugardukas) város Fehéroroszország nyugati részén, a Hrodnai terület Navahrudaki járásának székhelye. 2006-ban 30,7 ezer lakosa volt [1]. Hrodnától közúton 160 km-re keletre fekszik, a Navahrudaki-hátság dombvidékén, melynek legmagasabb pontja a navahrudaki várhegy (Zamkovaja, 323 m).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Navahrudak egyike az ország legrégebbi városainak. A történészek szerint már a 10. században lakott település volt. A környező dombvidék legmagasabb pontjaként fontos védelmi-stratégiai szerepet töltött be. Első írásos említése 1227-ból származik Novogorodok néven. 1240-ben a tatárok elpusztították. A 13. században a Feketeoroszország néven ismert vidék központja, majd egy időben egyes források (melyek Maciej Stryjkowski 16. századi krónikájára támaszkodnak) szerint a Litván Nagyfejedelemség fővárosa, annak Trakaiba való áthelyezése előtt. 1507-ben a nagyfejedelemség egyik vajdaságának székhelye lett és központi szerepet töltött be egészen 1795-ig, amikor Oroszországhoz csatolták és a Grodnói kormányzóság járási székhelye lett. A magdeburgi városi jogokat 1511-ben kapta meg. 1842-ben a Minszki kormányzósághoz csatolták.

Kilátás a Várhegyről

A várost 1919-ben a lengyel csapatok foglalták el és ezután 20 évig Lengyelországhoz tartozott, mint a Nowogródeki vajdaság székhelye. 1939 szeptemberében a Belorusz SZSZK-hoz került, majd 1941. július 4-én a németek foglalták el. Június végén és július elején a város környékén súlyos harcok folytak, mivel a Vörös Hadsereg csapatainak nagy részét a németek körülkerítették az ún. novogrudoki katlanban. A német megszállás 1944. július 8-áig tartott, a súlyos harcok során a városban és a járásban 45 ezren vesztették életüket és az épületállomány 60%-a elpusztult. A háború után újjáépítették a várost, de korábbi központi szerepkörét elveszítette, 1974-ben 21 ezer lakosa volt. 1963-ban járási jogú városi rangot kapott, de 1997 óta a város és a járás újra egy közigazgatási egységet alkot.

Navahrudak főtere a Lenin-tér

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost elkerülte a nagyobb mértékű iparosítás, ma is főként az élelmiszer- és textilipara számottevő (tejfeldolgozás, halkonzervgyár, konfekcióüzem), de gázfelszereléseket [2] és fémtermékeket [3] is gyártanak itt. Számottevő idegenforgalma is, sok lengyel turista keresi fel Mickiewicz emlékmúzeumát.

A Szent Miklós-székesegyház

Városszerkezet, nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városon belül nagy a szintkülönbség, a sugárirányban a főtérre (Lenin-tér) vezető utcák igen meredekek. A főtér keleti oldalán 19. század végi házsor húzódik, nyugatról pedig a városi park, melyben Navahrudak híres szülöttének, Adam Mickiewicz lengyel költőnek szülőháza (ma emlékmúzeum) és egész alakos szobra áll. A tér déli oldalán az 1812-ben épült árkádos piacsor hívja fel magára a figyelmet. Az északi oldalról nyíló utcákban három műemlék templom is található:

  • Boriszoglebszkaja-templom1519-ben épült gótikus stílusban
  • Szent Miklós-székesegyház – a ferencesek egykori temploma 1780-ban épült, 1846-ban nyerte el mai alakját
  • Szent Mihály arkangyal-templom – a dominikánusok rendje építette a 18. század első felében
    A Szt. Mihály arkangyal-templom

A Lenin-térről a Zamkovaja (Vár) utca vezet át a várdombra, melyen a 13. században épült egykori téglavár romjai két különálló falmaradvány) áll. A romoktól kitűnő kilátás nyílik déli irányba. A várdomb lábánál áll a 15. századból származó, 1712–1723 között barokk stílusban átépített plébániatemplom (Kosztyel Preobrazsenyija Goszpodnyego). A város egyéb érdekességei között meg kell még említeni a 18. század eleji zsidó temetőt (1941 előtt a Navahrudakban népes zsidó közösség élt), a katolikus temetőben a Zaborszkij-kápolnát, a 16. századi tatár temetőt és az 1792-ben épült mecsetet is.

Adam Mickiewicz emlékköve

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Navahrudak témájú médiaállományokat.