Grudziądz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Grudziądz
Grudziądz címere
Grudziądz címere
Grudziądz zászlaja
Grudziądz zászlaja
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság Kujávia-pomerániai
Rang járási jogú város
Polgármester Robert Malinowski
Irányítószám 86-300-tól 86-311-ig
Körzethívószám +(48)56
Rendszám CG
Népesség
Teljes népesség 99 003 fő (2009)[1] +/-
Népsűrűség 1714 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 50 m
Terület 57,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Grudziądz (Lengyelország)
Grudziądz
Grudziądz
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 53° 29′ 33″, k. h. 18° 46′ 34″Koordináták: é. sz. 53° 29′ 33″, k. h. 18° 46′ 34″

Grudziądz (németül Graudenz, latinul Graudensis, oroszul: Грудзёндз) járási jogú város Lengyelországban, a Kujávia-pomerániai vajdaságban a Visztula mentén. 1975-1998 a város a toruńi vajdasághoz tartozott. A város lakosainak száma 99 003, a vajdaságon belül a negyedik legnagyobb város, Lengyelországban a 40. helyet foglalja el. A város a délkör mentén 12,5 km hosszú, rá merőlegesen csak 6,2 km. Az Osa folyó torkolatától délre a Forteczna sziget (86,1 m a tengerszint felett) és a Strzemięcińska sziget 79,3 m a tengerszint felett) emelkedik ki a Visztulából.

Grudziądz a Visztula 835. folyamkilométerénél fekszik. A folyó medrének szélessége a város területén 320–500 m között változik, a folyó esése 0,18%. A meder legnagyobb mélysége eléri a 9 métert.[2].

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ember első nyomai az újkőkorból valók, mintegy i.e. 8000-ről.

A várost 1291-ben alapították és chełmnoi városjogokat kapott. A régi okiratokban többféleképpen szerepel: Grudenc, Grudencz, Grawdencz, Graudentum, Grudentz, Grudenz, Graudenz.

Kalendárium[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1064. – Grudziądz várának első említése
  • 1065. április 11. – a város alapításának napja
  • 1207. – Mazóviai Konrád meghódítja a chełmnoi földeket, Grudziądzzal együtt.
  • 1218. – Oliwai Christian püspöknek adományozzák a várost.
  • 1231. – A Német Lovagrend elfoglalja Grudziądzot.
  • A 13. században felépül a lovagrend vára, mely 1945-ben semmisül meg.
  • 1291 június 18-án állítják ki a város privilégiumairól szóló oklevelet, mely többek között pontosan kijelöli a város határait is.
  • 1410. július és augusztus fordulója - Jagelló Ulászló rövid időre elfoglalja Grudziądzot.
  • 1454. február 8. – A Porosz Szövetség elfoglalja a várost - véget ér a lovagrend uralma.
  • 1466. október 19. A II. toruńi béke – Grudziądzot és az egész királyi Poroszországot Lengyelországnak itélik.
  • 1522. március 21. – Kopernikusz a királyi Poroszország Grudziądzban ülésező szejmjében ismertette nagy jelentőségű közgazdasági munkáját a monetáris politikáról De aestimatione monetae címen.
  • 1622. – Jezsuiták telepednek meg a városban.
  • 1624. március 12. Benedekrendi apácák érkeznek Grudziądzba.
  • 16551659. – svéd megszállás.
  • 1703. – újabb svéd megszállás.
  • 17071718 – orosz megszállás
  • 1772szeptember 21. – Lengyelország első felosztása - Grudziądz porosz fennhatóság alá kerül.
  • 1776. június 6. – Megkezdődik a citadella építése.
  • A 18. század vége - rövid időre a porosz király udvarával együtt a városba helyezi székhelyét.
  • 1801. – Megkezdik a keresztesek várának lebontását.
  • 1806/1807. – Napóleon hadserege megkísérli elfoglalni Grudziądzot, de Courbiere visszaveri.
  • 1920. január 23. – 147 évnyi porosz uralom után Grudziądz visszatér Lengyelországba.
  • 1939. szeptember 4. – A német megszállás kezdete, a németek tömeges bűntettei a városban és a környéken.
  • 1945 március 6. – A Vörös hadsereg elfoglalja a várost.
  • 1990. május 27. – A háború utáni első szabad választás.

Műemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Grudziądz középkori műemlékei az Európai téglagótika útjához tartoznak.

  • Középkori belváros (Óváros) épülete és egész városszerkezete.
  • Városfalak a 14.-15. századból (többek között a Vízikapu: Brama Wodna).
  • A várhegyen a keresztesek várának maradványai a 14. századból.
  • A városnak a Visztula felé eső oldalán a 13.-17. század között épült magtárak.
  • A citadella, melynek ostromát sikeresen hárította el Courbiere báró. Az erődítmények a 18.-19. század fordulóján épültek.
  • Felsőreáliskola (Wyższa Szkoła Realna w Grudziądzu) épülete.
  • Az egykori Tanítóképző (Seminarium Nauczycielskiego) épülete.
  • Az egykori szabadkőműves páholy.

Vallásos műemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A benedekrendi apácák egykori barokk kolostora: a kolostor épületei a 18. századból, Szentlélek templom a 14. századból, átépítve a 17. században, az ú.n. Apátnők palotája a 18. századból.
  • Régi evangélikus templom
  • Helyőrségi templom
  • Szent János templom
  • Szent György kápolna
  • Szent Kereszt templom
  • Szent Miklós templom (plébániatemplom), jelenleg társaskáptalan a 13-15. századból.
  • Legszentebb Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom.
  • Barokk jezsuita épületek: Xavéri Szent Ferenc templom a 18. századból, kollégium a 17.-18. századból (jelenleg Városi hatóságok épülete)
  • Minorita templom és egykori kolostor a 18. század közepéről, jelenleg Szent Kereszt templom és börtön.
  • Híres gótikus oltárkép a 14-15. század fordulójáról. Eredetileg a keresztes várkápolnában állt, jelenleg a Varsói Nemzeti Múzeumban van kiállítva.


Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Grudziądz témájú médiaállományokat.

Lengyelül:

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Németül:

  • Wiesław Sieradzan: Die Stadtpläne von Graudenz aus dem 17.–20. Jahrhundert. Perspektiven zur Veröffentlichung eines geschichtlichen Atlasses, in: Beiträge zur Geschichte Westpreußens 14 (1995), S. 55–68
  • Horst-Dieter von Enzberg: Die Goetheschule in Graudenz und das deutsch-polnische Verhältnis (1920–1945) (= Beiträge zur Schulgeschichte, Bd. 5), Lüneburg 1994 [Diss. FU Berlin 1992]
  • Dienst-Koerber, Dr. Nordewin von et al: Die Stadt und der Landkreis Graudenz – Aus sieben Jahrhunderten deutscher Geschichte, Köln-Porz 1976
  • Xaver Froehlich, Geschichte des Graudenzer Kreises, 1868

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.stat.gov.pl/cps/rde/xbcr/gus/PUBL_L_ludnosc_stan_struktura_30_06_2009.pdf
  2. Zbigniew Otremba Grudziądz. Kronika dziejów miasta. Wyd. Regnum, Gdańsk 1999. ISBN 83-907707-1-7, s. 126