Oświęcim

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oświęcim
Kościół Matki Bożej Wspomożenia Wiernych w Oświęcimiu.jpg
Mária-templom
Oświęcim címere
Oświęcim címere
Oświęcim zászlaja
Oświęcim zászlaja
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság Kis-lengyelországi
Járás Oświęcimski
Rang város
Alapítás éve 12. század
Polgármester Janusz Marszałek
Irányítószám 32-600-tól 32-603-ig, 32-606, 32-610
Körzethívószám (+48)33
Rendszám KOS
Népesség
Teljes népesség 41 382 fő (2004) +/-
Népsűrűség 1365,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 230 m
Terület 30,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Oświęcim  (Lengyelország)
Oświęcim
Oświęcim
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 50° 03′, k. h. 19° 14′Koordináták: é. sz. 50° 03′, k. h. 19° 14′
Oświęcim weboldala

Oświęcim (kiejtése: [ɔɕˈfjɛɲt͡ɕim]; németül Auschwitz[1]) város Lengyelországban, a Kis-lengyelországi vajdaságban, az Oświęcimi járásban. Lengyelország felosztása után a Magyarországon is uralkodó Habsburgok egyik címe az „Auschwitz hercege” volt.

A város nevének etimológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városi látkép

Oświęcim a város 800 éves ősi lengyel neve. A város neve különböző nyelveken – lengyelül, németül, csehül vagy latinul jelenik meg írásban. Ilyen előfordulások vannak: Ospenchin (1217), Osvencin (1280), Hospencin (1283), Osswetem (1290), Uspencin (1297), Oswentim (1302), Wswencim (1304), Auswintzen (1312), Oswiecim (1314), Oswencin (1327), Auswieczin (1372), Awswiczin (1372), Uswiczin (1400) Más névváltozatok: Ossvancin, Osvencim, Osvenczyn, Osvacim, Osswanczyn, Ossvijancin, Osswancin, Oswęcim, illetve Ossvencim. Latinul Osswencimen vagy Osviecimensis változattal találkozni. Mivel Oświęcim fontos kereskedelmi központ volt, a német kereskedők saját német névvel illették – „Auswintz”-cal. Az Oppelni és Tescheni Hercegségek okleveleiben is előfordul a németesen hangzó név. A német nyelvterületen kiadott atlaszokban is lehet találkozni ezzel a változattal. Miután a várost a Német Birodalomhoz csatolták, a hatóságok nevét Oświęcimről a német Auschwitzra változtatták. Ezért jelenik meg a koncentrációs tábor nevében Oświęcim német neve. Miután a Vörös Hadsereg 1945. január 27-én felszabadította a várost, visszaállították eredeti nevét, amit ma is visel.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a Soła folyónak a Visztulába torkolásánál fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város története 800 évre tekint vissza, Lengyelországban a legrégebbi Piast-dinasztia-kori vármegyei (kasztelania) városok közé tartozik. A város valamikor egy Oswięczym nevű emberhez tartozott. A fennmaradt oklevelek tanúsága szerint 1179-ben Igazságos Kázmér közvetítésével került át testvére, Görbelábú Mieszko opolei és raciborzi herceg fennhatósága alá. Ettől az időtől kezdve a város sorsa Sziléziához és Kis-Lengyelország történelméhez, sőt a XIV. században a Cseh Királysághoz kötődött.

I. Ulászló opolei herceg uralkodása alatt (1272. körül) Oświęcim lvovi városi jogokat kapott. 1281-ben Oświęcim és környéke az újonnan alakult Cieszyni Hercegséghez került, majd 13121317 között önálló Oświęcimi Hercegség alakult, melynek uralkodója Ulászló herceg lett. 1327-ben a hercegség függetlenné vált Csehországtól több, mint egy évszázadra. 1445-ben felosztották az Oświęcimi, Zatorski és Toszecki Hercegségre. 1457-ben János herceg eladta a hercegséget IV. Kázmér lengyel királynak, ennek köszönhetően Oświęcim ismét visszatért Lengyelország határai közé.

A svéd háborúk idején Oświęcim komolyan megsérült, Lengyelország első felosztása alkalmával 1772-ben a város és környéke osztrák megszállás alá került 1918-ig. 19291931 között a város járási székhely lett, azonban 1932-ben a járást megszüntették.

A volt koncentrációs tábor bejárata a „Munka szabaddá tesz” (Arbeit macht frei) felirattal

A második világháború idején itt létesítették a legnagyobb német koncentrációs tábort és a legnagyobb megsemmisítő tábort, az Auschwitz-Birkenau tábort. A komplexumba tartozott az anyatábor, KL Auschwitz I., a KL Auschwitz II-Birkenau, a KL Auschwitz III-Monowitz és több altábor. Ebben a táborban, mely 1945. január 27-én szabadult fel, 1,1,-1,5 millió különböző nemzetiségű, de 90%-ban zsidó ember tömeggyilkosságának tragikus szimbóluma lett.

Jelenleg a néhai tábor helyén az Auschwitz-Birkenau állami múzeum áll, mely 1947-ben alakult és 1979-ben az UNESCO világörökség részévé minősítette. 1952-ben Oświęcimi járás alakult, mely az 1975-ös közigazgatási reform során a Bielskói (lengyelül: Bielsko) vajdaságba került. Az 1999-es új közigazgatási felosztás eredményeképpen az újonnan alapított járás a Kis-lengyelországi vajdasághoz került.

Műemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kastély

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. jiddisül: אָשְׁפִּיצִין, átírással: Ospicin, csehül: Osvětim, szlovákul: Osvienčim, roma nyelven: Ausvica, Oszvienczim, oroszul: Освенцим

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Oświęcim témájú médiaállományokat.