Csernyivci

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csernyivci (Чернівці)
Chernivtsi Theatre 2007.JPG
A csernyivci színház a város központjában
Csernyivci címere
Csernyivci címere
Csernyivci zászlaja
Csernyivci zászlaja
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Csernyivci terület
Járás Csernyivci járás
Rang város
Alapítás éve 1408
Polgármester Olekszij Pavlovics Kaszpruk
Irányítószám 58000–58033
Körzethívószám +380 372
Népesség
Teljes népesség 253 762 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 113 m
Terület 52,753 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csernyivci (Ukrajna)
Csernyivci
Csernyivci
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 17′ 27″, k. h. 25° 56′ 04″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 27″, k. h. 25° 56′ 04″
Csernyivci weboldala

Csernyivci (ukránul: Чернівці; lengyelül: Czerniowce; németül Czernowitz; románul: Cernăuţi; oroszul: Черновцы) város Ukrajna délnyugati részén, a Csernyivci terület székhelye. A város a Prut folyó partján, Bukovina északi részén fekszik. A város lakossága 2011. augusztus 1-jei állapot szerint 253 762 fő.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csernyivci helyén – habár a környék jóval korábban is lakott volt – Éleseszű Jaroszláv (Jaroszlav Oszmomiszl) galíciai uralkodó építtetett egy faerődítményt a XII. században, melynek Csern vagy Csernij (fekete) volt a neve. Innen a település elnevezése is, melyről az első írásos emlék 1408-ra datálódik.

A moldáv fejedelemség részeként az oszmán birodalom vazallusa, a korábban virágzó kereskedőváros jelentősége folyamatosan csökken, mivel háborús ütközőponttá válik, az átvonuló seregek rendre kirabolják. Így megsínyli a tatárok, lengyelek, törökök hada mellett Bohdan Hmelnickij ukrán hetman seregeit, és az oroszokét is. Az orosz–török háború következtében az előbbihez kerül rövid időre, azt követően 1775 és 1914 között Ausztria, majd az Osztrák–Magyar Monarchia része.

1940 Bukovina északi területeiből, amikor is azt – Besszarábiával együtt – Romániától a Szovjetunióhoz csatolták. 1941 júliusában a várost megszállták a román csapatok, így újból Románia része lett.

Város zsidó lakosságát deportálták több mint 20.000 elmenekültek. 1944 márciusában foglalta vissza a Vörös Hadsereg.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]