Csernyivci

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csernyivci (tört.: Csernovic) (Чернівці)
Chernivtsi Theatre 2007.JPG
A csernyivci színház a város központjában
Csernyivci címere
Csernyivci címere
Csernyivci zászlaja
Csernyivci zászlaja
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Csernyivci terület
Járás Csernyivci járás
Rang város
Alapítás éve 1408
Polgármester Olekszij Pavlovics Kaszpruk
Irányítószám 58000–58033
Körzethívószám +380 372
Népesség
Teljes népesség 263 287 fő (2014. okt 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 113 m
Terület 52,753 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csernyivci (tört.: Csernovic) (Ukrajna)
Csernyivci (tört.: Csernovic)
Csernyivci (tört.: Csernovic)
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 17′ 27″, k. h. 25° 56′ 04″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 27″, k. h. 25° 56′ 04″
Csernyivci (tört.: Csernovic) weboldala

Csernyivci (tört. Csernovic; ukránul: Чернівці; lengyelül: Czerniowce; németül Czernowitz; románul: Cernăuţi; oroszul: Черновцы) város Ukrajna délnyugati részén, a Csernyivci terület székhelye. A város a Prut folyó partján, Bukovina északi részén fekszik. A város lakossága 2011. augusztus 1-jei állapot szerint 253 762 fő.[1]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csernyivci helyén – habár a környék jóval korábban is lakott volt – Éleseszű Jaroszláv (Jaroszlav Oszmomiszl) galíciai uralkodó építtetett egy faerődítményt a 12. században, melynek Csern vagy Csernij (fekete) volt a neve. Innen a település elnevezése is, melyről az első írásos emlék 1408-ra datálódik.

A Moldvai Fejedelemség részeként az Oszmán Birodalom vazallusa, a korábban virágzó kereskedőváros jelentősége folyamatosan csökken, mivel háborús ütközőponttá válik, az átvonuló seregek rendre kirabolják. Így megsínyli a tatárok, lengyelek, törökök hada mellett Bohdan Hmelnickij ukrán hetman seregeit, és az oroszokét is. Az 1768–74-es orosz–török háború következtében az előbbihez kerül rövid időre, azt követően 1775 és 1918 között Ausztria, majd az Osztrák–Magyar Monarchia része. Ekkortól a Csernovicot körülölelő terület Bukovina néven kezd ismerté válni, ekkor még Galícia részeként. 1849-től a város rangja emelkedik és az önálló Bukovinai Hercegség elnevezésű tartomány székhelyévé válik. 1875-ben alapította meg Ferenc József a máig fennálló tudományegyetemet, amely ekkor még német nyelvű volt külön román és ukrán nyelvi tanszékekkel. Az ekkor lassan német–zsidó többségűvé váló város adott helyt az első jiddis nyelvi konferenciának 1908-ban.

1918 után a város Bukovina teljes területével együtt a Román Királyság része lett Cernăuți néven.

1940-ben Bukovina északi területeit a Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradéka alapján – Besszarábiával együtt – Romániától a Szovjetunióhoz csatolták. 1941 júliusában a várost megszállták a román csapatok, így újból Románia része lett.

A város és Bukovina mintegy 50 000-es zsidó lakosságának többségét deportálták, de a város akkori román polgármesterének – Traian Popovicinek – segítségével több mint 20 000-en megmenekültek. 1944 márciusában foglalta vissza a Vörös Hadsereg és csatolta az Ukrán SZSZK-hoz.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Művészeti múzeum - Egykor a Bukoviniai Takarékpénztár épülete volt. A homlokzatán látható Zsolnay csempekép Darilek Henrik (1868-1963) iparművész és Nikelszky Géza munkája, 1901-ben készült. A szecessziós stílusú épület építésze a Wagner-tanítvány Hubert Gessner első munkája volt.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]