Petúnia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Petúnia
Petunia x hybrida virága
Petunia x hybrida virága
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Burgonyavirágúak (Solanales)
Család: Burgonyafélék (Solanaceae)
Nemzetség: Petunia
Juss.
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Petúnia témájú kategóriát.

A petúnia (Petunia) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Dél-amerikai eredetű, trombitaforma virágú fajok tartoznak ide, melyeket dísznövényként az egész világon termesztenek. A legtöbb kerti petúnia hibrid (Petunia x hybrida). A petúnia név a francia nyelvből ered, ahová pedig a tupi-guaraní nyelvek 'petun' = dohány szó átvételével került.


Eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mintegy 25 lágyszárú, egynyári faj tartozik ebbe a nemzetségbe (Solanaceae). Őshazája Brazília, Argentína. Nemesítésével 1830-tól foglalkoznak. Európába a 19. század elején került be két faj, a P. violaceae (syn.: P. integrifolia – ibolyás petúnia) és az önsteril P. axillaris (syn.: P. nyctaginiflora – fehér petúnia). Valószínűleg e két faj kereszteződéséből jött létre a kerti petúnia, amit azóta is nemesítenek, újabb formákat és színeket hoznak létre. Annak ellenére, hogy a nemzetség fajokban szegény, illetve a hibridek előállításában csak két faj szerepelt, mégis az egyik legváltozatosabb egynyári dísznövényünk alakult ki belőle.

Nemesítésével a 19. században elsősorban az angolok és a franciák foglalkoztak, majd a századfordulótól Németországban, Erfurt környékén alakult ki nemesítésének és magtermesztésének Európai központja. A fodros szirmú telt fajtákat 1930-ban a „Sakara” cég állította elő Japánban. Magyarországon 1930-tól foglalkoznak magtermesztésével, és 1950-től a Kertészeti Kutató Intézetben nemesítésével. Cél a bőven elágazó, alacsony, sokvirágú, betegségeknek ellenálló, homozigóta fajták előállítása, amelyek a mi körülményeinknek jobban megfelelnek, mint a külföldi fajták.


Növénytani jellemzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A petúnia hajtásának felépítése
A petúnia virágdiagramja
Petunia axillaris (fehér petúnia)

Egyéves, enyves-mirigyszőrös, elfekvő vagy felemelkedő szárú növény. Levele ép szélű, szíves-tojásdad, hosszúkás, száron ülő, szórt állású, halvány zöld. Forrtszirmú virágai kocsányon, egyesével nyílnak. A párta keskeny csövű, széles tölcsérű, illatos, fehér rózsaszín, lila. Júniustól a fagyokig virágzik. Termése tok, igen apró magvakkal, egy grammban 5-10 ezer mag van.


Termesztett fajták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A termesztett fajták többféleképpen csoportosíthatóak:

  • homozigóta fajták,
  • dugványról szaporított klónfajták,
  • heterózisfajták,
  • dugványról szaporított ámpolna hibridek.

Homozigóta fajták:

Annak ellenére, hogy a heterózis fajták egyre inkább átveszik a főszerepet, a homozigóta fajtáknak még hosszú ideig nagy lesz a jelentőségük: elsősorban fél-intenzív és extrém körülmények között.

  • Pendula – 75-80 cm hosszúra elnyúló ámpolnanövények. A száron a csúcs felé folyamatosan nyíló virágai 5-7 cm átmérőjűek.
  • Nana vagy Nana Compacta Multiflora – 20-30 cm magas, kis tömött bokor, sok virággal.
  • Grandiflora – 80-90 cm hosszúra elnyúló, nagy virágú, balkon petúniák. Virágátmérő 10-12 cm.
  • Grandiflora Nana – 25-30 cm magas, kiültetésre is alkalmas, nagy virágú petúniák.
  • Superbissima – 60-80 cm elhajló, hullámos szirmú, nagy virágú petúnia, sötéten erezett széles torokkal. Virágátmérő 10-13 cm.
  • Superbissima nana – 35-45 cm, szín keverékben kapható.
Petunia Calibrachoa "Million bells"

Dugványról szaporított klónfajták:

  • Fimbriata – 1880-ban állították elő, 80 cm-re elhajló, félig telt heterozigóták. A szirom rojtos és hullámos. A virágátmérő 10-13 cm.
  • Fibriata Nana – 1913-ban került forgalomba. 30 cm magas, nagy virágú rojtos petúnia. Nemesítése ma is folyik.
  • Plena – a párta többszörösen szabdalt, rojtos, hullámos, és így telet virág hatását kelti. Virágátmérő 5-18 cm.

Heterózis fajták:

A Grandiflora-, Multiflora- és Fibriata Plena F1-fajtacsoportok tartoznak ide, melyek az elődjeiket sok tekintetben is megelőzték (bő virágzás, nagy színskála stb.).

Dugványról szaporított ámpolna hibridek:

  • Petunia Surfinia – a japán Suntory cég által nemesítés útján előállított fajtacsoport. A vad fajokkal történő többszörös visszakeresztezés és indukált mutáció eredménye. A Petunia Multiflorához hasonlóan kisebb méretű, de nagyobb tömegű virágait gyors növekedésű, 1,5 m-es hajtásokon hozza.
  • Petunia Calibrachoa – ez a hibrid fajtasorozat is a japán Suntory cég nemesítése. Többszörös és részben intergenerikus keresztezés útján létrejött, még mindig fejlesztés alatt álló fajtacsoport. Jellegzetessége, hogy Petúnia-szerű virágai lényegesen kisebbek és tömegesen nyílnak egész nyáron.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Armitage, A. M. 1994. Ornamental Bedding Plants CAB International, Wallingford
  • Brichell, C. 2001. Dísznövény enciklopédia, Urbis Könyvkiadó Bp.
  • Galántai M., Tóth I. 2001. Dísznövény zsebkönyv, Mezőgazda Kiadó Bp.
  • Hamrich, D. 1996. Grower Talks Plugs II, Ball Publishing Batavia, Illinois USA
  • Herbel, D. 1971. Bunte Welt der Sommerblumen. Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart
  • Martinovich V. 1975. Dísznövényvédelem. Mezőgazda Kiadó Bp.
  • Mártonfy B. 1993. Dísznövények magról, Gyakorlati tanácsadó. EXHORTO KFT. Bp.
  • Nagy B. 1975. Dísznövénytermesztés. Mezőgazda Kiadó Bp.
  • Nagy B. 1991. Egynyári virágok. Mezőgazdasági Kiadó KFT, Bp.
  • Nagy B. 1997. Dísznövénytermesztés I, Agrárszakoktatási Intézet – Mezőgazda Kiadó Bp.
  • Nagy B. 1997. Dísznövénytermesztés III, Agrárszakoktatási Intézet–Mezőgazda Kiadó Bp.
  • Orlóci B. 1999. Dísznövénytermesztés II, Agrárszakoktatási Intézet Bp.
  • Schmidt G. (szerk.) 2002. Növényházi dísznövények termesztése, Mezőgazda Kiadó Bp.
  • Seyffert, W. 1975. Sommerblumen. VEB Landwirtscharts Verlag, Berlin
  • Sink, K. C. 1984. Petunia. Springer-Verlag, Berlin, Heidelberg, New York, Tokyo

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Unciklopédia
A magyar Unciklopédia is szóba hozta a Petúnia témáját.