II. János Pál pápa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(II. János Pál szócikkből átirányítva)
Szent II. János Pál pápa
a katolikus egyház vezetője
JohannesPaul2-portrait.jpg
A pápa 1993-ban
John paul 2 coa.svg
Eredeti neve Karol Józef Wojtyła
Született 1920. május 18.
Lengyelország, Wadowice
Nemzetisége lengyel
Megválasztása 1978. október 16.
Beiktatása 1978. október 22.
Pontifikátusának
vége
2005. április 2.
Elhunyt 2005. április 2. (84 évesen)
Vatikán
Előző pápa
Következő pápa
I. János Pál
XVI. Benedek
Signature of John Paul II.svg
Szent II. János Pál pápa aláírása

Szent II. János Pál pápa (latinul Ioannes Paulus PP. II; olaszul: Giovanni Paolo II; lengyelül: Jan Paweł II; született: Karol Józef Wojtyła Loudspeaker.svg kiejtése; Wadowice, 1920. május 18.Róma, 2005. április 2.) a katolikus egyház feje 1978-tól haláláig.

II. János Pált 1978. október 16-án választották pápává. Október 22-én, szabad ég alatt, a Szent Péter-bazilika előtti téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét, melyen 117 bíborossal karöltve és mintegy negyedmillió emberrel imádkozott együtt. 264. volt az egyházfők sorában,[1] 455 év óta az első nem olasz,[2] és az összes addigi pápa között a legelső szláv.

Pápai tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közti egyetértés elősegítése, ennek jegyében bocsánatot kért az egyház múltbéli bűneiért. Erkölcsi tanításában konzervativizmus,[3] valamint az emberi élet és méltóság melletti kiállás jellemezte. Társadalmi kérdésekben egyaránt kritizálta a „létező” szocializmust és a kapitalizmust.[4] Szorgalmazta a keresztény gyökerek megemlítését az Európai Unió alkotmányában. A béke híve volt, többször felemelte szavát a háborúk ellen.

Több mint 100 utazást tett külföldre, nagyobb utat járt be, mint az összes addigi pápa. A világsajtó hamar elkeresztelte „utazó pápá”-nak. 1338 embert avatott boldoggá és 482-t szentté.[5] Boldoggá avatta többek között Kalkuttai Teréz anyát 2003-ban; a magyar szentek közül ő avatta szentté Kingát, IV. Béla király egyik lányát 1999-ben, valamint Hedviget, Nagy Lajos leányát.[6]

II. János Pál volt a harmadik leghosszabb ideig hivatalban volt pápa[3] Szent Péter és IX. Piusz után. Kétségtelenül ő a történelem eddig legismertebb és legközkedveltebb pápája, ugyanakkor a legismertebb lengyel a világon.

Utóda, XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén boldoggá avatta és ünnepét október 22. napjában jelölte meg, majd 2013. július 5-én Ferenc pápa aláírta a szentté avatásához szükséges dokumentumot. Szentté avatására 2014. április 27-én, az Isteni irgalmasság vasárnapján került sor, XXIII. János pápával együtt.[7]

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lengyelországtól a pápává választásig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karol Józef Wojtyła a dél-lengyelországi, Krakkótól 50 km-re fekvő Wadowicében született. Édesapja katonatiszt volt az Osztrák–Magyar Monarchiában, édesanyja tanítónő. Hívő katolikus családból származott.[8] Karol három gyermek közül a legfiatalabb volt, de nővére meghalt, mire ő megszületett. A Karol nevet apja azért adta fiának, mert nagy tisztelője volt IV. Károly magyar királynak.[9]

1929-ben orvos bátyját, 1932-ben édesanyját és 1941-ben édesapját is elvesztette. Érettségi után beiratkozott a krakkói Jagelló Egyetemre és egy színjátszó iskolába. A náci megszállás idején az egyetemet bezárták, ekkor egy kőbányában, majd egy vegyi üzemben dolgozott.[10] Sokat sportolt (síelt, túrázott, kajakozott, úszott és focizott),[8] és különböző színjátszókörökben is részt vett.

1942-ben jelentkezett az illegalitásban működő krakkói szemináriumba. Ebben az időben színtársulatban is játszott. 1946. november 1-jén szentelték pappá. Ezután a krakkói érsek Rómába küldte, hogy doktori tanulmányokat folytasson. Ezalatt elzarándokolt a híres stigmatizálthoz, Pio atyához, aki megjósolta neki, hogy egy napon övé lesz „a legmagasabb tisztség az Egyházban”.[11] És, akit 2002-ben éppen ő emelt a szentek sorába. 1948-ban visszatért Lengyelországba; ezután plébánosként és egyetemi lelkészként működött. 19511953 között teológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott, majd az erkölcsteológia professzora lett.[10]

1958-ban szentelték püspökké és nevezték ki krakkói segédpüspökké. 1964. január 13-án Krakkó érseke lett, 1967. június 26-án pedig bíboros. Részt vett a második vatikáni zsinaton (1962-1965). 1978-ban, VI. Pál pápa halála után tagja volt a konklávénak, amely megválasztotta I. János Pál pápát, aki 33 nap uralkodás után máig nem tisztázott körülmények közt elhunyt. Wojtyła érsek visszatért Rómába, hogy részt vegyen az újabb pápaválasztáson. 1978. október 16-án őt választották pápává.[5]

Német emlékbélyegen, 2005

Wojtyła elődje tiszteletére vette fel a II. János Pál nevet. Mint I. János Pál, ő is eltökélte, hogy kevesebbet ad a ceremóniákra, és hű marad ahhoz, amit „Servus Servorum Dei” címe kifejez (Isten szolgáinak szolgája). Egyszerűbb beiktatási ceremóniát akart, és nem viselte a pápai tiarát.

Merényletkísérletek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1981. május 13-án egy török férfi, Mehmet Ali Ağca rálőtt II. János Pálra. Egyes feltevések szerint a bolgár titkosszolgálat, végső soron pedig a Szovjetunió állt a merénylet mögött,[12] mivel tartott a pápával szoros kapcsolatban álló lengyel Szolidaritás mozgalomtól. A pápa később meglátogatta merénylőjét a börtönben és megbocsátott neki. Ağcát Olaszországban 30 év börtönbüntetésre ítélték,[13] de 2000-ben a pápa közbenjárására kegyelmet kapott. Innen Törökországba vitték, ahol újra börtönbe került korábban elkövetett bűncselekményekért.[14] 2006 januárjában szabadon engedték,[15] de ez később tévedésnek bizonyult, így vissza kellett térnie a börtönbe.[16] A Vatikán álláspontja szerint a fátimai titkok közül a harmadik, melyet csak 2000-ben hoztak nyilvánosságra, ezt a merényletet jövendölte meg.[17]

1982. május 12-én a portugáliai Fatimában egy spanyol pap újabb merényletet próbált elkövetni a pápa ellen, de a testőrség megállította. A merénylő nem értett egyet a második vatikáni zsinat határozataival,[18] a pápát pedig Moszkva ügynökének tartotta. Hét év börtönbüntetésre ítélték,[19] majd száműzték Portugáliából.

Életének utolsó hónapjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pápa 2004-ben

Jóllehet IX. Piusz 1846-os megválasztása óta ő volt a legfiatalabb pápa, huszonöt év apostoli tevékenység és két merénylet után egészsége már nem volt a régi. 1991-ben állapította meg egy orvos, hogy a pápa Parkinson-kórban szenved[20] (a Vatikán csak halála után erősítette meg a hírt.[21]) Utolsó éveiben gyakran vetették fel, hogy mondjon le pápaságáról gyöngülése miatt, ő azonban tartotta magát a gyakorlathoz, ami szerint a pápa nem mond le betegség miatt, hanem haláláig ül a trónján, Istenre bízva a döntést, hogy meddig kell betöltenie hivatalát.

2005. február 1-jén a pápát kórházba szállították, mert influenzától és torokgyulladástól szenvedett. Bár ebből még felépült,[22] pápasága óta először nem tudott részt venni a hamvazószerdai szertartásokon. 2005. február 24-én belázasodott és nehezen kapott levegőt, emiatt újra kórházba szállították és gégemetszést hajtottak végre rajta. Március 13-án visszatért rezidenciájába.[23] A húsvéti misét sem tudta pontifikálni, csak integetett a hívek tömegének.

Temetése
Sírja a Szent Péter-bazilika altemplomában a boldoggá avatásáig
Boldoggá avatása a Szent Péter-bazilika előtt
Koporsója a Szent Sebestyén kápolna oltára alatt

Március 31-én egy fertőzés következtében belázasodott, de kérésére nem vitték kórházba, mert a Vatikánban szeretett volna meghalni. Április elsején állapota egyre rosszabbodott. Ugyanezen a napon szívrohamot is kapott.[24] Délután öt óra körül elveszítette az eszméletét, és április 2-án 21 óra 37 perckor elhunyt. A halálhírt Joaquín Navarro-Valls vatikáni szóvivő jelentette be.[25] Temetésére április 8-án került sor a vatikáni Szent Péter-bazilikában. A szertartást a bíborosi testület dékánja, Joseph Ratzinger vezette.

Szentté avatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hívek egy csoportja kezdeményezte a pápa szentté avatását. Ennek első lépcsőfokát, a boldoggá avatási ügyet 2005. június 28-án megnyitották,[26] és két évvel halála után az egyházmegyei szakasz le is zárult (az ügyirat ünnepélyes aláírására április 2-án kerül sor).[27] A szentté avatások szabályai szerint öt évet kell várni valakinek a halála után, hogy megkezdhessék a szentté avatási procedúrát, azonban ettől az előírástól el lehet térni.[28] Erre példát adott maga II. János Pál is, amikor idő előtt engedélyezte az eljárás megkezdését Kalkuttai Teréz anya esetében, és őt halála után alig valamivel több mint hat évvel, 2003. október 19-én boldoggá is avatta.[29]

A boldoggá avatás egyik feltétele, hogy történjen legalább egy olyan csoda, amely bizonyíthatóan az ő közbenjárásának tudható be. II. János Pál esetében megvizsgálták egy francia apáca meggyógyulásának körülményeit, és azt hivatalosan is megtörtént csodának ismerték el, de két újabb gyógyulást is az ő közbenjárásának tulajdonítanak.[30][31]

2009 decemberében XVI. Benedek „tiszteletreméltó” címmel ruházta fel, ami az utolsó lépés a boldoggá avatás előtt.[32] 2011. május 1-jén XVI. Benedek pápa boldoggá avatta. Másnap a koporsóját a Szent Péter-bazilika altemplomából a Szent Sebestyén kápolna oltára alatti részbe helyezték át. [33]

2013. április 25-én az orvosi bizottság, amely egy II. János Pál pápa közbenjárására történő gyógyulást vizsgált, kijelentette, hogy az eset tudományosan megmagyarázhatalan.[34] 2013. szeptember 30-án Ferenc pápa a napközi imaóra keretében kihirdette, hogy boldog XXIII. János pápával együtt 2014. április 27-én, húsvét második vasárnapján, az Isteni Irgalmasság ünnepén avatják szentté.[35]

Tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pápasága alatt II. János Pál 14 pápai enciklikát (körlevelet) adott ki.[5] Első három enciklikája a Szentháromságban egy Isten titkát tárgyalja. A második jelentős csoport a társadalmi tanítás kérdéskörét taglalja. Ezeken kívül további öt enciklikája egyháztani, három pedig antropológiai kategóriába sorolható.[36]

  • XIII. Leó pápa bocsátotta ki a Rerum novarum kezdetű enciklikát, amely a katolikus egyház társadalmi tanításának alapja. Megjelenésének századik évfordulóján jelent meg a Centesimus Annus kezdetű enciklika (1991, Centesimus Annus, katolikus.hu), amelyben János Pál értékeli az elődje által kiadott dokumentumokat, és a társadalom aktuális helyzetét.
  • Evangelium Vitae kezdetű enciklikájában (1995, Evangelium Vitae, katolikus.hu) kiáll az emberi élet védelme mellett, belértve a meg nem született gyermekek méltóságát és az öregségben és szenvedésben való életet.
  • Fides et Ratio kezdetű enciklikájában (1998, Fides et Ratio, katolikus.hu) a hit és az értelem viszonyával, a filozófia szerepével foglalkozik.

Az ő nevéhez fűződik A katolikus egyház Katekizmusa című, az Egyház tanítását összefoglaló mű kiadása is, amelynek kidolgozásával 1986-ban egy Joseph Ratzinger vezette tanácsot bízott meg, és első (francia nyelvű) kiadása 1992-ben jelent meg.[37]

Lásd még: II. János Pál pápa enciklikái

Társadalmi és politikai álláspontja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. János Pálra emlékeznek Krakkóban

II. János Pál pápa számos erkölcsi kérdésben egyháza hagyományaihoz híven konzervatív álláspontot képviselt, ugyanakkor más területeken (főként a katolikus egyház addigi irányvonalához képest) liberálisabbnak számított.

A pápa az élethez való jog nevében felemelte szavát az abortusz, az eutanázia, a halálbüntetés és a fogamzásgátlás ellen.[38] Ellenezte az azonos neműek házasságát.[39]

Egyértelműen modern egyházfő volt abban a tekintetben, hogy kiválóan használta fel a tömegkommunikáció adta lehetőségeket és lelkipásztori útjait az evangelizáció céljaira, egyúttal igyekezett leépíteni a pápaság barokkos pompáját.[4]

Az Egyház szociális tanításának megújítására ösztönözte mind a „létező” szocializmus válsága, mind az ipari társadalmak morális kiúttalansága. Azt hirdette, hogy keresztény erkölcsi alapokon meghaladható mind a „létező” szocializmus, mind a kapitalizmus. Mindezek alapján a szociális piacgazdaság és a többpártrendszerű demokrácia mellett állt ki.[4]

2003-ban az iraki háború ellen is tiltakozott, egyik bíborosát elküldte George W. Bush elnökhöz, hogy próbálja jobb belátásra téríteni.[40] Úgy tartotta, a konfliktust diplomáciai úton, az ENSZ irányításával kell megoldani,.[41][42] Szorgalmazta, hogy az Európai Unió Alkotmányos Szerződésében említés történjen Európa keresztény örökségéről,[43] de ezt nem sikerült elérnie (bár időközben az alkotmányos szerződés ratifikálási folyamata is megrekedt).

Bocsánatkérések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. János Pál pápasága második felében a megbékélés érdekében több esetben bocsánatot kért a katolikus egyház képviselői által a történelem folyamán különböző személyek vagy csoportok ellen elkövetett bűnökért, többek között a következőkért:[44]

  • Galileo Galilei meghurcolásáért és házi őrizetre ítéléséért a heliocentrikus világkép miatt, 1992-ben;[45]
  • az afrikaiaktól a keresztényeknek a rabszolgasággal kapcsolatban elkövetett bűneiért 1995-ben;[46]
  • a nőkkel szemben elkövetett igazságtalanságokért 1995-ben;
  • a protestánsokkal szemben a 16. századi ellenreformáció során elkövetett bűnökért 1995-ben;
  • egyes keresztények hallgatásáért a holokauszt idején 1998-ban;
  • Husz János megégetéséért 1999-ben;
  • 2000-ben a türelmetlenségért és az erőszakért a másként gondolkodókkal szemben, a keresztes háborúk során elkövetett borzalmakért, az inkvizíció módszereiért, a keresztények közötti széthúzást eredményező vétkekért, a kiátkozásokért, üldözésekért;
  • a zsidók ellen elkövetett vétkekért, a korábbi időszakokban tanúsított megvetésért, az ellenségeskedésért, a hallgatásért;
  • az evangelizáció során elkövetett bűnökért: amelyek a béke és a népek jogai ellen hatottak, sértettek más kultúrákat és vallásokat, semmibe vették az emberi méltóságot, a nők, a más fajok és népcsoportok jogait;
  • azokért a tettekért, amelyeket a társadalmi igazságosság, a gyengék, a még meg nem születettek ellen követtek el.[47][48][49]

Lelkipásztori utazásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. János Pál utazásai (országok a látogatások száma szerint)

Nagyon sokat utazott: 104 külföldi utazása[5] során több olyan országba is ellátogatott, ahol pápa azelőtt még nem járt. Elutazott Nagy-Britanniába, ahol találkozott az anglikán egyház fejével, II. Erzsébet brit királynővel; járt a többségében ortodox vallású Romániában – az 1054-es nagy egyházszakadás óta ő volt az első pápa, aki meglátogatott egy ortodox többségű országot –; Görögországban, ahol előtte ezer évig nem járt pápa; Damaszkuszban, ahol ő lett a történelem első pápája, aki látogatást tett egy mecsetben;[50] és Auschwitzban, ahol szintén nem járt pápa előtte.

2000-ben a Szentföldre utazott; ez az utazás vallási és politikai szempontból is a legjelentősebbek közé tartozik. Találkozott két főrabbival és a jeruzsálemi főmuftival, meglátogatta a Jad Vasem holokauszt-emlékhelyet és imádkozott a Siratófalnál.[51]

II. János Pál pápa kétszer tett látogatást Magyarországon: 1991. augusztus 16. és 20. között, valamint 1996. szeptember 6. és 7. között.[52] Göncz Árpádot már a második világháborút követő évekből is ismerte egy közös ismerősük révén.[53][54][55]

Kapcsolata más keresztény felekezetekkel és más vallásokkal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kereste az együttműködést és a megbékélést más keresztény felekezetekkel és a nem keresztény vallásokkal is. Találkozott és együtt imádkozott protestáns egyházak vezetőivel. Az együttműködés leginkább az anglikánokkal mélyült el; többször is találkozott a canterburyi érsekkel. Kevésbé volt eredményes az ortodoxokkal való kapcsolatfelvétel (a moszkvai pátriárkával nem tudott találkozni), de itt is történtek előremutató lépések.

Történelmi lépéseket tett a katolikusok és a zsidóság megbékélése felé: 1986-ban a pápák közül elsőként ellátogatott a római zsinagógába, a Vatikánban fogadta a jeruzsálemirabbit, és 2000-ben a Siratófalnál bocsánatot kért a keresztények által a zsidók ellen elkövetett bűnökért.[4]

A pápát ért kritikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politikai konfliktusokban játszott szerepe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes források szerint a Vatikán jelentős anyagi támogatást juttatott a lengyelországi Szolidaritásnak.[56] Stanisław Dziwisz, a pápa személyi titkára pletykának, hazugságnak nevezte ezeket az állításokat.[57]

Vitatott a Vatikán szerepe a balkáni háborúban, ahol állítólag (többek között A leleplezett Vatikán című könyv szerint) támogatást nyújtott Horvátországnak. Ennek részeként a nemzetközi közösséghez fordult a horvátokkal szembeni népirtás megfékezésére, ugyanakkor nem emelte fel szavát a horvátok által elkövetett bűnök miatt, és nem ítélte el Franjo Tudjmant sem, amikor csökkenteni próbálta a holokauszt súlyát.[58]

Botrányok pápasága alatt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pápasága alatt több, papokat, püspököket érintő botrány pattant ki. Számos írországi, olaszországi és amerikai püspökről és papról derült ki, hogy apácákat erőszakolt meg vagy zaklatott szexuálisan. Nagy felháborodást keltett az is, amikor fény derült arra, hogy sok amerikai katolikus pap szexuális visszaéléseket követett el. A pápát ezekkel az ügyekkel kapcsolatban számos kritika érte, mivel a Vatikán sokáig belügyeként kívánta kezelni az eseteket, és noha már évek óta tudomása volt a visszaélésekről, nem tett érdemi lépéseket a megfékezésükre. Ennek kapcsán az Európai Unió parlamentje is elmarasztalta a Vatikánt egy határozatában.[59]

Kritikák liberális körökből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. János Pált sokan bírálták azzal, hogy szerintük az óvszerhasználatot elutasító álláspontja hozzájárult az AIDS terjedéséhez az afrikai országokban.[60][61][62] A hivatalos katolikus álláspont szerint ugyanis az AIDS terjedésének a monogám kapcsolat, a hűség és az önmegtartóztatás vet gátat, amelyet a világ legnagyobb életvédő szervezete, a Human Life International számokkal is igazolt.[63]

Jóllehet a nők iránti tisztelete elismerést keltett, sokan a szemére vetették, hogy a nők társadalmi szerepéről alkotott felfogása – mely szerint a nők elsődleges hivatása az anyaság – túlságosan konzervatív. Nőszervezetek bírálták a terhességmegszakítás és a válás tilalma miatt is.[64] Ugyancsak bírálatok érték a nők pappá szentelésének elutasítása miatt.[36]

Kritikák konzervatív körökből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. János Pált nem csak konzervatív nézetei miatt érték kritikák: egyes egyházi csoportok szerint éppenhogy túl liberális irányvonalat képviselt. A második vatikáni zsinat eredményeit elvető, az ökumené, a nép nyelvén tartott szentmise és a vallásszabadság helyességét vitató Marcel Lefebvre érsek 1988-ban négy papot engedély nélkül püspökké szentelt, ami kiközösítést vont maga után.[65]

Szervezeti intézkedései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. János Pál szobra Poznańban

Magyar katolikusok, többek között Tempfli József nagyváradi püspök sérelmezték, hogy 1999. május 7-9. közötti romániai látogatása csak Bukarestre korlátozódott, és nem látogatta meg az erdélyi magyarokat.[66][67][68][69] Jakubinyi György gyulafehérvári érsek ezt a körülményekkel magyarázta.[70]

Vitákat váltott ki Habsburg–Lotaringiai-házból való IV. Károly osztrák császár, magyar és cseh király 2004-es boldoggá avatása is, főként az első világháborúban játszott szerepe miatt.[71]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sanyargatta magát (sokszor a padlón aludt, rendszeresen ostorozta magát és böjtölt).[72]
  • Pápasága ideje alatt három ördögűzést hajtott végre.[20]
  • Róla nevezték el 1998-ban a krakkó-balicei repülőteret.[73]
  • Több helyen már életében szobrot emeltek neki.
  • Máriapócsi hivatalos látogatásakor már másodszor írhatott a templom vendégkönyvébe: első bejegyzését diákkorában, hátizsákos turistaként tette.
  • Egyik életrajzírója, André Fossard szerint azon kérdésére, hogy melyik lenne az az evangéliumi mondat, amelyet akkor választana, ha csak egyetlen mondatot hagyhatna örökül az utókornak, a pápa habozás nélkül azt válaszolta, hogy „az igazság szabaddá tesz titeket” (János 8. fej. 32.)[74]
  • Róla nevezték el a Pécs-Pogány összekötő utat, mivel 1991-ben a pogányi reptéren szállt le repülőgépével.
  • Első magyarországi, egész alakos köztéri emlékművét 2008. március 29-én avatták fel Budapesten, a XVII. kerületi Rákoshegyen.[75][76]
  • Róla nevezték el 2011-ben Budapesten a korábbi Köztársaság teret.[77]
  • A székesfehérvári Szent István székesegyház előtti tér is az ő nevét viseli.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Film[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Karol, az ember aki pápa lett, (angolul: Karol: A Man Who Became Pope); olasz-lengyel-kanadai életrajzi film (2005), I-II. rész , rendező: Giacomo Battiato, zeneszerző: Ennio Morricone
  • Karol - A pápa, aki ember maradt, (angolul: Karol: The Pope, The Man); olasz-lengyel-kanadai életrajzi film (2006), I-II. rész , rendező: Giacomo Battiato, zeneszerző: Ennio Morricone
  • II. János Pál - A béke pápája, (angolul: Pope John Paul II); olasz-amerikai-lengyel életrajzi dráma (2005), rendező: John Kent Harrison, zeneszerző: Marco Frisina

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. The world comes to pay respects – Preparations under way for funeral in St. Peter’s Square, NBC News, 2005. április 4. (letöltve: 2006. december 20.)
  2. The priesthood years: rebel with a cause, CNN (letöltve: 2006. december 20.)
  3. ^ a b Pope John Paul II dies in Vatican, BBC News, 2005. április 3. (letöltve: 2006. december 20.)
  4. ^ a b c d Gergely Jenő: A „remény pápája”, História, 2005. április (letöltve: 2006. december 20.)
  5. ^ a b c d His Holiness John Paul II – Short Biography, Holy See Press Office, 2005. június 30. (letöltve: 2006. december 19.)
  6. Pánczél Hegedűs János: Kis Magyar Legendárium (magyar nyelven). katolikus.hu, 2007. március 21. (Hozzáférés: 2008. február 10.)
  7. Ferenc pápa a szentek sorába iktatta XXIII. János és II. János Pál pápákat. Magyar Kurír, 2014. április 27. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  8. ^ a b The early years: an unhappy childhood, CNN (letöltve: 2006. december 22.)
  9. Habsburg Ottó arról is mesélt
  10. ^ a b His Holiness John Paul II – Short Biography, Holy See Press Office, 2005. június 30. (letöltve: 2006. december 22.)
  11. Kwitny, Jonathan (March 1997). Man of the Century: The Life and Times of Pope John Paul II. New York: Henry Holt and Company, 768. ISBN 978-0-8050-2688-7.; Vö. Regényi Huba: II. János Pál, Isten atlétája, Ringier Kiadó, 2005. 58. o.
  12. Stasi Files Implicate KGB in Pope Shooting, Deutsche Welle, 2005. április 1. (letöltve: 2006. december 19.)
  13. Ali Agca kegyelmet kapott, Új Ember, 2000. június 25. (letöltve: 2006. december 19.)
  14. Ali Agca nem vehet részt a pápa temetésén, origo, 2005. április 5. (letöltve: 2006. december 19.)
  15. Turk who tried to kill Pope in 1981 to be released on Thursday, CBC News, 2006. január 8. (letöltve: 2006. december 19.)
  16. Retour de Mehmet Ali Agca en prison, RTL Belgique, 2005. január 21. (letöltve: 2006. december 19.)
  17. Hittani Kongregáció: Fatima üzenete, katolikus.hu, 2000. augusztus 11. (letöltve: 2006. december 19.)
  18. Mayo Mohs: Once Again, with Horror, Time, 1982. május 24. (letöltve: 2006. december 20.)
  19. Sentenced, Time, 1983. május 16. (letöltve: 2006. december 20.)
  20. ^ a b Meghalt Karol Jozef Wojtyla – életrajz, index.hu, 2005. április 2. (letöltve: 2006. december 19.)
  21. A Vatikán elismerte, a pápa Parkinson-kóros volt, index.hu, 2005. április 3. (letöltve: 2006. december 19.)
  22. 'Cured' Pope returns to Vatican, BBC News, 2005. február 10. (letöltve: 2006. december 19.)
  23. Pope returns to Vatican after op, BBC News, 2005. március 13. (letöltve: 2006. december 19.)
  24. Frail Pope suffers heart failure, BBC NEWS, 2005. április 1. (letöltve: 2006. december 19.)
  25. A Vatikán sajtóközleménye: „Il Santo Padre è deceduto questa sera alle ore 21.37 nel Suo appartamento privato.” 2005. április 2. (letöltve: 2006. december 19.)
  26. His Holiness John Paul II – Short Biography, Holy See Press Office, 2005. június 30. (letöltve: 2006. december 20.)
  27. Rekordgyorsasággal halad II. János Pál boldoggá avatása, FigyelőNet/MTI, 2007. március 27. (letöltve: 2007. március 27.)
  28. Response of His Holiness Benedict XVI for the Examination of the Cause for Beatification and Canonization of the Servant of God John Paul II, Congregation for the Causes of Saints, 2005. május 9. (letöltve: 2006. december 20.)
  29. Teréz anya boldoggá avatása, Múlt-Kor történelmi portál, 2003. október 18. (letöltve: 2006. december 19.)
  30. II. János Pálnak tulajdonítanak két csodát (magyar nyelven). Index, 2009. április 3. (Hozzáférés: 2009. április 3.)
  31. Boldoggá avathatják II. János Pál pápát (magyar nyelven). Index, 2011. január 14. (Hozzáférés: 2011. január 14.)
  32. Tiszteletreméltó címet kapott II. János Pál és XII. Pius (magyar nyelven). InfoRádió, 2009. december 20. (Hozzáférés: 2009. december 20.)
  33. http://www.keresztenymagyarorszag.hu/forum/88
  34. Az orvosi bizottság elismerte a II. János Pál szenttéavatásához szükséges csodás gyógyulást. Magyar Kurír, 2013. április 25. (Hozzáférés: 2013. április 25.)
  35. Április 27-én avatják szentté XXIII. Jánost és II. János Pált. Magyar Kurír, 2013. szeptember 30. (Hozzáférés: 2013. december 11.)
  36. ^ a b Máté-Tóth András: II. János Pál pápa műve, Beszélő, 2005. június-július (letöltve: 2006. december 20.)
  37. II. János Pál pápa: Fidei Depositorum kezdetű apostoli konstitúció, katolikus.hu, 1992. október 11. (letöltve: 2006. december 20.)
  38. Life: abortion, euthanasia, contraception, death penalty, BBC (letöltve: 2006. december 20.)
  39. Vatican City: Offensive Against Gay Marriage, The New York Times, 2003. július 29. (letöltve: 2006. december 20.)
  40. Vatican to Bush: Iraq war would be 'disaster', CNN, 2003. március 6. (letöltve: 2006. december 20.)
  41. Dana Milbank: Pope Presses Bush on Iraq Violence, The Washington Post, 2004. június 5. (letöltve: 2006. december 20.)
  42. Bush takes a tongue-lashing from the Pope over Iraq, The Guardian, 2004. június 5. letöltve: 2006. december 20.)
  43. Pope presses EU on constitution, BBC News, 2003. június 29. (letöltve: 2006. december 20.)
  44. Previous pope apologies, news24.com, 2006. szeptember 18. (letöltve: 2006. december 20.)
  45. Richard N. Ostling: Galileo And Other Faithful Scientists, Time, 1992. december 28. (letöltve: 2006. december 20.)
  46. Pope apologizezes to africans for slavery – The New York Times, 1985. augusztus 14. (angol, hozzáférés: 2013. március 18.)
  47. Pope apologises for church sins, BBC News, 2000. március 12. (letöltve: 2006. december 20.)
  48. Pope says sorry for sins of church, The Guardian, 2000. március 13. (letöltve: 2006. december 20.)
  49. II. János Pál pápa bocsánatot kért az egyház bűneiért (magyar nyelven). Origo, 2000. március 12. (Hozzáférés: 2009. december 18.)
  50. Pope pleads for Muslim, Christian forgiveness, CNN, 2001. május 6. (letöltve: 2006. december 19.)
  51. Értékelések a pápa izraeli zarándokútjáról, Keresztény Szó, 2000. május (letöltve: 2006. december 19.)
  52. II. János Pál pápa látogatásai Magyarországon, Új Ember, 2005. április 10. (letöltve: 2006. december 19.)
  53. (2004.) „A lengyel Wallenberg. Könyv- és filmbemutató Budapesten.”. Európai Utas (3), 24-25. o. Hozzáférés ideje: 2013. november 26.  
  54. Harle Tamás: Magyar szó-vivő a pápa színe előtt. Népszabadság Online, 2005. december 22. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  55. Hegyi Nóra, Borsody István, Kiss Anita: A pápa és Göncz Árpád ismerőse. RTL Klub Híradó. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  56. Cover Story: The Holy Alliance, Time, 2001. június 24. (letöltve: 2006. december 20.)
  57. Dziwisz, Stanisław. 21, Egy élet Karol Wojtyła mellett. Budapest: Új Ember Kiadó, 146. o. ISBN 978-963-9674-36-3 [2007]. Hozzáférés ideje: 2008. május 17. „szeretném itt hangsúlyozni, hogy II. János Pál soha semmilyen anyagi támogatást nem nyújtott a „Szolidaritásnak”. […] Minden híresztelés arra vonatkozóan, hogy anyagilag támogatta volna a „Szolidaritást”, az emberek képzeletének szüleménye, merő pletyka, valótlan állítás, hazugság!” 
  58. Carl Savich: Another Side of the Pope: John Paul II’s Balkan Legacy, balkanalysis.com, 2005. április 9. (letöltve: 2006. december 20.)
  59. Egyházi szexbotrányok: megdől egy tabu, Magyar Hírlap, 2001. május 4. (letöltve: 2006. december 20.)
  60. László Ferenc: Meghalt II. János Pál pápa: Isten vele, Magyar Narancs (letöltve: 2006. december 20.)
  61. A Vatikán továbbra sem támogatja az óvszerhasználatot, Híradó Online, 2005. január 22. (letöltve: 2006. december 20.)
  62. Polly Toynbee: False paeans to the Pope The Guardian, 2003. október 17. (letöltve: 2006. december 20.)
  63. Statisztikák szerint 12 afrikai országban, amelyek lakosságának több mint 90%-a katolikus vagy muzulmán az átlagos felnőtt HIV fertőzöttségi arány alacsonyabb, mint 1%, míg ahol csak a lakosság egynegyede katolikus vagy muzulmán ugyanez az arány 18%. Vatikáni Rádió.
  64. A pápa és a nők, index.hu, 2005. április 6. (letöltve: 2006. december 20.)
  65. II. János Pál: Ecclesia Dei apostoli levél 1988. július 2. (letöltve: 2006. december 20.)
  66. Horváth Dezső: Mivé lettél, csángó magyar III., Most magyarul! hollandiai magyar magazin (letöltve: 2006. december 20.)
  67. Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága: Nyílt levél Őszentsége II. János Pál pápához, Szent Péter utódjához, Élő Erdély, 1999. március 25. (letöltve: 2006. december 20.)
  68. Bodó Márta: Külön találkozó a katolikus püspökökkel – Meglepetések és fájdalmas hiány, 1999. május 10. (letöltve: 2006. december 20.)
  69. A magyar katolikus egyház történeti kronológiája – 1999, katolikus.hu (letöltve: 2006. december 20.)
  70. Kapcsolat Erdéllyel, Új Ember, 2005. április 10. (letöltve: 2006. december 20.)
  71. Boldoggá avatták az utolsó magyar királyt, index.hu, 2004. október 3. (letöltve: 2006. december 20.)
  72. http://www.keresztenymagyarorszag.hu/hirek/2867
  73. II. János Pál nemzetközi repülőtér Krakkó mellett, Magyar Kurír katolikus napilap, 2006. május 28. (letöltve: 2006. december 19.)
  74. „Az igazság szabaddá tesz titeket” – II. János Pál örökül hagyott mondata, Új Ember, 2005. április 10. (letöltve: 2006. december 19.)
  75. Két éve áll a pápaszobor. Rákosmente.hu, 2010. március 21. (Hozzáférés: 2011. május 5.)
  76. Megáldották II. János Pál pápa szobrát Rákoshegyen. Magyar Kurír, 2008. március 31. (Hozzáférés: 2011. május 5.)
  77. II. János Pál pápa lett a Köztársaság térből – index.hu, 2011. április 27.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz II. János Pál pápa témájú médiaállományokat.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak


Előző pápa:
I. János Pál
Római pápa
19782005
Vatikán címere
Következő pápa:
XVI. Benedek