Óvszer
Az óvszer vagy kondom férfiak által használt fogamzásgátló eszköz, amely a péniszre felhúzva megakadályozza az ondó bejutását a partner testébe. Célja a nem kívánt terhesség elkerülése és a szexuális úton terjedő betegségek (például az AIDS, a szifilisz vagy a kankó) elleni védekezés. Anyaga manapság általában latex vagy poliuretán. 1564-ben először egy olasz orvos, Gabrielle Fallopio tett említést a finom vászonból varrt óvszerről.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Az első óvszert szövetből készítették, de ennek nem nagyon volt hatása a fogamzásgátlásnál. Az első eredményes óvszert birkabélből, vagy másmilyen állatbélből készítették.
Már Casanova is használt óvszert, amit a 18. században English Overcoat-nak neveztek (=angol kabát), ami megvédett a rettegett szifilisztől.
A neve eredetéről több elmélet létezik. Az egyik az, hogy neve Dr. Condom ezredestől ered, aki II. Károly angol király orvosa volt, és az állatbelet ő ajánlotta a fogamzás- és a fertőzésgátlás érdekében. A másik variáció egy szókombináció; con (olasz, ill. latin cum mint ’-val, -vel’) és doma (latin domus mint ’ház’ vagy ’kupola’).
Charles Goodyear 1839-ben készített egy úttörő találmányt: a gumi vulkanizálását. Ez lehetőséget adott a gumi előállításához, ami vízálló, meleg- és hidegálló. 1855-ben állították elő az első gumi óvszert, amit 1870-ben már csak 2 mm vastagra gyártottak.
[szerkesztés] Női óvszer
A női óvszer egy a 90-es évek óta megjelent fogamzásgátló eszköz, amely működésében nagyon hasonlít a férfiaknak készült változatához. Kb. 18 cm hosszú és vékony, nagy szakítószilárdságú műanyagból (polietilén vagy poliuretán) készül.
A két végén különböző átmérőjű gyűrűk találhatóak, amelyek közül a nagyobbikat a szeméremajkak támasztják meg, míg a kisebbet - mintegy pesszáriumként - a hüvelybe kell feltolni.
Előnye, hogy alkalmazása nem függ a pénisz merevségétől, és hogy akár a nemi közösülés megkezdése előtt 10 órával korábban is felhelyezhető.
[szerkesztés] Egyházi megítélése
Az eddigi katolikus tanítás sokat bírált eleme, hogy az óvszert még a súlyosan fertőzött területeken sem tartotta morálisan elfogadhatónak az egyház, helyette a teljes önmegtartóztatást ajánlva. Ebben valamelyes változást hozott a XVI. Benedek pápa megjelenés előtti könyvéből 2010 novemberében közreadott részlet, mely szerint minden olyan esetben elfogadható ez az eszköz, ha valakinek az életét menti meg, például fertőzött prostituáltak esetén. A kijelentést katolikus elemzők forradalminak ítélték.[1]
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- ↑ A pápa és az óvszer viszonyát magyarázza a Vatikán (Origó, 2010. november 23.)
 |
Ez a szexualitással foglalkozó lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
